Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-07 / 132. szám

2012. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Mellettünk az utódunk! Mercz Andreát és Attilát öccsük, Ádám (középen) is követi: ő is karatézik — Milyen eredménnyel zárult a legutóbbi versenyetek? Hogy éreztétek magatokat? Attila: - A legutóbbi verseny a Országos Diákolimpia volt. A felkészülési fázisban beteg vol­tam, emiatt nem tudtam maxi­málisan felkészülni fizikailag. Ennek ellensúlyozására lel­kileg jobban felkészítet­tem magamat, mint szoktam. A verse­nyen nagyon jól éreztem maga­mat, élveztem a küzdést, és sike­rült megnyer­nem. Andi: — A dí- ákolim- p i á n , ntnarr m > »r maso- T dik he- ^ 'M.sí. lyezést értem el. Jól éreztem magamat, mert ugye bunyó közben kijön az adrenalin, ami iszo­nyat jó érzés. De saj­nos hazai lánnyal „ve­rekedtem", a bírák sem kedveztek ne­kem, viszont megkap­tam a Legharcosabb lány különdíjat (is­mét). — Mik a terveitek? Attila: - Terveim szerint megbarátko- zok u felnőtt „A”ka­tegóriás verse­nyekkel, ami nem egyről a kettőre megy. Andi: — A legfőbb tervem az, hogy bekerüljek a válogatottba, aztán ha ez megvan, akkor az Európa-bajnokság, aztán pedig egy világbajnokság sem lenne ellenemre. — Mennyire tudjátok össze­egyeztetni az edzéseket, verse­nyeket a ta­nulás­sál? / OHM f!t. /mmmiiivnim JL Szüleikre természetesen mindig számíthatnak Andi És Attila mellett mindig ott állnak a szüleik. Ha ku­darc éri őket, segítenek feldol­gozni. Attila: —Amiben tudnak, tá­mogatnak és segítenek. Ha valami úgy sül el, ahogy nem terveztem, felajánlják a segít­séget a feldolgozáshoz, de azért, ha lehet, próbálom egyedül megoldani a problé­máimat. ANDI: -A szüléimre mindig számíthatok. Ha kudarc ér, akkor felspannolnak a követ­kező versenyre. Ők jól tudják, hogy ha elhatározok valamit, akkor azt meg is csinálom. Attila: — Eleinte furcsa és szo­katlan volt, de idővel sikerült összehoznom, hogy ne legyen sok kimaradásom, és jusson megfelelő idő a tanulásra is. Andi: — Sikerül mindig, igaz van, amikor kicsit nehezebb. Például ha témazárót írunk hét­főn, nekem meg a hét végén ver­senyem van.- Sok lemondással jár ez az életforma? Attila: — Lemondásnak nem nevezném. Inkább megtanít egészségesen, sportosan és boldogan 4 élni. Andi: — Nem iga­zán. Bár nincs annyi szabadidőm, mint a többi korombelinek, de részemről ez normális, hiszen már mondtam, nekem ez jelenti az életet. \ - Melyek azok a tulajdon­ságok, amelyek fontosak az eredményes sportolás­hoz? Esetleg tudnátok ta­nácsot adni a karatézni vágyó fiataloknak? Attila: - Alázat, tisztelet, akaraterő, kitartás, bátor­ság, csibészség, merész­ség. Ha ezek közül meg­van az első négy, a többi az évekkel és rutinnal ki­alakul. Tanácsom, hogy olyanok kezdjék el a ka­ratét, akik nem tartanak ■8 a sérülésektől, mind tes­ti és lelki érte­lemben. Csak így lehet fejlődés. Andi: — A legfontosabb a kitartás és a másik iránti tiszte­let, illetve az alázat. Akiben ezek nincsenek meg, az ne is menjen sportolni. A karatéban ez a három tulajdonság létfon­tosságú. Bár tudok még egyet mondani: akaraterő. Velem már előfordult, hogy egyik verse­nyen egy hatalmas K. 0.