Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-18 / 167. szám

AZ ÚJ NÉPLAP ÉS A JÁSZ-NAGYKUN SZOLNOK MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZÖS, INGYENES GAZDASÁGI MAGAZINJA A TARTALOMBÓL: Tovább szigorodott a Munka Törvénykönyve A már elfogadott Munka Tör­vénykönyvét is átírta a törvény hatályba lépését segítő átmene­ti rendelkezések elfogadásával az országgyűlés. Uniós előírások nyomán a jogszabály néhol még szigorúbb lett a munkavállalók számára. Nem járnak jól a köz­lekedési alkalmazottak, de a kötetlen munkarendben dolgo­zók sem. ► 13. OLDAL Idegenforgalom: ellenőrzések kezdődtek Országszerte megkezdődtek a nyári idegenforgalmi főszezon fogyasztóvédelmi ellenőrzései - közölte a Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság szóvivője. Mint azt Fülöp Zsuzsannától megtud­tuk, ebben az esztendőben ki­emelt figyelmet fordítanak a napozókészítmények, valamint a gyermekjátékok piacfelügye­leti ellenőrzésére. ► 13. OLDAL Szakértői továbbképzés Drezdában A Tempus Közalapítvány Okta­tás és kultúra, egész életen át tartó tanulás program Leonar­do da Vinci mobilitás alprog- ramjában a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1998 óta tevé­kenykedik. Tizenegy éve, im­már 2001-től kiemelt célcso­portjuk a különböző szakmákban tevékenykedő gyakorlati oktatók külföldi to­vábbképzése. ► 14. OLDAL Változások a Békéltető Testület háza táján Fontos változások lépnek életbe a Békéltető Testület munkáját illetően. Cikkünk­ben a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításának a békéltető testületeket érin­tő részeit tekinthetik át olva­sóink. ► 15. OLDAL Kiváló megyei szereplés országos döntő Nyolc dobogós hely a Szakma Sztár Fesztiválon A versenyen jól szerepelt fiataloknak a kamara elnöke, dr. Sziráki András Qobbra) és a megyei közgyűlés elnöke, Kovács Sándor adták át az elismeréseket A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2012-ben már ötö­dik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Ver­senyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmá­nyi Versenyt (OSZTV). Ezek országos döntőjére az „V. Szak­ma Sztár FesztiváT’-on, április 11. és 13. között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont G és F pavilonjában került sor. A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes fizikai szak­mák - beleértve a ráépülő, ma­gasabban kvalifikált szakmá­kat is - társadalmi presztízsé­nek és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése volt. A ver­senyek és a fesztivál szlogenje: „A jó szakma felér egy diplo­mával!” A szakmák országos versenyeit a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába átadott 38 szakké­pesítésben hirdettük meg a nap­pali tagozaton végzős szakisko­lai, valamint szakközépiskolai tanulók számára. Az írásbeli elődöntőket a korábbi éveknek megfelelően a 23 területi kama­ra bonyolította le. Az idén 38 szakképesítésben 6300 főre nö­vekedett a versenyzők száma. ► FOLYTATÁS A15. OLDALON Szakmájukban fejlődnének tovább a megyei győztesek MOLNÁR GYÖRGY gépi forgá­csoló szakmában szerezte meg az országos első helye­zést. Elmondása szerint a szakmaválasztása során - lakóhelyéhez közel - ez tűnt a legjobb döntésnek. viLics Norbert gázfogyasz­tóberendezés- és csőháló­zat-szerelő szakmában mérte össze tudását a többi diák­kal. Édesapja hasonló szak­macsoportban dolgozik, csa­ládi példa alapján kezdte a szakmát tanulni. A későb­biekben a munka mellett cél­ja az érettségi megszerzése is, és persze, a szakmai to­vábbfejlődés. Kiss Márta szakács szak­mában kapta meg az orszá­gos verseny legmagasabb szintű elismerését, és büsz­kén állhatotta dobogó legte­tejére. Az interjú során meg­tudhattuk, hogy Márta a ké­sőbbiekben szeretné ismere­teit a cukrászatra is kiter­jeszteni, majd oktatóként szakmai tudását továbbadni. ÉRDEMES EMLÍTÉST tenni ü megyei tanulók további ki­váló teljesítményeiről is. Má­sodik helyezést ért el a festő Csáki Gábor (Szolnok, Mű­szaki SZKI), Durda János (Damjanich János Szakkép­ző - Martfű) és Molnár Péter (Szolnok, Műszaki SZÍG). Szintén a dobogón végzett, harmadik lett Farmosi Tibor (Szolnok Szolgáltatási SZJÜ), illetve Takács Dávid, (Liska József Erősáramú SZJÜ - Jászberény). HÍRSÁV Kedvezőbbé vált a számviteli törvény A számviteli törvény év elejétől hatályos új rendel­kezései több szempontból is kedvező változásokat hoztak a vállalkozások számára. Az új szabá­lyok nagyobb szabadságot nyújtanak a cégeknek arra nézve, hogy szám­vitelüket saját piacukhoz, normál üzletmenetükhöz, vagy éppen az adott ipar­ágra általánosan jellemző szezonális jellemzőkhöz igazítsák. A könnyítések jól alkalmazva életsze­rűbb, az