Új Néplap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-16 / 165. szám
2012. JÚLIUS 16. HÉTFŐ GAZDASAG 7 Továbbra is kelendők a luxusautók a kínai piacon Rosszul járhatnak régióink Eu-FORRÁsoK Hazánk számára előnytelen lenne az új területi besorolás Kisiklott a görög hitelprogram, a várt reformok 70 százaléka elmaradt a múlt héten publikálták az első féléves gépjármű-értékesítési adatok Kínában. Óriási, 20 százalékot is meghaladó növekedést produkáltak a lu- xusszegmenst képviselő német autógyártók. A BMW Kínában az első fél évben 158 956 darab autót értékesített, ami 28,6 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest. A Daimler-csoporthoz tartozó Mercedes márkacsoport pedig 105200 darabot adott el az első fél évben a kínai piacokon, és az első hat hónapban összesen 11 százalékos növekedést produkált az előző évihez viszonyítva. Ez magába foglalja a Mercedes-, a Smart- és a Maybach-értékesítéseket is. A Hongkongot, Makaót és Tai- want is tartalmazó értékesítési adatok tekintetében 28,6 százalékos a növekedés. Az Audi a három német presztízsmárka közül a legnagyobb részesedést érte el: 193871 autót értékesített, ami 37,8 százalékos növekedést jelent. ■ Nagy András Az acél kereslete hat az ArcelorMittalra A fitch és a HSBC is arra számít, gyenge acélipari kereslettel szembesül Európa a következő 12 hoppban, hiszen sem az európai autóipar, semíj?,ipgatlanfej|gsztések nem indulnak igazan meg, ami az árak Csökkenését eredményezheti, miközben méretgazdasági okokból az átlagköltség növekedésére kell felkészülni. Ez megfelel az ArcelorMittal várakozásainak is. A cég bejelentette, szükségessé válhat európai gyárainak bezárása, ami a kevésbé hatékony kisebb üzemeit érintené. Európai adminisztrációs költségeiket is csökkentik 25 százalékkal. Amíg vállalaton belül megszorításokra kell felkészülni, addig például Romániában 1,2 millió euró értékben hajt végre fejlesztéseket a vállalat. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Magyarország szempontjából kedvezőtlenül alakítaná át az uniós régiók besorolását, támogatási rendszerét a következő hétéves EU- büdzsére vonatkozó brüsz- szeli javaslat. A változtatás eredményeként ugyanis kevesebb forráshoz juthat hozzá az ország. Tar Gábor Egy, új, köztes regionális finanszírozási kategóriát hozná létre az eddigi két kategória mellé az Európai Bizottság a következő, 2014-2020 közötti hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslata. Az új kategóriát azon régiók számára állítaná fel Brüsszel, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75-90 százaléka között található. Az átmeneti régió létrehozása alapvetően kedvezőtlenül érinti hazánkat, mivel ehhez a kategóriához egyetlen hazai régió sem tartozna, miután a közép-magyarországi régió esetében közel 109 százalék az egy főre jutó GDP-arány, míg a többi hat magyar régió nem éri el a 75 százalékos szintet. Ez azt jelenti, hogy a hétéves EU-költ- ségvetés kohéziós keretének ezen részéből - amelyre a tervek szerint közel 40 milliárd jutna - hazánk nem részesülne, miközben a kohéziós büdzsé a korábbi hétéves kerethez képest öt százalékkal, 355 milliárd euróról 336 milliárdra csökkenne a brüsszeli javaslat értelmében. Az új kategóriába az EU 271 régiója közül mintegy 50 kerülne, amelynek zömét a nyugat-európai tagállamok régiói tennék ki. Az új kategória létrehozása tehát egyértelműen a fejlett tagállamok számára kedvező fejlemény, így annak bevezetésével - a magyar álláspont szerint - az EU eltávolodna VANNAK EU-TAGORSZÁGOK, ahol csak maga a főváros alkot egy régiót, ilyen például Csehország és Szlovákia; van, ahol a hazai helyzethez hasonlóan a