Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-07 / 158. szám
www.e|>er.cKyhazmegyc.hu info@eger.egyhazmejjye.hu 111. évfolyam, 7. szám 2012. július Megjelenik minden hónap első szombatjá HÍREK JÚLIUS ÜZENETE: „Krisztus él bennünk!” (Az egerszalóki ifjúsági találkozó mottója) Hálaadó tanévzáró a Szemináriumban hálaadó tanévzáró ünnepségre került sor 2012. június 21-én az Egri Hittudományi Főiskolán és az Érseki Papnevelő Intézetben. Dolhai Lajos, a főiskola rektora köszöntötte a vendégeket, Katona István püspököt, Koncsos Ferencet, az Eszterházy Károly Főiskola főtitkárát, a kollégákat, a szen- telendőket és a kispapokat. Ünnepi beszédében visszatekintett az elmúlt év fontosabb eseményeire is. A tanévet 155 hallgatóval kezdték, köztük 48 kispappal. Idén nyolc kis- pap fejezte be tanulmányait Egerben, a világi hallgatók közül pedig 24-en. Szemináriumi lelkigyakorlat, beöltözés, teológiai és nyílt nap, részvétel az egyházmegyei rendezvényeken - ezek voltak a főbb események a tanév során. Új honlapja lett a papnevelő intézetnek http://szemi- narium.eghf.hu, és korszerűsödött a könyvtár egy TÁMOP pályázatnak köszönhetően. Új, négy évre szóló fejlesztési terv is készült, amelyet jóváhagyott az érsek, aki aláírta az Egri Redemptoris Mater Szeminárium alapító okmányát és statútumát. Ennek értelmében szeptembertől egy másik szeminárium is működik a városban a Neokateku- menális Út mozgalom vezetésével. A beszédet követően a végzett kispapok átvették a főiskolai tanulmányaik befejezését igazoló dokumentumokat. ■ Családok találkozója Mezőkövesden A megbocsátás örömet hoz a családba - ezzel a mottóval várták mindazokat, akik 2012. június 16-án a mezőkövesdi jézus Szíve templomba érkeztek az Egyházmegyei Családtalálkozóra. Berkes László plébános, egyházmegyei családreferens bevezető előadásában a jézus Szíve ünnepéhez kapcsolta a találkozó témáját. Ezután kiscsoportos beszélgetésekre került sor a Szent István Katolikus Általános Iskolában, majd a kora esti órákban a csoportvezetők összegezték a tapasztalatokat. A Jézus Szíve litánia után kezdődött az esti, ünnepi szentmise, amelynek főcelebránsa, Ternyák Csaba érsek szentbeszédében kiemelte, hogy a családok egyetlen alapja az őket összefűző szeretet lehet. A szeretetet meg kell tanulni, és tovább kell fejleszteni. A búcsúra érkezett zarándokok ezután szentségimádás- sal és virrasztással töltötték az éjszakát. ■ Veled, Uram, sohasem nélküled! Cursillósok országos tanúságtétele az EGRI BAZILIKÁT június elején cursillósok töltötték meg, akik számára másodszor tartottak országos találkozót. A cursillo spanyol eredetű szó, magyarul a kereszténységről szóló rövid tanfolyamot jelent. Lelki élmény, megrendülés a résztvevőknek. Segítségével a vallásos emberek és a hittől, egyháztól távol lévők is mérlegelhetik, átgondolhatják kérdéseikre a keresztény válaszokat. Az ünnepi szentmise főcelebránsa, Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédét az István, a király című rockopera jól ismert mondatával kezdte: „Veled, Uram, de nélküled!” Idézte a szerző szavait is, akit arról kérdeztek, mit jelenthet ez a talányos mondat, amire ezt válaszolta: semmit, de akkor jól hangzott. Az érsek homiliájában kifejtette: az élet döntések és választások sorozata. Vagy igent mondunk vagy nemet. Istennel vagyunk mindenre képesek, ezért mondjuk: Veled, Uram, sohase nélküled! A szentmisét követően Székely János püspök köszöntötte a jelenlévőket, a mozgalom magyarországi vezetőjeként. Ezután tanúságtételekkel és az országos vezetők beszámolóival fejeződött be a program. ■ (gábor) Legyetek