-t kap­tam. A doktor kérdezte, hogy akarom-e folytatni a küzdelmet, és akkor szinte másodpercek alatt átfutott az agyamon, hogy azért edzettem hónapokon át, hogy megnyerjem a versenyt. Folytattam a küzdelmet, és megnyertem a bajnokságot. Ez volt a valaha létezett legjobb ér­zés számomra: legyőztem ön­magam. DIÁKVILÁG Akik legyőzték önmagukat sporteredmények A testvérpár szerint kitartás, alázat és tisztelet kell a sikerekhez Mercz Attila és Mercz Andrea a szolnoki Szé­chenyi István Gimnázi­um két kiváló és ered­ményes sportolója. A testvérpár számos sikert ért el az elmúlt évek so­rán, melyekre mi, szé- chenyis diákok is büsz­kék lehetünk. Koncsecskó Kitti, 10. A, SZIG- Miért pont a karatét válasz­tottátok? Hogyan és mikor kezdtétek el? Attila: — 2003 októberében kezdtem el Shihan Furkó Kál­mánnál a karateedzéseket. Szü­leimmel úgy gondoltuk, hogy ideje megtanulnom megvédeni magamat, és erre a célra a ka­rate volt a legalkalmasabb. Andi: — Alapból anyukámék az önvédelmet akarták, hogy megtanuljuk a bátyámmal, így elmentünk egy karateedzésre, aztán ott ragadtunk, mindez 8 évvel ezelőtt történt.- Felmenőitek között akad, aki ezt a sportágat űzte? Attila: - Sokan kérdezik ezt tőlem, de tudomásom szerint egyik felmenőm sem karaté- zott. Andi: — Nem igazán, régen nem volt annyira elterjedt, mint manapság.- Melyik eddigi eredményetek­re vagy a legbüszkébb? Attila:—Tavaly novemberben volt az Európa-kupa, amit 3 hó­napos komoly felkészülés elő­zött meg. Szerencsémre a sorso­lás jól alakult, négy küzdésem volt, ebből a döntő volt a legne­hezebb, hosszabbítás kellett a bíróknak, hogy el tudják dönte­ni melyikünk a jobb. A hosszab­bítás utolsó 20 másodpercében viszont egy sikeres érintőleges fejrúgást tudtam bevinni ellen­felemnek, majd egyhangú pon­tozással megnyertem a döntőt, így megnyertem az Európa-ku­pát. Andi: - Két eredményem van, amire nagyon büszke va­gyok. Tavaly nyertem meg az Európa-kupa bajnokságot, most pedig óx-os országos bajnok va­gyok, 4 éve tartom a címemet. 15 Klasszikus boldogság kortyolom a nyári lég édes illatát, és a nap csatangoló fénye az arcomba könyököl üresek az utcák és a padok mind elhagyottak mint ez a boldogtalan világ de bolond vagyok, az is voltam és az is maradok ha boldog, aki bolond, mert sejti belül, hogy szeretik és tán ő is szerethet még, ha lesz rá alkalom de ha nem is szeret csak a bú meg a bánat azt is feledem és előre TEKINTEK! SZABÓ NÁNDOR ZSOLT Ladikosaink ? essétásaink táboroznák! Lassan véget ér a tanév, kezdő­dik a nyári szünet, a diákok pi­henőre vonulnak. Megérdemlik, hiszen sokat „dolgoztak” az el­múlt hónapokban. Nem csak az iskolapadokat koptatták, de az általános iskolások lelkesen részt vállaltak a Lapot a diákok­nak (Ladik) médiavetélkedőnk­ből, a középiskolások pedig cik- kökkel halmoztak el minket a Sajtó és tanulás (Séta) progra­munk keretében. A legaktívab­bak megérdemelnek egy kis ki- kapcsolódást - ami nem csak pi­henés lesz. Jövő héten a kisújszállási Bo- girók csapat képviseli megyén­ket a Ladik országos döntőn Bi­kaion. Szurkoljunk nekik! Júni­us 18-tól pedig négy tiszapartis diák vesz részt a bonyhádi Séta­táborban, ahol természetesen a szórakozás mellett újabb cikke­ket írnak majd. Fiatalok, ügye­sek legyetek! RIMÓCZI ÁGI (LADIK- ÉS SÉTA-TEAM) ______Az oldalt