Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-19 / 168. szám

3 2012. JULIUS 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Egészségedre, barátom! transzszibéria A híres expresszen délután kettőkor van a reggeli Sarkadi Imre (jobbra) a barátaival együtt tette meg a közel tízezer kilométeres, kalandos utat, amelyről sok élménnyel és élősködővel tért haza Mindig találni okot, hogy miért ne utazzon az ember. Időnként azonban az asztal­ra kell csapni, hátunkra ven­ni a hátizsákot és elindulni a világba, egy kis kaland­keresésre. Irány Szibéria, vonattal! Joö Zsuzsa- Alig vártam a tisza-expressz érkezését, amivel Moszkváig kellett utaznom - meséli úti él­ményeit a szolnoki Sarkadi Im­re, akinek nemrégiben teljesült nagy álma: a transzszibériai expressz utasa lehetett. - Ez a város a kiindulópontja a híres expressznek, mely keresztülza­katol szinte a fél kontinensen. Az első néhány órára alig em­lékszem, mivel a rendkívül jó­kedvű orosz utasok minden új felszállót vizespohárnyi vodká­val itattak meg. Záhony körül pilledtem és Kijev után éledtem újjá - nevet a fiatalember. Imre, magyar útitársai kö­zött maga volt az élő informá­cióteremtő közeg, hisz ő ismer­te a ciril betűket. Szerinte ha valaki Oroszországba készül, elég egyetlen kifejezést meg­tanulnia ahhoz, hogy kinti tartózkodása zökkenőmentes legyen, ez pedig a na zdarovje, azaz egészségedre!- Az orosz birodalom jel­képének számító expresszre nagydarab, szigorú tekintetű, katonás kallernénik invitáltak fel, mutatva fülkéinket. Szinte megilletődötten szálltunk fel a Roccia nevű, díszes szerelvény­re, hogy megkezdjük 9266 kilo­méteres utazásunkat. Miután Imre és társai elhe­lyezkedtek a hálófülkékben, meglepő módon egy hangszóró­ból katonai induló csendült fel, majd erre a zenei aláfestésre gördültek ki az állomásról.- A vonat lelke természete­sen az étkezőkocsi volt - foly­- micsoda seftcsatákzajlottak!- csillan fel Sarkadi Imre szeme. -A fél vonat kínai csempészárut szállított! Ha pedig valaki a nagy seftelésben elfáradt, fürdés után mehetett aludni. A ßrdö- szoba a szűk vécé volt, ahol fél­bevágott műanyag flakonból le­hetettmagára locsolni a vizet az utasnak. A mi fülkénkben hat ágy volt, remekül lehetett aludni. A vonat és az állandó vodkaszag hamar álomba ringatott bennün­ket. Ilyenkor még az sem jut tatja a férfi élménybeszámoló­ját. - Reggel az orosz családok kitettek két vodkásüveget az asztalra, az estig el is fogyott. Közben ment az ismerkedés, csattantak a poénok, néha meg a pofonok. Az expresszen ugyanis nagyon sok katona utazik, esetenként elszabadul­nak az indulatok. Az étkezőkocsi legelejében hatalmas óra jelzi a moszkvai időt, a vonaton ez az időszámí­tás érvényes. Még akkor is, ha már réges-régen áttértek egy másik időzónába.- így fordulhatott elő, hogy úti célunk közeledtével, ahol már plusz hat óra eltérés is eszébe az embernek, hogy mivel irtsa ki hazaérkezése után a tet- veket a hajából. Mert bizony ezt bele kell kalkulálni az utazásba- bólogat a világutazó, akinek még szerencséje is volt kis fülké­jével, ugyanis a többi vagont egy­benyitották, ide 50 emeletes ágyat zsúfoltak be...