főváros az agglomerációval együtt tesz ki egy fejlesztési régiót, mint például Lengyelország esetében. „Korábban nagy vita volt arról, hogy leválasszák-e Pest megyét a fejlettebb központi régióról, hogy az több uniós fejlesztési forráshoz jusson hozzá" - emlékeztea kohéziós politika alapvető célkitűzésétől, vagyis az elmaradottabb térségek felzárkóztatásától. A bizottsági javaslat értelmében valójában eltolódás következne be a támogatások tagállamok közötti elosztásában, amivel a kevésbé fejlettnek nevezett, a 75 százalékos küszöb alatti régiós kategóriába tartozó régiók - hét magyar régió közül hat ilyen besorolású - részesedése 20 százalékkal csökkenne az amúgy is zsugorodó kohéziós büdzséből. Magyar szempontból az sem kedvező, hogy a brüsszeli javaslat a nagy fejlettségbeli tett Kengyel Ákos. A Corvi- nus docense szerint támogatásszerzési szempontból ugyanis valóban nem jó, hogy Budapest és a fejletlenebb Pest megye alkot egy régiót, azonban fejlesztéspolitikai értelemben mindenképpen előnyösnek tekinthető a jelenlegi felállás, ugyanis a fővárost az agglomerációval együtt kezelve hatékonyabban lehet az infrastrukturális projekteket megvalósítani. különbséggel jellemezhető, az agglomerációs területekkel kiegészülő fővárosi régiók - mint amilyen a közép-magyarországi régió (KMR) - problémájára a bizottság semmilyen különleges elbánást nem javasol. A hazai központi régióra mint a többi „fejlettebb régiókhoz” tartozó területi egységre is vonatkozna az az előírás, amelyik az Európai Szociális Alap (ESZA) forrásainak felhasználására 52 százalékos arányt szab meg. „Ez amiatt tekinthető ejőnytelennek, mert így a támogatások több mint felét nem lehetne infrastruktúrafejlesztésre fordítani, hanem az előírás szerint az ESZA-ból támogatható olyan humánerőforrás-fejlesztési, -képzési célokra lehetne elkölteni, amelyekre amúgy is igen nehezen sikerül lehívni a rendelkezésre álló uniós forrásokat, illetve amelyek eredményei csak hosszú távon jelentkeznek a gazdaság számára” - mondta el lapunknak Kengyel Ákos. A Corvi- nus Egyetem Világgazdasági Tanszékének docense szerint a magyar diplomáciának az új EU-költségvetésről szóló tárgyalásokon egyedi megállapodást kellene kiharcolnia a közép-magyarországi régió számára. Áldás vagy átok a központi régió? Görögország továbbra sem teljesíti a nemzetközi hitel- program keretében vállalt feltételeket - állapítja meg legújabb jelentésében az EU- IMF-EKB alkotta trojka. A német Rheinische Post információi szerint Athén a mintegy háromszáz takarékossági intézkedés vagy irányelv közül 210-et nem hajtott végre, tehát a reformok mintegy hetven százaléka leállt. A lap negatív példakánt említi a privatizációt, mely idén eddig állítólag mindössze néhány tízmillió euró bevételt hozott. ■ Németország továbbra is kemény, hallani sem akar haladékról vagy a megszorítások enyhítéséről. Az elmaradások láttán Angela Merkel német kancellár továbbra is elutasítja, hogy újabb engedményeket tegyenek Athénnak. Úgy véli, a megszorító intézkedéseket nem szabad „felvizezni”, és gyakorlatilag elvetette a költségvetési hiánycélok időbeli kitolásának lehetőségét is. A kancellár ezzel ismét konfrontációba kerül az új görög kormánnyal, mely a közelmúltban többször jelezte: két év haladékot szeretne kapni a deficitcélok elérésére. Christine Lagarde viszont egyelőre kivár: az IMF vezér- igazgatója szerint még korai beszélni a hitelprogram esetleges megváltoztatásának lehetőségéről. Erre majd csak akkor kerülhet sor, ha a trojka befejezi aktuális vizsgálódását - mondta a CNBC-nek. A nemzetközi szervezetek ellenőrei július 24-én térnek vissza Athénba. A görög kormány arra hivatkozva kéri a feltételek enyhítését, hogy az EU és az IMF által diktált megszorítások mélyítették a recessziót, növelték a munkanélküliséget, tömeges elszegényedést okoztak. Ezzel összhangban görög munkaügyi szakértők arra figyelmeztettek, hogyha nem változik az irányvonal, akkor a harminc százalékot is elérheti a munka- nélküliség az idei évben. Májusi adatok szerint ez a mutató 22,5 százalék. 