Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-29 / 151. szám
6 GAZDASAG 2012. JÚNIUS 29., PÉNTEK HÍRSÁV Változatlan a tejár prognózisa nem módosítja az ez év április 1-jétől a jövő év március 31-ig tartó idei kvótaévre korábban megállapított, az alapár éves átlagára vonatkozó kilogrammonkénti 86 forintos prognózisát a Tej Terméktanács. Lukács László, a szakmaközi szervezet ügyvezető igazgatója ezt azzal indokolta, hogy a magyar árképzés szempontjából fontosnak számító uniós piacon ellentétes tendenciák voltak jelen az utóbbi hetekben, hónapokban. A nagy tejtermelő országok - Németország, Hollandia, Franciaország - piacán csökkentek ugyan az árak, ez a trend azonban még nem érződött az unió teljes piacán. Nyolcvanezer fiatal gazda van Laczka Éva KSH-elnökhelyettes a 2010-ES általános mező- gazdasági összeírás adatai szerint az egyéni gazdaságok száma 600 ezer körül van, és közülük mintegy 80 ezret irányít fiatal gazda - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azután, hogy aláírták a KSH és a Fiatal Gazdák Magyar- országi Szövetsége (AGRYA) együttműködési keretmegállapodását Budapesten. Az aláíráson Laczka Éva, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese elmondta, hogy a mezőgazdaság súlya önmagában véve a bruttó hazai termék (GDP) előállításában viszonylag szerény, 4-5 százalék, ám azt is beleszámítva, hogy az agrárium megalapozza számos más ágazat tevékenységét, részesedése elérheti a 18 százalékot. Januártól elektronikus építési engedélyek jövőre elektronikusan intézhetők az építési engedélyek - közölte a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára. Szaló Péter elmondta: az építési engedélyezési eljárást a hatóságok már az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) segítségével végzik, ezt megelőzően azonban szeptember végéig módosul az építési törvény. Az ÉTDR közel 90 százalékos uniós támogatású, összesen 1,1 milliárd forintos fejlesztés eredményeként, az e-köz- igazgatás részeként valósul meg. Átláthatatlan városi feladatok szabályozás Az önkormányzatok sem tudják, milyen feladatkört szán nekik a kormány Közelről sem tisztázott, mi lesz a települések új feladatköre a következő évtől. Annyi biztos, hogy jelentős átalakulás és centralizáció jön, de a jogalkotási háttér még kidolgozatlan. Úgy tudjuk, több esetben még a kormánypárti polgármesterek sem látják tisztán a jövőt. Sztojcsev Iván Alig tudják az önkormányzatok, milyen feladatok várnak rájuk 2013-tól. Az új önkormányzati törvény ugyan már ismert, az oktatásügy, az okmányirodák és a napi szintű ügyintézés más feladatai kapcsán is pörög a jogalkotás, de egyik esetben sem tisztázott még, hogy pontosan mi dolguk lenne a városoknak. Kiemelkedő példája az átláthatatlanságnak az iskolák ügye. Arról már megszületett a döntés, hogy 2013-tól az addig városi kézben lévő oktatási intézmények átkerülnek az államhoz, legalábbis részben, néhány feladat megmarad a településeknél. Ám hogy pontosan melyek, és hogy honnan kell az önkormányzatoknak mindezt finanszírozniuk, az továbbra sem tudható. Nem véletlen, hogy Botka László, Szeged MSZP-s polgár- mestere az egyik olyan városvezető, aki a leghangosabban kritizálja a helyzetet - Szegednek évtizedek óta kiemelt jelentőségű ügye az oktatás. Botka nemrég a parlamentben arról beszélt: a kormány azt ígérte, hogy azok a települések, amelyek képesek fenntartani az iskoláikat, visszakérhetik a kormánytól az intézményeket. „Amikor megkérdeztük, hogy hol lesz ez szabályozva, azt mondták, hogy majd a köznevelési törvényben, jött a köznevelési törvény, nem volt benne. Akkor azt mondták, hogy majd lesz melléklete. Nem lett melléklete” - fogalmazott a szegedi polgármester. Sőt állítja: mintegy húsz rendelethez lenne szükség ahhoz, hogy át lehessen állni az új típusú oktatási rendszerre, ám fél év alatt egy sem készült el”. De úgy tudjuk, nem csak az ellenzéki városvezető elégedetSzeged vezetője, az MSZP-s Botka László az egyik leghangosabb kritikusa a rendszernek. Nem véletlen, hiszen iskoláit szeretné megtartani. len a helyzettel. Volt olyan kormánypárti polgármester, aki kérdésünkre, hogy milyen lehet most az önkormányzatok új feladatköre, annyit mondott: ezt ő is szeretné tudni. A városvezető szerint gyakran úgy érezhető, de meg is érthető, hogy a kormány sok problémája mellett háttérbe szorulnak a települési ügyek, és bízik abban, hogy az új szabályozás bevezetéséig hátralévő fél évben elfogadható kompromisszumok születnek. A törvények jelenlegi értelmezése szerint a településeknek egy feladatuk volna, az infraTÖBB BUDAPEST környéki település polgármestere is élesen kritizálta a fővárosi dugódíj tervét. Ha Budapesten be lehetne vezetni a belvárosi behajtási díjat, akár anyagi, akár forgalomszabályozási okokból, akkor lehessen az agglomerációban is - állítják. EKÖZBEN ÚGY