- itt volt ám az igazi pezsgő élet! Orrfacsaró bűz, zsongás, 150 centis ágyak, lábuknál összekö­tözött csirkék, egyéb állatok ad­ták a vagon sajátos hangulatát. volt Moszkvához képest, a vo­nat személyzete még mindig az eredeti időhöz ragaszkodott. A reggelit tehát délután kettőkor szolgálták fel, a vacsorát pedig éjnek évadján - mondja komo­lyan a fiatalember, aki hozzáte­szi, senki ne higgye, unalmas az egyhetes utazás, nagyon is pezsgő. Az Ural-hegységig (mely Eu­rópát és Ázsiát választja el egy­mástól) egyhangú, kietlen pusz­taságok váltják egymást. Az Uraitól viszont csodálatos fenyő­erdők, nagy folyók és a Bajkál-tó üdvözli az expresszt. - A vonat rendszeresen megállt a nagyobb állomásokon vagy a semmi kö­zepén. Ilyenkor az egyenruhás kalauzok szinte őrként álltak a vonat előtt, nehogy egy-egy utas leszálljon és lemaradjon. Sokszor muszáj volt azonban el­hagyni a szerelvényt, álldogálás közben ugyanis a személyzet az összes vécét bezárja. így ha valakire akkor tör rá a szapo­ra, kénytelen a vonaton kívül elintézni kisebb-nagyobb dol­gait - nevet a férfi. A fiúk végül hétnapnyi folyamatos zakatolás után érkeztek a klasszikus út­vonalon Vlagyivosztokba úgy, ahogy azt megálmodták: felejt­hetetlen élményekkel és néhány élősködővel gazdagabban... Szagok, hangzavar, kukorékolás a vagonban HÍREK Grafikák a kun város nevezetességeiről A kunhegyesi Kunsági Ki­állítóház évről évre gya­rapodó, jelenleg kétezer darabos kiállítási anyaga a közelmúltban újabb lát­ványossággal gazdagodott Víg Csaba grafikus jóvoltá­ból. A művész hat darabból álló színes grafikát készí­tett Kunhegyes nevezetes­ségeiről, melyet a városnak ajándékozott. ■ SZ. ZS. A hagyományos aratást próbálhatták ki nem maradt programok nél­kül Tiszainoka nyáron sem: az apák napja után nemré­giben kézi kaszálós aratást szerveztek a helyieknek. Főleg a helybeli gyermekek próbálhatták ki a hagyomá­nyos arató módszert, majd a levágott gabonából nyá­ri dekorációt készítettek, mely a faluba látogatókat fogadja. ■ J. ZS. Már hatvan utcatábla mutatja az utat Sason LEGALÁBB HATVAN, fából készült utcanévtáblát he­lyeztek el Tiszasason a főbb utak mentén. A táblákat Bíró János közmunkás al­kotta. A település jó kezű szakembereket is foglalkoz­tat a közmunkaprogramon belül, például asztalost és kőművest, akiket az ön- kormányzat csak szakipari munkával bíz meg. A utca­táblák folyamatos gyártása és kihelyezése várhatóan év végéig tart. ■ J. ZS. Román kollégáikkal közösen ellenőriznek A KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI állomány folyamatos ellen­őrzést tart a főközlekedési utakon. Kiemelt figyelmet fordítanak a gyógyfürdők látogatottságának növe­kedése miatt frekventált útvonalakra, valamint a jelentős tranzitforgalmat lebonyolító útvonalakra. Ebben az évben is érkeztek román kollégák a megyébe, segítve az áthaladó külföldi forgalom ellenőrzését - kö­zölte lapunkkal Szabó Zita rendőr őrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság sajtó- szóvivője. ■ T. A. JEGYZET SZŰCS TIBOR Morajló szótlanság sokszor, És sajnos egyre többször érezzük úgy, hogy talán a túlhumanizált jog­rendszer nem képes meg­felelő válaszokat adni a bűn és bűnhődés mai kérdéseire; vagy legalábbis a társadal­mi elvárás jóval szigorúbb aktuálisan annál, mint amit a tyúklopástól a bestiális gyilkosságokig a jogalkotók valamikor papírra vetettek. Új büntető törvénykönyvünk születőben van, s a régin a kétharmadnyi erő bizonyo­san változtatni fog, de azt is borítékolhatjuk előre, marad még majd bennünk hiány­érzet a szabályrendszer megszületése után is. Bándy Kata meggyilkolása kapcsán szinte azonnal újra napi­rendre izzott a halálbüntetés kérdése. Példaként hozva többek között egy szintén Pécsett több évtizeddel ezelőtt megrázó gyermek­gyilkosságot, melynek el­követőjét az akkori jogrend kivégeztette. Beszélünk róla, de mindenki pontosan tudja, nincs realitása a halál- büntetés visszaállításának Magyarországon, hiszen több nemzetközi egyezmény is köti hazánkat. Az Alap­vető