2010-ben 12,6, 2011-ben 17,7 százalék volt az állástalanok aránya. ■ W. B. Internet: kevesen használják a világhálót a munkahelyükön eu-felmérés A magyarok 40 százaléka böngészi naponta a netet, a skandinávoknál, hollandoknál 83 százalék ez az arány Továbbra is igen komoly különbségek mutatkoznak az uniós tagországok között internethasználat tekintetében - derül ki az Európai Bizottság (EB) friss kutatásából. Az EU-lako- sok átlagosan több mint fele csatlakozik napi rendszerességgel az internetre, s mindössze 29 százalékuk nem használja soha a világhálót. Magyarország ezen a listán sereghajtó. A magyarok ugyanis alig negyven százaléka in- ternetezik mindennap, s nagyjából ugyanekkora az aránya azoknak, akik soha nem böngésznek a világhálón. Előbbi a teljes EU-ban a hatodik legalacsonyabb, míg utóbbi az ötödik legmagasabb érték. A rangsorban pedig kizárólag olyan tagállamok állnak mögöttünk, amelyek vagy később csatlakoztak a közösséghez (Románia, Bulgária), vagy éppen igen komoly gazdasági gondokkal küzdenek (Portugália, Görögország, Ciprus). A kontinens boldogabb felén ezzel szemben akadnak olyan országok - például a skandináv államok vagy éppen Hollandia -, ahol az emberek 83 százaléka mindennap használja a világhálót, a netke- rülők aránya pedig a 10 százalékot sem éri el. A viszonylag gyenge hazai adatoknak két magyarázata lehet: itthon igen alacsony Internetkerülők (azok aránya, akik soha nem használnak internetet, százalék) Portugália Románia Bulgária Görögország Magyarország Lengyelország | Csehország | Szlovákia Ausztria Németország | Nagy-Britannia Svédország 17 Hollandia |6 VG-GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG bizonyos internetképes eszközök elterjedtsége, másrészt a felmérés szerint a magyarok szinte kizárólag csak otthonukban használják a világhálót. A munkahelyén például a megkérdezettek alig több, nem állunk túl jól a kiberbiz- tonság terén sem. Bár itthon az internetes bűncselekmények aránya kimagasló uniós összevetésben, ennek ellenére a net- polgárok nem védekeznek megfelelően a támadások ellen. Magyarországon például a netezők kétharmada egyetmint negyede internetezik, ami a legalacsonyabb arány az egész EU-ban, míg laptopját a magyarok 27, táblagépét pedig mindössze 1 százaléka használja ilyen célra, amivel szintén utolsók vagyunk. Nem len jelszavát sem módosította az elmúlt egy évben, ami a legmagasabb arány az egész EU- ban. Hazánkban a megkérdezettek nyolcada nyilatkozott úgy, hogy visszaéltek már korábban adataival, s megpróbáltak valamilyen internetes tevékenységet végezni a nevében. túl elterjedt ráadásul itthon az okostelefonos internetezés sem: Magyarországon az emberek mindössze 6 százaléka böngészik a mobilján, ami ugyan nem a legalacsonyabb, de akadnak olyan országok a közösségben, ahol már tízből négyen élnek ezzel a lehetőséggel. Egy másik, szintén a közelmúltban készült felmérés szerint viszont aki használja a világhálót, az igen sokat böngészik. A GfK adatai alapján a legalább hetente netezők napi 207 percet töltöttek internetezéssel különböző eszközökön, igaz az uniós kutatással egybecseng, hogy ebből alig negyedóra az okostelefonok részesedése. ■ landó Z. Nem ártana gyakrabban módosítani a jelszót < V é \ H