a remény prófétái! Papszentelés Egerben A szentelés után a bazilika lépcsőin (balról jobbra): Szűcs Gyula diakónus, Czibere Zsolt újmisés, Ternyák Csaba érsek és Czapkó Mihály újmisés Ternyák Csaba egri érsek jú- J nius 23-án, szombaton az egri bazilikában Czibere Zsolt és Czapkó Mihály diakónusokat áldozópappá, Szűcs Gyulát pedig diakónussá szentelte. ' Az ünnepi szentmise a papság, a papnövendékek és a mi- nistránsok bevonulásával kezdődött. A szentelési szertartásra az evangélium felolvasása után került sor. Ternyák érsek külön köszöntötte a ministrán- sokat, majd az első sorban helyet foglaló, 50 éve felszentelt papokat. A szentelendőkhöz intézett beszédében kiemelte:- Hivatásunk az Atyától szár- { mazik, a Fiú által a Szentiélekben. A Szentháromságos Isten, az aki bennetek és általatok működik. Amikor meghallottátok Isten hívó szavát, elindultatok és követtétek őt. Sokszor kereshet az ember kifogásokat a hivatás ellen: öreg vagyok, bűnös vagyok, alkalmatlan vagyok. Ti nem kifogást kerestetek, hanem elindultatok - mondta a főpásztor. A Szentlélek tüze bennetek munkál a keresztség- től fogva. A papi rend által pedig az ő működésének lesztek eszközei. Hivatásotok lesz a szentségek kiszolgáltatása, az igehirdetés és Isten népének szolgálata. Szent Pál apostol arra buzdította a híveket: ne maguknak éljenek, hanem Krisztusnak, aki értük meghalt és feltámadt. Nem ti lesztek a főszereplők, személyeteket Krisztus foglalja le, és rajtatok keresztül akar a mai ember kortársa lenni. Mindenkire úgy tekintsetek, mint Isten gyermekére. Legyetek a remény prófétái egy csüggedt, irányt tévesztett világban! Nem szabad visszariadni a feladattól. Krisztus mondta: „Én veletek vagyok minden nap, a világ végéig”. Ezután köszönetét mondott a szülőknek, a szemináriumi elöljáróknak és a hivatásuk kibontakozásában szerepet játszó paptestvéreknek. A diakónusszentelést követte a papszentelés, melynek legfontosabb és lényegi része, amikor a szentséget kiszolgáló érsek mint az apostolok utóda imádság és kéz- rátétel által átadja a Krisztustól kapott áldozópapi hatalmat és küldetést. A hívek fölállva hallgatták a fölszentelő imádságot kérvén, hogy a Szentlélek töltse el a felszentelteket. Ezután a jelenlevő püspökök és papok mindegyike kézrátétellel fogadta be az új áldozópapokat az egyházmegye papi közösségébe. Majd az újonnan felszentelteket beöltöztették a papi ruhába, a főpásztor pedig megkente kezeiket illatos olajjal, a krizmával. Végezetül az érsek átadta az új papoknak a hívő nép áldozati adományát, a kenyeret és a bort, hogy azt a szentmisében átváltoztassák Krisztus testévé és vérévé. A felszenteltek a zsúfolásig telt bazilikában főpásztorukkal és paptestvéreikkel közösen mutatták be a szentmisét. ■ Homa János HÍREK Fegyverneki jubileum A fegyverneki Szent Vendel- plébánia 150 évvel ezelőtt kezdte meg önálló működését. Erre emlékeztek a településen hálaadó szentmise keretében, melynek főcelebránsa, Ternyák Csaba egri érsek megáldotta a felújított szentélyt és oltárt. Megköszönte Bordás Péter plébános munkáját, melyet a templom felújításában és a közösség szolgálatában végez. Közös műsorok A barátság hullámhosszán címmel közös műsorokat készít a Szent István Rádió, valamint a besztercebányai katolikus rádió, a Radio Lumen - jelentette be Szarvas István, a magyar, és Juraj Spuchlák, a szlovák rádió vezetője. A következő 15 hónapban a műsorcserén kívül közös kiadványokat is jelentetnek meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap közel kétszázezer eurós támogatásával a Magyar- ország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A