Jogok Chartája egyebek mellett leszögezi: „senkit^ sem szabad halálra ítélni, sem kivégezni.” Tehát a politikus, aki a kérdésben mégis a gyilkosok életének kioltása mellett érvel, egy­szerűen kétes fürdőt vesz a közvélemény hullámaiban, elcserélve a jogállamot ingo­ványos, percekig tartó nép­szerűségéért. Mindezekkel együtt mégis félve várjuk az ítéletet. S előre tudjuk, a még el nem hangzott szava­kig: bármennyit is kap majd Bándy Kata gyilkosa, kevés lesz... Kimondhatatlanul kevés. a társ, aki elveszíti párját, özvegy lesz; a gyermek, aki szülők nélkül marad: árva, de a szülőre, ki gyermekét eltemetni kénytelen, nincs magyar szó. HIRDETÉS NAGYKÖRŰ MENTESÍTETLEN TELEPÜLÉSRÉSZÉNEK CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSE SZÉCHENYI TERV SAJTÓKÖZLEMÉNY Nagykörű önkormányzata pályázati forrásból valósította meg a belterületi csapadékvíz elvezetés hálózatának kiépítését a településen. Az ÉA0P-5.1.2/D-2-09-2009-0025 számú, és Nagykörű mentesítetlen településrészének csapadékvíz elve­zetése című pályázat záró rendezvényére 2012. július 17-én került sor. A program a település mentesítetlen településrészein a biztonságosan üzemelő csapadékvíz-elvezető hálózat kialakí­tását tette lehetővé. A fejlesztés célja, hogy a szakszerű kivi­telezés és a megfelelő üzemeltetés hosszútávon biztosítsa a kármentes csapadékvíz-elvezetést az érintett területekről. Nagykörű önkormányzata közfeladatának tekinti a belterü­leti csapadék-vízelvezető hálózat megépítését, melynek első üteme 2000-2002 között zajlott le. A projektbe a legnagyobb lakosságszámot érintő területek kerültek bevonásra, így a csa­padékvíz elvezető hálózat 2. üteme is megvalósult, melynek eredményeként a hálózat eléri a közel 100%-os lefedettséget. A beruházás teljes költsége 339 031 875 forint, az elnyert támogatás összege 299 602 336 forint. A programról bővebb információt a http://www.nagykoru. hu/önk.pályázatai oldalon olvashatnak. Kapcsolat: Dr. Veres Nándor polgármester 56-494-001 m ELKÉSZÜLT AZ IDŐSOTTHON. A napokban adják át az idősek napközi otthonát Kunhegyesen. A kornak megfelelően kialakított korszerű épület valóban ideális körülményeket biztosít a településen élő nyugdíjasok nap­közbeni ellátásához. Képünk a végső munkálatokat örökítette meg. Felavatták a felújított sportóltözőt hozzátettek Jászárokszálláson átadták szerdán délután a he­lyi futballpályán lévő felújított sportöltözőt. Jászárokszállás önkormányzata, illetve a váro­si sportegyesület közös fejlesz­téséhez - az önkormányzat pályázata útján - a Belügy­minisztériumtól 18 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaptak, nyertek el. Az összeget 16 millió forint ön­résszel egészítették ki. A létesítményben az ifjúsá­gi és a felnőtt futballcsapatok mellett az általános iskola és a helyi gimnázium tanulóinak is lehetőséget biztosítanak a tor­naórák, illetve edzések meg­tartására. ■ B. CS. Szirénákkal emlékeztek elhunyt társukra emlékezés Július 18-án Sze­geden a Dugonics temetőben helyezték végső nyugalomba Ungi Péter tűzoltó őrmestert, az Ópusztaszernél történt baleset áldozatát. Az együttérző baj­társak országszerte 11.30-kor a szirénák megszólaltatásával, 1 perces néma tiszteletadással emlékeztek meg a 27 éves tűz­oltóról. Mint ismeretes, július 4-én a laktanyába tartó tűzoltók szenvedtek balesetet Ópuszta­szernél. A tűzoltóegység egy avartűz felszámolásáról tartott a laktanyába, mikor járművük felborult. Megyénk valamennyi katasztrófavédelmi kirendeltsé­gén és tűzoltóparancsnokságán megszólaltak a szirénák. ■ i * \

Next

/
Thumbnails
Contents