Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-02 / 153. szám

2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ 5 MEZŐTÚR ÉS KÖRNYÉKE Tiszatenyővel és Örményessel közösködnek a kuncsorbaiak A közigazgatási rendszer átalakí­tása közös önkormányzati hiva­talok kialakítását írja elő a 2000 fő alatti kistelepülések esetében. Rédai János- Kuncsorba már előrehala­dott tárgyalásokat folytat Tisza­tenyővel és Örményessel, hogy jövő januártól közös hivatalt mű­ködtessünk majd - mondta el Rédai János, Kuncsorba polgár- mestere. - Már mindhárom kép­viselőtestület megtárgyalta a ter­vezetet, s bár a részletekről egy­előre nem sokat tudunk, minden bizonnyal közösen dolgozunk majd a következő évtől. A három településen úgy pró­bálják megoldani az új helyzet kihívásait, hogy a lakosság, az ügyfelek kiszolgálása minél zök- kenőmentesebb, egyben hatéko­nyabb legyen. A közös hivatalon túlmutat azon törekvésük, hogy azonos intézményeiket akár egy- egy közös intézménnyé is átszer­veznék, ha a 2013-as évben beve­zetendő feladatfinanszírozási rendszer kedvezőbb feltételeket biztosít így számukra. ■ Az egészségügyi helyzetről számolnak be A megyei kormányhivatal Mező­túri, Kunszentmártoni Kistérsé­gi Népegészségi Intézete elkészí­tette Mezőtúr lakosságának egészségi állapotáról szóló tájé­koztatóját. Az anyag bemutatja a városban élők egészségi állapo­tát, továbbá képet kaphatunk az ellátás különböző mutatói mel­lett az egészségromlást kiváltó egészségügyi okokról, a telepü­lés járványügyi helyzetéről. Mindemellett az egészségfejlesz­téssel, illetve a népegészségügyi szűrésekkel kapcsolatos tevé­kenységről, a védőnői ellátásról és a családvédelmi szolgálat mű­ködéséről is átfogó képet ad a be­számoló. ■ A korong túri mestere fazekasság Búsi Lajos egyedi alkotásokat varázsol Névjegy Nehéz belegondolni, mi­lyen remekművekkel lennénk szegényebbek ma, ha Búsi Lajos meg­valósítja gyermekkori ál­mát és asztalos lesz. Sze­rencsére az élet másként alakította sorsát és a fa­zekasság mellett döntött. Szilvási Zsuzsa Az Atyamesterek életmű-kiállítása koztam fazekassal, amikor egy­szer anyámmal csirkeitatóért mentünk. Az alapok elsajátítása után azonban hamar kiderült a Faze­kas Szövetkezetben, hogy párat­lanul ügyes keze van a fiatal inasnak. Az akkori tervező, Sza­bó Kinga hamarosan már minta- korongozóként számított rá, Bor­sos Géza pedig a különböző táj­egységek kerámiakultúrájára, az újra felfedezett népművészetre hívta fel a figyelmét. így alakult ki lassanként az az egyéni stílus, amely ma már minden egyéh- t ő 1 meg­külön­bözteti a Bú- si-kerámiákat A sár- ga-barna-zöld színvilág, a nagy foltokban vagy csurgatva felvitt máz, a rátétek, a különleges tech­nikával egyetlen darabból kiala­kított nagy, öblös edények mind­mind rá jellemző jegyek.- Főként erő és technika kell ezekhez a nagyobb dara­bokhoz, no meg megfelelő mi­nőségű agyag - mondja hamis- kás mosollyal, amikor arról fag­gatom, mi a titkuk ezeknek a ha­talmas, impozáns műveknek. Gyanítom azonban, hogy hiá- is mutatná meg a technikát, s hiába ten­né oda mellé a meg­felelő agyagot is, abból még biztosan nem kerekedne ki olyan csodálatos da­rab, mint az ő keze nyo­mán. Ahhoz ugyanis kell az a varázs is, ahogyan ő nyúl egy egyszerű „sárdarabhoz”. Az pe­dig utánozhatatlan, csak a leg­nagyobbak sajátja. Az egyedi, öblös kerámiák Búsi Lajosra jellemzőek BÚSI LAJOS SZÜLETETT: Mezőtúr, 1941 végzettség: szakmunkás- képző iskola, no meg az élet... karrier: 1967-től Népi Ipar­művész, 1984-től a Népmű­vészet Mestere család: két gyermeke és négy unokája van hobbi: főként a munkája, de szereti a kertészkedést és a labdarúgást is nem volt annyiféle lehetőség, mint ma. Szegény családokban általában csak a legidősebb, leg­okosabb gyerekeket tudták tanít­tatni, az pedig a mi családunk­ban a nővérem volt. Én asztalos szerettem volna lenni, ma is megérint a friss fa illata - mesé­li. - Ám mire odakerültem volna, már betelt a létszám, így sokáig úgy volt, marad a tsz számomra. Az utolsó pillanatban szólt Mol­nár János igazgató, hogy a faze­kasoknál még van felvétel. Őszintén szólva először azt se tudtam, eszik-e vagy isszák ezt a szakmát, legfeljebb akkor talál­búsi Lajos és Gonda István a mezőtúri fazekasság két ma élő legnagyobb mestere. Közös életmű-kiállításuk nem régi­ben nyílt a Túri Fazekas Mú­zeumban. Már évtizedekkel ezelőtt a Népművészet Meste­rei lettek, s a mesterek közt is Atyamesternek számítanak, tudásuk alapján a ma dolgo­zó, Mezőtúrhoz kötődő fazeka­sok szinte mindegyike szak­mai példaképének tartja a két alkotót. A Búsi-féle negyven centiméteres csalikancsó, a Gonda-féle óriás rátétes tál fo­galom a szakmában. Lehet más stílusban dolgozni, lehet más hagyományokat követni, de korongozótudás, forma és díszítmény harmóniája terén a jelenkori magyar népi kerá­mia csúcsteljesítménye e két alkotó munkássága. Hiába jár már hetven felett, sze­me ugyanolyan fiatalosan csil­log, mint a műhely falán lógó jó s negyven évvel ezelőtti fényké- | pen. És ugyanolyan erőteljesen, | mégis leheletnyi finomsággal I munkálja az agyagot, ahogyan J korábban tette. Keze alatt a masszív anyag lágyan formáló­dik, s alig néhány perc alatt az­zá válik, amit a mester megál­modott belőle. Pedig ha rajta múlik, talán az egész élete a gyalu mellett telik el.- Az ötvenes évek köze­pén, amikor szakmát kel­lett választanom, bizony Hívja az Üj Néplap újságíróját! SZILVÁSI ZSUZSA elsősorban a Tisza-tó térsége településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, [ vagy,egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza az 56-516-748-as I telefonszámot hétköznapokon! s Cj Néplap ft I «‘UMÄfiSS MUtHJMtOSÜTíWWQ ££■_ V ' i ri«MK7MHiTa ­mi n*a«ra Benépesülnek a vízpartok '£'•........... A művésztelepi vállalás a lelkész emlékműve Nagyszabású megemlékezésen avatták fel Mezőtúron Botyánsz- ky János evangélikus lelkész emlékművét a napokban. Botyánszky János 1934 és 1976 között szolgálta a mezőtúri evangélikus közösséget. 1944. június 16-án, amikor a mezőtúri zsidókat a téglagyári gettóból a vasútállomásra hajtották, meg­szólaltatta a közeli evangélikus templom harangját, így kísérve el az elhurcoltakat szomorú út­jukon. Nemrégiben gyűjtés in­dult egy Botyánszky-szobor fel­állításának költségeire. A szob­rot a karcagi Györfi Sándor Munkácsy-díjas művész készít­tette el a képzőművészeti alkotó­telep ez évi vállalásaként. ■ Új helyen a csorbái könyvtár fejlesztés Integrált közösségi teret alakítottak ki Az egykori orvosi rendelő és szolgálati lakás ad helyet a na­pokban átadott kuncsorbai In­tegrált Közösségi Szolgáltató Térnek. A több mint ötvenmil­lió forintos költséggel létreho­zott új IKSZT feladata, hogy vál­tozatos információs és közössé­gi szolgáltatásokat nyújtson az alacsony lélekszámú települé­seken élőknek. így itt kapnak helyet többek között a civil szervezetek, illetve ide költö­zött a helyi könyvtár is, amely­nek könyvei előzőleg alapos se- J lejtezésen estek át. Ezért jelen- | leg mintegy háromezer kötetes t az állomány, melynek termé- | szetesen folyamatos bővítését S tervezik. ■ Márton Istvánná immár 37 esztendeje vezeti a községi könyvtárat Megújul a mezőtúri tűzoltóság épülete az önkormányzat segítségé­vel újul meg a mezőtúri tűz­oltóság épülete. Az ötvenmil­lió forintos beruházás pályá­zati forrásból valósul meg, melyből közel 11 millió fo­rintos önrészt vállalt a vá­ros. A város központjában álló műemlék épületben ki­cserélték a nyílászárókat és a nagykaput, illetve teljes fű­téskorszerűsítésre kerül sor. Kuncsorba intézményei akadálymentesek A település intézményei kö­zül utolsóként a művelődési házban valósul meg az aka­dálymentesítés. Az iskolában, rendelőben, polgármesteri hi­vatalban és egyéb közösen használt épületben már ko­rábban megvalósult ez a fajta fejlesztés, az utóbbi időben azonban ilyen jellegű pályá­zatokat már nem írtak ki. így a település önkormányzata saját erőből fejezte be a teljes akadálymentesítést. Iráni stand is lesz a Túri vásáron A napokban Szaid Szajed Aga Banihasemi budapesti iráni nagykövet látogatott Mezőtúrra. Bemutatták neki a város oktatását, fazekassá­gát, de természetesen az ipari park befektetési lehető­ségeiről is tájékoztatták. A kapcsolatfelvétel első kézzel fogható hozadékaként Irán a Túri vásáron már külön standdal szerepel. Régi-új igazgató az iskola élén lezárult a Mezőtúri Általá­nos Iskola, Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény, Óvo­da, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár igazgatói mun­kakörének betöltésére kiírt pályázat. Egyetlen jelentke­zőként az eddigi intézmény- vezető, Kozák Zsolt Gyula nyújtotta be anyagát, melyet minden véleményező-bíráló szervezet elfogadott, így a következő öt esztendőben is ő irányítja az iskolát. SZ0U0N.hu További Tisza-tavi információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Mezőtúron is futottak a világ harmóniájáért Mezőtúrra is eljutottak a hat földrész 140 országán átívelő Világharmónia-futás résztve­vői. A futócsoport Tiszaföldvár- ról érkezett a városba és Gyo- maendrőd felé távozott. A részt­vevőket helyi gyerekek fogad­ták és Katona Tibor testnevelő vezetésével kísérték őket egé­szen a városházáig. A rövid kö­szöntő, illetve műsort követően a vendégeknek Derecskéi Mag­dolna fazekas vezetésével be­mutatták Mezőtúrt, mint a ke­rámia fővárosát, sőt Batta Atti­la Viktor alpolgármester veze­tésével toronylátogatásra is le­hetőségük nyílt. így páratlan kilátás emlékét vihették tovább Mezőtúrról. ■ K I ( i A Keze alatt pillanatok alatt kecses kancsóvá alakul az agyag

Next

/
Thumbnails
Contents