szétszóratás emléke HATVANKÉT ÉVVEL ezelőtt, 1950. június 17-én éjszaka hurcolta el a miskolci minorita rendházból a szerzeteseket az ÁVH. Ezt felidézve nyolcadik alkalommal tartott koszorúzást a KÉSZ miskolci csoportja a rendház falán lévő emléktáblánál. A megemlékezést Osztie Zoltán Budapest belvárosi plébános, a KÉSZ országos elnöke vezette, aki 18 órakor szentmisét mutatott be a minorita templomban az elhurcoltak lelki üdvéért. JEGYZET A z idősebb híveknek elég nehéz megszokniuk, hogy már a vasárnapi szentmiséken is egyre kevesebben vagyunk. Még nem ismerjük a legutóbbi népszámlálás adatait, de valószínűsíthetjük, hogy már kevesebben vannak az olyan honfitársaink, akik keresztségük és neveltetésük alapján katolikusnak vallják magukat. Közülük csak öt-tíz százalékra tehető azoknak a száma, akik rendszeresen megjelennek az Isten házában. Jézus szavaival élve azt is mondhatjuk, hogy „kisded nyáj” lettünk (Lk 12,32). Karl Rahner, a nagy német hittudós már ötven esztendővel ezelőtt, a II. vatikáni zsinat idején rámutatott arra, hogy az igazi keresztény közösségek egyre kisebbek lesznek: „A jövőben, hol ritkán, hol sűrűn, de mindenütt lesznek keresztény, katolikus közösségek. És ezek mindenütt kisded nyájjá zsugorodnak. Mindenütt szórvánnyá válnak, de mindenütt találunk majd szórványt!” XVI. Benedek pápa még bíborosként így fogalmazott: „Ne féljünk attól, hogy kevesebben leszünk, mert bár az egyház kisebb lett, társadalmi fényéből sokat veszített, ugyanakkor a bensőség új ereje által termékennyé válhat”. bátorítja. Az Űr biztatja őket, hogy ne aggodalmaskodjanak amiatt, hogy kevesen vannak, hanem inkább gondoljanak arra, hogy ők Isten új választott népe, akik által jelen van és fokozatosan megvalósul már itt a földön az Isten országa. Az érzékeltette, hogy az Isten országában, az Isten uralmának megvalósulásában nem a számok a fontosak. Gondoljunk csak arra, hogy a tanítványok közösségét kovászhoz, sóhoz és mustármaghoz hasonlította (Mt 13,31- 35). Mindnyájan tudjuk, hogy A mustármag reménye Éppen ezért Jézus biztató, bátorító szavai egyre inkább hozzánk szólnak: „Ne félj, te, kisded nyáj (...) Úgy tetszett Atyátoknak, hogy nektek adja az országot” (Lk 12,32). Ez a vigasztalás Izaiás próféta szavaira is emlékeztet, aki Isten nevében, a babiloni fogságban lévő zsidókat hasonlóan bátorította: „Ne félj hát, Jákob, te szegény féreg, te maroknyi Izrael. Magam vagyok a gyámolod, Izrael Szentje, a te Megváltód” (4,14). Jézus hasonlata pedig az apostolokból és az első tanítványokból álló kis közösséget embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten általuk akarja megvalósítani üdvözítő tervét. Ahogyan a fogság idején csak kevesen, csak egy „szent maradék” maradt hűséges az Istennel kötött szövetséghez, ugyanúgy fogyatkozott meg napjainkban is az istenfélő emberek száma. A történelem tanúsága szerint az egyház életében mindig voltak hullámhegyek és hullámvölgyek. Úgy tűnik, hogy napjainkban átmenetileg a hit válságának az időszakát éljük. Az evangéliumokban Jézus más hasonlatokkal is a kovászból egy kevés is elég, a kis mennyiség is milyen nagy hatással van a tésztára. A csipetnyi só is jelentéktelen az ételhez viszonyítva, de mégis mennyire fontos és nélkülözhetetlen. Jézus megalapítja az egyházat, mely kezdetben olyan kicsi, mint a mustármag, és csak lassan fokozatosan terebélyesedik hatalmas fává. Sőt Benedek pápa szerint „az egyház egész történelmén keresztül mustármag marad. Ma is a mustármag reményéből él, nem pedig terveinek és struktúráinak erejéből”. ■ Dolhai Lajos