LÁTSZIK, épp a fővárosban nem lesz még dugódíj egy ideig. Tarlós Iststruktúra fenntartása. Vagyis az iskolákba szükséges kellékeket a városoknak kellene beszerezniük, míg beleszólásuk nem volna semmi más ottani ügybe; ez az egyik legfontosabb olyan pont, amelyen változtatnának a polgármesterek. Több olyan intézmény is van, amelynek a jövő évi átadás-átvételéhez legkésőbb május 31- ig már meg kellett volna kezdeni az átszervezéseket, ám jogszabályi háttér nélkül ezt nem lehetett megtenni. Az iskoláknál emellett külön problémát jelent az is, hogy az állami ván főpolgármester csütörtökön azt jelentette be: őszig biztosan nem lesz döntés arról, hogy pontosan milyen zónán vagy zónákon belül' vezessék be a dugódíjat, sem arról, hogy mennyit kell majd fizetniük az autósoknak a behajtásért. Annyi látszik biztosnak, hogy a díjat nem a teljes városra, csak a belső kerületekre vetnék ki 2013-tól. átvétel időpontja, január 1-je kettévágja a tanévet. Nem egyértelmű a járások kialakítása során sem, hogyan rendeznék az önkormányzatok feladatkörét. Igaz, e téren előrébb jár a jogalkotás, mint az oktatásügyben: azt már lehet tudni, hogy a járások gyakorlatilag az okmányirodák napi szintű ügyintézési feladatait vennék át. Arról azonban még tart a vita, hogy az ehhez szükséges infrastruktúrát hogyan osszák meg az önkormányzatok és a járások között. Most ha ugyanabban az épületben van az okmányiroda, mint az ön- kormányzat, a város tarthatja fent továbbra is, csak át kell engednie használatra a járásnak. Azt viszont nem szabályozták, hogy ezért milyen anyagi ellen- tételezés jár a városoknak. Az önkormányzati feladatok kusza szabályozásának apró, de egyik leglátványosabb példáját időközben már korrigálták. Tavasszal a szabálysértési törvényt fogalmazták át úgy, hogy ez alapján sem a települések, sem az állam nem büntethette volna a szabálytalan parkolást. Állami feladat az iskolák fenntartása a kistelepüléseken A háromezer lélekszámúnál kisebb települések iskoláinak működtetése lesz automatikusan az állam kötelessége, ám ha az önkormányzat a bevételeiből azt képes finanszírozni, átveheti a feladatot - közölte tegnap az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa elmondta: a háromezernél magasabb lélekszámú települések is nyilatkozhatnak arról, hogy tudják-e fedezni a vagyonnal együtt járó kiadásokat. Ha nem, a központi költségvetés ebben az esetben is átvállalja a terheket. A fenntartói feladatok állami kézbe kerülését a nyáron több százmillió forintból létrejövő, KlebeIsberg Kunóról elnevezett intézményfenntartó központ koordinálja majd. A KÖZNEVELÉS - ÜZ Óvodák kivételével - január l-jétől kerül állami kézbe. Az átalakítás csaknem háromezer intézményt, 120 ezer pedagógust érint. Dugódíjat szedne az agglomeráció Tragikus munkanélküliség, növekvő foglalkoztatás KSH Az aktívak létszámának növekedését elsősorban a közmunka terjedése magyarázza Foglalkoztatottak száma a kormányváltás óta (három havi mozgó átlag, ezer fő) 3650 2010. április-2012. május VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Húszezerrel több a munkanélküli, mint egy évvel korábban- derül ki a KSH által csütörtökön közölt adatokból. A március-májusi összesítés alapján 11,2 százalékos az állástalanok aránya az országban. A vizsgált időszakban a munkanélküliek létszáma 485 ezer fő volt- ez 20 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A férfiak munkanélkülisége kismértékben emelkedett, míg a nőké egy év alatt lényegében nem változott. A munkanélküliek 15,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,0 százalékos munkanélküliségi rátája 2,0 százalékponttal haladta meg az előző év azonos időszakit. A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal emelkedett, 10,5 százalékra. A munkanélküliek 46,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónap volt. Eközben egyre kevesebben keresnek munkát és nőtt a foglalkoztatottság: 2012. május végén 534,6 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlét- száma, ez 6,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A foglalkoztatottak létszáma 3 millió 849 ezer fő volt. „A foglalkoztatottak száma 37,4 ezer fővel emelkedett az előző háromhavi átlaghoz képest, ami meghaladja a szezonális hatásokat, míg 62,8 ezerrel nőtt egy év alatt, túlnyomórészt a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetően” - írta elemzésében Suppan Gergely. „Az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így tovább nőhet az aktívak száma” - vetítette előre. Szezonális hatásoknak köszönhetően a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség - véli Suppan Gergely. A közgazdász szerint nyáron 10,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliség, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munka- nélküliség a tavalyival egyező, 11 százalékos lehet. ■ r