üzleti döntések előkészítése szempontjá­ból is hasznosabb számvi­teli információkat eredmé­nyezhetnek. Változott az adórendszer Számos ponton megváltoz­tatta az adórendszert a nemrég elfogadott saláta­törvény. Korlátozták a céges készpénzforgalmat, részlegesen kötelező áfa-analitikát írtak elő, állandósították a közmű­cégek különadóját, és má­ris átírták a telefonadót a törvényhozók. A szektort terhelő különadó megszű­nése után, jövőre is meg­marad az energiaellátók jövedelemadója, amelynek mértéke nyolcról tizenegy százalékra nő majd. Az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgál­tatóknak, valamint a tele­pülési hulladékkezelőknek is fizetniük kell a jövőben. A távközlési adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 400, cégek esetében 1400 forint lehet az első félévben. Az új adót július 1-jétől kell megfizet­niük a távközlési szolgálta­tóknak. A helyi akciócsoportok kezében a döntés Fizetni tel a másotfk szakmáért képzés A gyakorlatot sem támogatja az állam az idén újra a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) dönt­hetnek a vidéki turizmus ösz­tönzésére szánt európai uniós keret elosztásáról - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca szerint így a források biztosan azokhoz a pályázók­hoz kerülnek, akik a legtöbbet tehetik a helyi gazdaság fel­lendítéséért. Az akciócsoportok 6 milliárd forint sorsáról hatá­rozhatnak, pályázni július 1. és 31. között lehet. A turisztikai vállalkozások­nak kiírt pályázaton azok a ter­mészetes személyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, ön- kormányzatok, nonprofit szer­vezetek, egyházak kérhetnek támogatást, amelyek 5 ezer fő alatti lakosságszámú és a leg­feljebb száz fő/négyzetkilomé- ter népsűrűségű településeken élnek, működnek. A pályázók legalább egymillió, legfeljebb 35 millió forintot igényelhet­nek, de az összeg felső határát a HACS-ok saját illetékességi területükön csökkenthetik. A hozzájárulás mértéke hátrá­nyos helyzetű településeken 65 százalék, egyébként 60 száza­lék, de közhasznú tevékenysé­get végző nonprofit szervezetek 100 százalékos támogatást is kaphatnak. Az akciócsoportok­ban a közigazgatás, a vállal­kozók és a civil szervezetek is képviseltetik magukat. ■ A másodszakma ingyenes­ségével és a tanulószerződés köthetőségével kapcsolatosan számos megkeresést érkezett, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalást kért a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium illetékes főosztá­lyától. A köznevelésről, a szak­képzésről, valamint a szak­képzési hozzájárulásról szóló törvények együttes és tágabb értelmezése alapján kikövet­keztethető az a törvényalkotói szándék, hogy ne lehessen má­sodszakmás gyakorlati kép­zésre tanulószerződést kötni, s a kapcsolódó költségeket a szakképzési hozzájárulás ter­hére elszámolni. A második szakképzés nem ingyenes, a képző intézmény nem kap rá állami fejkvótát, ezért a képzés keretében biz­tosított gyakorlati képzés sem támogatott. A második szak- képesítés esetében a gyakorla­ti képzés egyéb megállapodás keretében történhet. A tanuló iskolai tanműhelyben vagy gazdálkodó szervezetnél is letöltheti a szakmai gyakorla­tot. Amennyiben gazdálkodó szervezetnél tölti, egyéb pol­gárjogi szerződést kell kötni, melynek lényege és tartalma hasonló lehet a tanulószer­ződéshez azzal az eltéréssel, hogy rendelkezik az egyedi feltételekről is, például hogy a tanuló a képzésért mennyit és milyen ütemben fizet. Az ilyen típusú szerződéseket - a tanulószerződésekkel ellen­tétben - a kamarának ellen- jegyzésre és nyilvántartásba vétel céljából benyújtani nem kell. A szerződés nem tartozik a szakképzésről szóló törvény hatálya alá. A megállapodás a Munka Törvénykönyve alap­ján jön létre, így annak ren­delkezései az irányadóak. A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Kereskedelmi és Ipar­kamara tájékoztatja Önöket, hogy jelen szakmai vélemény­hez jogi hatás nem fűződik, a benne foglaltaknak jogi köte­lező ereje nincs. ■ Egyszerűsödtek a cégjogi eljárások egyszerűsíti a cégkivonatra vonatkozó szabályokat is a parlamentben elfogadott jog­szabály. A most elfogadott egyszerűsítések a cégek nyilvántartásba vételének és képviseletének igazolására vonatkozó szabályokat érinti. A vállalkozásoknak a jövőben Ijptósági eljárásaik során nem kell a cégbíróságnál vagy a céginformációs szolgálatnál egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot beszerezniük, mivel a hatóság azt maga fogja lekérdezni a cégnyil­vántartásból. A cégek admi­nisztrációs terheit csökkentő rendelkezések 2013. február 1-jén lépnek életbe. ■ i y 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents