Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-18 / 167. szám
AZ ÚJ NÉPLAP ÉS A JÁSZ-NAGYKUN SZOLNOK MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA KÖZÖS, INGYENES GAZDASÁGI MAGAZINJA A TARTALOMBÓL: Tovább szigorodott a Munka Törvénykönyve A már elfogadott Munka Törvénykönyvét is átírta a törvény hatályba lépését segítő átmeneti rendelkezések elfogadásával az országgyűlés. Uniós előírások nyomán a jogszabály néhol még szigorúbb lett a munkavállalók számára. Nem járnak jól a közlekedési alkalmazottak, de a kötetlen munkarendben dolgozók sem. ► 13. OLDAL Idegenforgalom: ellenőrzések kezdődtek Országszerte megkezdődtek a nyári idegenforgalmi főszezon fogyasztóvédelmi ellenőrzései - közölte a Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság szóvivője. Mint azt Fülöp Zsuzsannától megtudtuk, ebben az esztendőben kiemelt figyelmet fordítanak a napozókészítmények, valamint a gyermekjátékok piacfelügyeleti ellenőrzésére. ► 13. OLDAL Szakértői továbbképzés Drezdában A Tempus Közalapítvány Oktatás és kultúra, egész életen át tartó tanulás program Leonardo da Vinci mobilitás alprog- ramjában a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1998 óta tevékenykedik. Tizenegy éve, immár 2001-től kiemelt célcsoportjuk a különböző szakmákban tevékenykedő gyakorlati oktatók külföldi továbbképzése. ► 14. OLDAL Változások a Békéltető Testület háza táján Fontos változások lépnek életbe a Békéltető Testület munkáját illetően. Cikkünkben a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosításának a békéltető testületeket érintő részeit tekinthetik át olvasóink. ► 15. OLDAL Kiváló megyei szereplés országos döntő Nyolc dobogós hely a Szakma Sztár Fesztiválon A versenyen jól szerepelt fiataloknak a kamara elnöke, dr. Sziráki András Qobbra) és a megyei közgyűlés elnöke, Kovács Sándor adták át az elismeréseket A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2012-ben már ötödik alkalommal rendezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), valamint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyt (OSZTV). Ezek országos döntőjére az „V. Szakma Sztár FesztiváT’-on, április 11. és 13. között Budapesten, a Hungexpo Vásárközpont G és F pavilonjában került sor. A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes fizikai szakmák - beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is - társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése volt. A versenyek és a fesztivál szlogenje: „A jó szakma felér egy diplomával!” A szakmák országos versenyeit a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gondozásába átadott 38 szakképesítésben hirdettük meg a nappali tagozaton végzős szakiskolai, valamint szakközépiskolai tanulók számára. Az írásbeli elődöntőket a korábbi éveknek megfelelően a 23 területi kamara bonyolította le. Az idén 38 szakképesítésben 6300 főre növekedett a versenyzők száma. ► FOLYTATÁS A15. OLDALON Szakmájukban fejlődnének tovább a megyei győztesek MOLNÁR GYÖRGY gépi forgácsoló szakmában szerezte meg az országos első helyezést. Elmondása szerint a szakmaválasztása során - lakóhelyéhez közel - ez tűnt a legjobb döntésnek. viLics Norbert gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő szakmában mérte össze tudását a többi diákkal. Édesapja hasonló szakmacsoportban dolgozik, családi példa alapján kezdte a szakmát tanulni. A későbbiekben a munka mellett célja az érettségi megszerzése is, és persze, a szakmai továbbfejlődés. Kiss Márta szakács szakmában kapta meg az országos verseny legmagasabb szintű elismerését, és büszkén állhatotta dobogó legtetejére. Az interjú során megtudhattuk, hogy Márta a későbbiekben szeretné ismereteit a cukrászatra is kiterjeszteni, majd oktatóként szakmai tudását továbbadni. ÉRDEMES EMLÍTÉST tenni ü megyei tanulók további kiváló teljesítményeiről is. Második helyezést ért el a festő Csáki Gábor (Szolnok, Műszaki SZKI), Durda János (Damjanich János Szakképző - Martfű) és Molnár Péter (Szolnok, Műszaki SZÍG). Szintén a dobogón végzett, harmadik lett Farmosi Tibor (Szolnok Szolgáltatási SZJÜ), illetve Takács Dávid, (Liska József Erősáramú SZJÜ - Jászberény). HÍRSÁV Kedvezőbbé vált a számviteli törvény A számviteli törvény év elejétől hatályos új rendelkezései több szempontból is kedvező változásokat hoztak a vállalkozások számára. Az új szabályok nagyobb szabadságot nyújtanak a cégeknek arra nézve, hogy számvitelüket saját piacukhoz, normál üzletmenetükhöz, vagy éppen az adott iparágra általánosan jellemző szezonális jellemzőkhöz igazítsák. A könnyítések jól alkalmazva életszerűbb, az üzleti döntések előkészítése szempontjából is hasznosabb számviteli információkat eredményezhetnek. Változott az adórendszer Számos ponton megváltoztatta az adórendszert a nemrég elfogadott salátatörvény. Korlátozták a céges készpénzforgalmat, részlegesen kötelező áfa-analitikát írtak elő, állandósították a közműcégek különadóját, és máris átírták a telefonadót a törvényhozók. A szektort terhelő különadó megszűnése után, jövőre is megmarad az energiaellátók jövedelemadója, amelynek mértéke nyolcról tizenegy százalékra nő majd. Az áram- és gázcégeken kívül a víz- és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelőknek is fizetniük kell a jövőben. A távközlési adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 400, cégek esetében 1400 forint lehet az első félévben. Az új adót július 1-jétől kell megfizetniük a távközlési szolgáltatóknak. A helyi akciócsoportok kezében a döntés Fizetni tel a másotfk szakmáért képzés A gyakorlatot sem támogatja az állam az idén újra a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) dönthetnek a vidéki turizmus ösztönzésére szánt európai uniós keret elosztásáról - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca szerint így a források biztosan azokhoz a pályázókhoz kerülnek, akik a legtöbbet tehetik a helyi gazdaság fellendítéséért. Az akciócsoportok 6 milliárd forint sorsáról határozhatnak, pályázni július 1. és 31. között lehet. A turisztikai vállalkozásoknak kiírt pályázaton azok a természetes személyek, mikro-, kis- és középvállalkozások, ön- kormányzatok, nonprofit szervezetek, egyházak kérhetnek támogatást, amelyek 5 ezer fő alatti lakosságszámú és a legfeljebb száz fő/négyzetkilomé- ter népsűrűségű településeken élnek, működnek. A pályázók legalább egymillió, legfeljebb 35 millió forintot igényelhetnek, de az összeg felső határát a HACS-ok saját illetékességi területükön csökkenthetik. A hozzájárulás mértéke hátrányos helyzetű településeken 65 százalék, egyébként 60 százalék, de közhasznú tevékenységet végző nonprofit szervezetek 100 százalékos támogatást is kaphatnak. Az akciócsoportokban a közigazgatás, a vállalkozók és a civil szervezetek is képviseltetik magukat. ■ A másodszakma ingyenességével és a tanulószerződés köthetőségével kapcsolatosan számos megkeresést érkezett, ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalást kért a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes főosztályától. A köznevelésről, a szakképzésről, valamint a szakképzési hozzájárulásról szóló törvények együttes és tágabb értelmezése alapján kikövetkeztethető az a törvényalkotói szándék, hogy ne lehessen másodszakmás gyakorlati képzésre tanulószerződést kötni, s a kapcsolódó költségeket a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolni. A második szakképzés nem ingyenes, a képző intézmény nem kap rá állami fejkvótát, ezért a képzés keretében biztosított gyakorlati képzés sem támogatott. A második szak- képesítés esetében a gyakorlati képzés egyéb megállapodás keretében történhet. A tanuló iskolai tanműhelyben vagy gazdálkodó szervezetnél is letöltheti a szakmai gyakorlatot. Amennyiben gazdálkodó szervezetnél tölti, egyéb polgárjogi szerződést kell kötni, melynek lényege és tartalma hasonló lehet a tanulószerződéshez azzal az eltéréssel, hogy rendelkezik az egyedi feltételekről is, például hogy a tanuló a képzésért mennyit és milyen ütemben fizet. Az ilyen típusú szerződéseket - a tanulószerződésekkel ellentétben - a kamarának ellen- jegyzésre és nyilvántartásba vétel céljából benyújtani nem kell. A szerződés nem tartozik a szakképzésről szóló törvény hatálya alá. A megállapodás a Munka Törvénykönyve alapján jön létre, így annak rendelkezései az irányadóak. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatja Önöket, hogy jelen szakmai véleményhez jogi hatás nem fűződik, a benne foglaltaknak jogi kötelező ereje nincs. ■ Egyszerűsödtek a cégjogi eljárások egyszerűsíti a cégkivonatra vonatkozó szabályokat is a parlamentben elfogadott jogszabály. A most elfogadott egyszerűsítések a cégek nyilvántartásba vételének és képviseletének igazolására vonatkozó szabályokat érinti. A vállalkozásoknak a jövőben Ijptósági eljárásaik során nem kell a cégbíróságnál vagy a céginformációs szolgálatnál egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot beszerezniük, mivel a hatóság azt maga fogja lekérdezni a cégnyilvántartásból. A cégek adminisztrációs terheit csökkentő rendelkezések 2013. február 1-jén lépnek életbe. ■ i y 4 4