Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-09 / 159. szám
2012. JÚLIUS 9., HÉTFŐ GAZDASAG 7 Kiszáradó remények a mezőgazdaságban hőség 10-15 százalékos baromfiár-emelkedés várható - Százmilliárdos nagyságrendű kár is lehetséges Vágóbaromfik értékesítése (tonna) 2011. ián. 25941 2011. jan. 2011. febr. 2011. márc. 2011. ápr. 2011. máj. . jún.- júl. 2011. aug. 2011. szept. 2011. okt. 2011. nov. 2011. dec. 2012. jan. 2012. febr. 2012. márc. 2012. ápr. Gabona: ötven forint alatt nem lesz üzlet Az elmúlt hetek szokatlanul forró időjárása végleg eloszlatta azokat a reményeket, hogy a tavalyihoz hasonlóan az idén is az agrárium húzza fel a GDP-t. A növénytermesztők és állattenyésztők egyaránt bajban vannak, a teljes kár több százmilliárdos nagyságrendű. Braunmüller Lajos „Akár kétmillió tonnával kevesebb kukorica teremhet idén a forróság miatt, amely már önmagában 100 milliárdos bevételkiesést, és így 30-35 milliárdos jövedelemcsökkenést jelent” - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrár- közgazdász kifejtette: „hasonló a helyzet a napraforgó, a repce és a búza esetében is, utóbbiból már biztosan nem lesz meg a 4 millió tonnás országos termés- eredmény. A hőség számlájára írható termelésiérték-kiesés így biztosan eléri a 200 milliárd forintot.” A mostoha időjárás miatt így most már egészen biztosan nem ismétlődik meg a tavalyi rekordév, amikor a mezőgazdaság kiugróan jó teljesítménye húzta fel az éves GDP-adatot. Ráadásul további problémákra is kell számítani, hiszen a kisebb gabonatermés tovább tartós hőség esetén az egyes gabonák termésmennyisége akár 20-30 százalékkal is elmaradhat attól, amennyire a 32 fok alatti nappali hőmérséklet esetén lehetne számítani - mondta el lapunknak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. az árakról szólva kijelentette: tavaly a gabonatermelők a 40 forint feletti kilónkénti búzaár esetén bízhattak abban, hogy megtérül a befektetett költség, az idén azonban az 50 forintos alsó árszinthez ragaszkodnának. Ez lényegében megfelel a jelenlegi árszintnek is, hiszen 50 forint alatt ezekben a hetekben nem lehet egyetlen gabonafélét sem megvásárolni, még a takarmánybúza ára is ezen a szinten mozog. Az elmúlt napokban azonban a többi szemestakarmány ára még ehhez a magas szinthez képest is nőtt, és nincs remény az árcsökkenésre ezután sem. A kormány- hivatalok júniusi termésbecslése szerint az idén őszi búzát 1,1 millió hektárról takaríthatnak be. A vetésterület tehát 10 százalékkal több az elmúlt évinél, ám az idei termés - az időjárási szélsőségek miatt - így sem éri el a tavalyit. emeli az amúgy is magas takarmányárakat, amelyek a tavalyihoz képest 10-15 százalékkal lehetnek magasabbak idén. Mindezt azonban megelőzi az állattenyésztők közvetlen vesztesége, amely a melegre különösen érzékeny baromfi- kat érinti. „Az első nagyságrendi becslés szerint hetente egymilliárd forintot tesz ki csak a baromfitenyésztők közvetlen kára” - nyilatkozta a lapunknak Csorbái Attila. A Baromfi Termék Tanács elnöke hangsúlyozta: a közvetett költségek még erre fognak rárakódni, és nem látszik egyelőre az időjárás enyhülése sem. Az elnök szerint az állami szerepvállalás elengedhetetlen az ágazat egyensúlyának helyrebillenté- séhez. „Azt gondolom, hogy ez egy vis maior helyzet, a közvetlen kárt ezért az államnak kell megtérítenie. Ha ez a segítségnyújtás most elmarad, akkor a termelők akár 60-70 százaléka is abbahagyhatja a tevékenységét, amely nagyon komoly alapanyag-ellátási problémákhoz vezethet”- hangoztatta Csorbái Attila. Az ágazat két tűz közé került, hiszen nemcsak az állat- állomány hullik, hanem nőnek a takarmányárak is. „A búza, a kukorica, a szója ára napról napra emelkedik," - mondta el Csorbái, aki szerint a közvetlen károk megtérítése után a közvetett veszteséget a vágó- és feldolgozóüzemek építik be átadási áraikba. „Az egyensúly eléréséhez szükséges az is, hogy az üzemek 10-15 százalékkal növeljék átadási áraikat, amely hasonló mértékű fogyasztóiár-emelkedést fog maga után vonni. Nagy a baj, ha az állami segítség- nyújtás és az áremelés elmarad, akkor borul minden”- tette hozzá az elnök. Jelenteni kell, ha sok eurót akarunk átvinni MEGBÍRSÁGOLHATJÁK azt, aki az unió határán ki- vagy belépve nem jelenti a vámhatóságoknak, ha 10 ezer eurónál több készpénz vagy értékpapír van nála - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A szabályozás szerint minden olyan, az unióba belépő vagy azt elhagyó utas, akinél legalább 10 ezer eurónyi készpénz (akár különböző pénznemekben) vagy ilyen összértékű készpénz-helyettesítő eszköz (értékpapír, kötvény, részvény, utazási csekk) van, a vámhatóságnak köteles erről írásban nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatot annál a vámhatóságnál vagy egyéb hatóságnál kell megtenni, amelynek illetékességi területén az utas belépett az unióba, vagy ahol elhagyta azt. A bejelentési kötelezettségüket elmulasztókra 10 ezer és 20 ezer euró közötti készpénz esetén az összeg 10 százalékát róhatják ki bírságként. 20 ezer és 50 ezer euró között az összeg 40 százalék, 50 ezer euró fölött 60 százalékának megfelelő bírságot kell a helyszínen fizetni. A tagállamok hatóságai eltérő mértékű bírsággal sújtják az elkövetőt, és az országok egy része különbséget tesz a szándékosan és a hanyagságból be nem jelentett esetek között. ■ Újabb tagállamok kaptak szennyezési kvótát az európai Bizottság hozzájárult, hogy Bulgária, Csehország és Románia a következő években is fenntarthassa azt a rendszert, amelyben ingyen ad úgynevezett szennyezési kvótát erőműveinek. Magyarország és Lengyelország hasonló kérését is vizsgálják Brüsszelben. Ciprus, Észtország és Litvánia már megkapta az engedélyt. A szennyezési kvóta a levegőbe bocsátható széndioxid-meny- pyiséget jelenti. Az EU-tag- országokban a jövő évtől az erőművek is már csak a piacon vásárolhatnak szennyezési kvótát. Kivételt kérhetett ez alól a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagországok többsége. Az ingyenes kvótát kapó államok kötelesek a kvóták piaci értékének megfelelő beruházásokat végrehajtani az energiahatékonyság növelésére, a környezetszennyezés csökkentésére, az energiainfrastruktúra javítására. Az ingyenes kvóták mennyisége folyamatosan csökken, és 2020-tól már egyetlen országgal sem kivételezhetnek. Ciprus, Észtország, Litvánia, Bulgária, Románia és Csehország hét évre összesen 268 millió tonna szén-dioxid kibocsátására jogosult. ■ HIRDETÉS Maradjon előfizetőnk júliusban is! lógóval megjelenő hirdetésekben! Keresse minden nap ajánlatainkat a HÍRSÁV Államosítanák az egyetemi büféket is a menzákat, a büféket, sportpályákat és a kollégiumokat is államosítaná a kormány - értesült az eduline. A fejlesztési tárca elismerte: átvennék a hallgatói szolgáltatásokat, szerintük így javulna a színvonal. Az egyetemek és főiskolák nem örülnek az ötletnek, a büféket és menzákat üzemeltető cégek szerint a kormány terve rendszerváltás előtti időket idéz. GKI: emelkedhetnek az üzemanyagárak az elmúlt egy hét során a nemzetközi piaci folyamatok változásai miatt a benzinnél 2-3, a gázolajnál 5 forint áremelkedést indokolnak jövő héten, így a benzin kiskereskedelmi átlagára 410 forint, a gázolajé pedig 417 forint lehet szerdától a GKI Energiakutató Kft. szerint. Lakhatásra a magyarok költik a legtöbbet A magyarok fordítják lakással kapcsolatos szolgáltatásokra kiadásaik legnagyobb részét 28 európai ország lakossága közül, és a legkisebb arányt költik pihenésre a Nielsen felmérése szerint. Hazánkban a kiadások 36 százalékát fordítják lakhatásra, az európai átlag 25 százalék. Az otthoni étkezésre kiadott 25 százalék szintén magasabb az európai átlagnál, amely 21 százalék. t