támogatja:______ CINEMA CITY HIRDETÉS___________________________________________________________________________________________________________________ Ifjúsági felnőttoktatás az újszászi gimnáziumban! Elmúltál ló, de még nem vagy több huszonháromnál? Szakmunkásképzőben vagy bármely középiskolában el­végezted a kilencedik és a ti­zedik évfolyamot, és érettsé­gi bizonyítványt akarsz sze­rezni két év alatt? Akkor NÁ­LUNK a helyed! Az újszászi Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma Ifjúsági felnőtt- oktatást hirdet nappali mun­karend szerint! Drága az utazás? A képzés idejh alatt diákigazolványod is lesz! A következő tantárgyak­ból kell majd érettségizned: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és egy szaba­don választott tárgy. Ha az új tanévet nálunk akarod kezdeni, akkor mielőbb je­lentkezz személyesen'a kö­zépiskolában (címünk: Gim­názium, Műszaki Szakkö­zépiskola és Kollégiuma, 5052 Újszász, Dózsa György út 23.), vagy küldd el az iskola honlapjáról vagy Facebook-oldaláról le­töltött jelentkezési lapod elektronikusan a gimnazi- umujszasz@pr.hu címre, vagy postai úton! A jelentkezők elbírálása érkezési sorrendben törté­nik! Ne tanakodj sokat, ugyanis a jelentkezési határ­idő 2012. július 1. Ha barát­ságos környezetben, családi­as légkörben korszerű isme­retekre akarsz szert tenni, akkor válassz minket! Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégiuma Újszász, Dózsa György út 23. Telefon, fax: 56/552-047, 56/552-048, 56/552-076, 56/552-077 E-mail: gimnaziumujszasz@pr.hu Nem szerel ;en lenni SÉn is külföldben gondolkodjak? Én nem akarok külföldön tanul­ni! Nem akarok idegen szavakat hallani, és sokszorosan össze­tett, nyakatekert mondatokban keresni a legmegfelelőbb kifeje­zést arra, amit épp gondolok és mondani szeretnék. Nem akarok külföldön élni - hosszabb távon legalábbis. A végzősök külföldre készül­nek. Talán már közülünk is egy­re többen szövögetnek hasonló terveket. Talán tényleg egysze­rűbb ott. Van, ahol tandíjat sem kell fizetni, a fizetés pedig min­denhol az itthoni többszöröse. Talán jobban megbecsülik egy­mást az emberek. Talán egészen máshogy gondolkodnak, és más­hogy szemlélik a világot, mint mi. Tudunk mi egyáltalán úgy gondolkodni? Úgy... Mi más ott? Mit jelent „úgy” gondolkodni? Hogy lehet „úgy" gondolkodni? ■ Külföldön még a haran­gok sem magyarul szól­nak hozzánk. Idegenek. Akarunk „úgy” gondolkodni? Finnország tetszene. Skandi­návia. Hóesés, szauna, sarki fény, (sok)ezer tó, ’52-es olimpia. Németország és Ausztria köze­lebb van. Alpok, Salzburg, Mo­zart, Sacher-torta. Ráadásul né­metül már tovább tudok számol­ni, mint finnül. Talán egy picit szeretnék kül­földön élni. Ha nem lenne hová visszavágyni. Ha nem hiányozna minden és mindenki, ami ideköt - még olyan apróságok is, mint egy harang hangja. Külföldön még a harangok sem magyarul szólnak hozzánk. Idegenek. De idegenek vagyunk számukra mi is. Én pedig nem szeretek ide­gen lenni. KUNGL NÓRA Az oldal az „Olvass a napilappal és isméid meg a körülötted élő világptr program keretén be­lül jelenik meg. A megjelenést a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesülete támogatja. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents