Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-25 / 147. szám
6 GAZDASAG 2012. JÚNIUS 25., HÉTFŐ Véralvadásgátlóval nem lehet infarktust kezelni Megdupláznák a sertésállományt terv A húsipar szerint készen állnak, hogy hazai disznóval váltsák ki az importárut a Johnson & Johnson és a Bayer véralvadásgátló gyógyszere elbukott a szívinfarktus megelőzésének és a stroke kezelésének tesztjén az FDA gyógyszer-ellenőrzési hivatal vizsgálatai során. Az amerikai FDA 6-4 arányú szavazata alapján nem lehet szívkoszorúér-betegségekre használni a gyógyszert. Habár komoly negatív meglepetésként érte a cégeket a döntés, hiszen az évi 1,2 millió beteget számláló piacra is számítottak, ennek ellenére nem kell jelentős hatásra számítani a cégek árfolyamát tekintve. Az új véralvadásgátló gyógyszert csak kiegészítő terápiás területen alkalmazták volna, megelőzés céljából. A gyógyszert egy éve vezették be az USA-ban, és idén 250-300 milliót hozhat, míg néhány éven belül akár az 1,1 milliárdot is elérheti a bevétel. A piaci kommentárok szerint a két cég még megválaszolhatja az FDA kérdéseit, és akár pozitív döntés is születhet. ■ Miró lózsef Leminősítették a legnagyobb francia bankot lépett a Moody’s Investor Service, és két fokozattal A2-re minősítette le a legnagyobb francia pénzintézetet, a BNP Paribast. A bank egy hivatalos közleményben reagált a döntésre. A lépés egyrészt várható volt, miután a hitelminősítő februárban leminősítési felülvizsgálat alá helyezte a bankot, másrészt a pénzintézet szerint a Moody’s nem vett figyelembe sok tényt. A cég befejezte tőkeáttétel csökkentési tervét, és a BNP Paribas azon kevés bank közé tartozik, amely a Bázel 3 CETI 9 százalékos tőkemegfelelési mutatót is hamarosan, jóval az elvárt év végi határidő előtt eléri, és a banknak jelenleg 201 milliárd eurónyi könnyen mozgatható állománya van. A közlemény szerint a BNP Paribas következetes kockázatkezelési politikája, stabil fizetőképessége miatt a világ egyik legstabilabb bankja. ■ Rácz Balázs Elegendő lenne a nyugat-európai sertésárakhoz felülről közelíteni ahhoz, hogy a hazai húsipar ne szoruljon importra, és ez megélhetést biztosítson a hazai termelőknek. A sertésstratégiában foglalt ambiciózus tervek legfőbb akadálya azonban a finanszírozás lehet, hiszen rég nem látott tőke- injekcióra lenne szükség a mára leszállóágba került ágazatban. Braunmüller Lajos A jelenlegi nagyjából három- milliós sertésállomány megduplázása, vagyis hatmilliós sertésszám hét éven belüli elérése - ezt a célt tűzte ki a Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztése. Az egyelőre tervezet formájában létező stratégiát a kormány még nem tárgyalta, így az nem is tekinthető kormányzati álláspontnak. A terv számos feladatot ír elő a végrehajtás érdekében. Az állam többek közt az MFB-n keresztül forgóeszközhitellel segítené az ágazat szereplőit, 60 milliárd forinttal bátorítaná az integrált bérhizlalási rendszerek kialakulását, 100 milliárddal a húsipart, 40 | milliárddal pedig az energia- korszerűsítési programokat dotálná. Emellett lenne a fogyasztói tudatosságot fejlesztő program és számos egyéb más eszköz is. A program megvalósulása esetén komoly hatással lenne a magyar gazdaságra: a terv becslései szerint a 3 millió új sertés 180 milliárd forinttal emelné a sertéságazat mező- gazdasági fázisának bruttó kibocsátását, 225-250 milliárd forinttal nőne az élelmiszer- ipar bruttó termelési értéke, és 0,5 százalékkal nőne az ország GDP-je. A számítások szerint 45 milliárd forinttal több áfa folyna be a költségvetésbe, a termelés és a húsipar megnövekedett munkaerőigénye pedig összesen 18 ezer új munkahelyet j eredményezne, amely 6-7,5 milliárd forintnyi szja-többletet i jelentene a büdzsének. A sertésstratégia költségigénye (milliárd forint) MAGÁNFORRÁS Önrész Hitel 107 Befektetői/ pénzügyi hozzájárulás 107 KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS Nemzeti forrás 72 EMVA-forrás 216 I Összesen 666 FORRÁS: VM - SERTÉSSTRATÉGIA A remélt felfutás természetesen nem lenne ingyen. 288 milliárd forintnyi költség- vetési támogatás mellett 378 milliárdnyi magán- (befektetői-, hitel- és termelői) forrásra lenne szükség, vagyis a program hét éves finanszírozási igénye összességében 666 milliárd forint lenne. Ebből nem kevesebb, mint 164 milliárd forintnyi önrészre lenne szükség, ennyit kellene tehát beleadniuk az ágazat felvirágoztatásába hét év alatt a termékpálya szereplőinek. „Ha az állam részéről megtörténnének azok az - egyébként a stratégiai anyagban szereplő - lépések, amelyek az uniós támogatások átcsoportosítását, az állattenyésztés, ezen belül is a sertéstenyésztés, valamint -feldolgozás priorizálását céloznák, akkor hét-nyolc éven belül valóban egy érdemi állománybővülés következhetne be, aminek a feldolgozására a magyar húsipar készen állna” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke rámutatott: a hazai húsipar már most is képes lenne 40-50 százalékkal több magyar sertést feldolgozni a mostaninál. Jelenleg a magyar húsipar valamivel több mint négymillió sertést vág le, ennek - évente változó arányban - 10-20 százaléka importból származik. Ezen felül a feldolgozók húst is importálnak. A végeredmény az, hogy a teljes hazai sertéshús-felhasználás hozzávetőleg harmada külföldről származik. „Ha a hazai hizlalók versenyképes áron tudnának előállítani több sertést, a húsipar a ma importból beszerzett alapanyagot ki tudná váltani a magyar sertéssel. Ehhez a stratégiában foglaltak szerint is komoly technológiai fejlesztésekre lenne szükség” - fogalmazott Éder Tamás. Versenyképesnek számítana ugyanakkor már az is, ha a magyar sertés csak egy kevéssel lenne drágább a holland, dán, német árunál. „Ha az árkülönbséget addig sikerülne szűkíteni, hogy az összemérhető legyen a szállítási költségekkel, akkor az iparágnak megérné a magyar sertést vásárolni” - mutatott rá az elnök. Éder Tamás szerint a tervnek a mai feltételek mellett nincs realitása, ugyanakkor megvalósítható lenne a stratégia a támogatási és szabályozási feltételek változásával, a finanszírozási elemek beléptetésével, a hitelélet javulásával, és szervezett, biztos piacra jutást lehetővé tévő integrátori rendszerek kialakításával. A Hússzövetség elnöke hangsúlyozta, hogy emellett elengedhetetlen szükség lenne versenyképes kapacitással rendelkező vágóhidakra is, hiszen Magyarországgal ellentétben a környező országokban már sikeresen és hatékonyan működnek évi többmillió sertést vágó üzemek is. Az agrárközgazdász szerint forrás nincs és nem is lesz „A stratégiában foglalt számok reálisak, gond ugyanakkor, hogy a megvalósuláshoz szükséges forrás nem áll rendelkezésre, és valószínűleg a jövőben sem fog” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György agrárközgazdász. A szakember hozzátette: „az Európai Uniótól baromfi- és sertéstenyésztéssel kapcsolatban csak állatjóléti támogatás nyerhető el, valamint a környezetvédelmi beruházásokat segítő dotáció, mint például a hígtrágyakezelés támogatása”. Férőhelyberuházásra nem adható közösségi támogatás, márpedig ez lenne a legfontosabb előfeltétele az egésznek - tette hozzá. raskó szerint már az is nagy eredmény lenne, ha a jelenlegi sertéslétszám egymillióval nőne, ez az agrárközgazdász szerint hozzávetőleg 200 milliárd forintnyi pluszforrásból elérhető. „Ezt ugyanakkor nem lehet a régi telepek korszerűsítésével elérni, új technológiákra van ugyanis szükség. Az etanol- gyártás felfutása, és a magas terményárak miatt a kukoricára és egyéb gabonákra nem lehet alapozni egy ilyen bővülést, ehelyett az iparág melléktermékeit kellene takarmányként hasznosítani, amely költséges és időigényes" - magyarázta Raskó György. Indiában jól megy az ArcelorMittalnak Nem tudták feltölteni a pályázati keretet eu-forrás Vidéken az ígért 7 milliárd forint helyett 3 milliárddal jut több pénz Akár 6-7 forinttal is olcsóbb lehet a benzin szerdától az arcelormittal elnök-vezér- igazgatója, Lakshmi Mittal szerint egyelőre nem látszik a fény az alagút végén az acéliparban. Az acél áremelkedésére még várni kell. A cég első embere azt is elmondta, úgy módosítják termelését, hogy az találkozzon j a csökkenő kereslettel, de nem nyilatkozott esetleges gyárbezárásokkal kapcsolatban. Nem tervezik versenytárs felvásárlását az USA-ban, ugyanakkor az indiai keresletnövekedésnek köszönhetően 20 százalékos profitbővülésre számít. ■ FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Hárommilliárd forintot csoportosított át a kormány az Új Széchenyi Terv egyik legnépszerűbb konstrukciójára, a kombinált mikrohitel program vidéki kiírására - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A forráskeret növelésére azért volt szükség, mert több mint 20 milliárd forintnyi támogatási igénylést nyújtottak be a mikrovállalkozások, miközben a közép-magyarországi régió kivételével az ország összes régiójára vonatkozó, a gazdaság- fejlesztési operatív programban (GOP) meghirdetett kiírásra a tavaly indításkor 15 milliárdos keretet különítettek el. Az NFÜ nemrégiben még Mlkrovállalkozás működés közben azt válaszolta lapunk megkeresésére, hogy a nagy igények miatt a keret hétmilliárd forinttal történő emelésére tett javaslatot a fejlesztési tárca számára. A mostani kormány- döntés azonban az NFÜ által javasolt hétmilliárd helyett csak hárommilliárddal növelte meg a forrásokat, melyek összege így 18 milliárdra nőtt, vagyis a most megemelt keret sem fedi le a benyújtott igények ösz- szegét, miután az meghaladja a 20 milliárdot. A hárommilliárdos keretemeléséhez a forrást a mikro-, kis- és középvállalkozások számára meghirdetett vállalati technológiafejlesztést célzó GOP-kiírásból veszik el, így annak összege 4 milliárdról 1 milliárd forintra csökkent. Az NFÜ lapunkkal korábban azt is közölte, hogy a program közép-magyarországi konstrukciója (KMOP-kiírás) esetében - amit a szervezet március végén felfüggesztetett forráskimerülés miatt - a mostani, 2013 végéig tartó uniós költségvetési periódusban nem lát lehetőséget arra, hogy a mikrovállalkozások ismét benyújthassanak pályázatot. A KMOP-kiírásban a mikrocégek 14,5 milliárd forint értékű támogatásra nyújtottak be igényt, miközben a forráskeret csak hétmilliárdot tesz ki. ■ T. G. elemzők szerint jelentősen csökkenhet a benzin és a gázolaj ára szerdától. A nyersolaj ára erőteljesen csökkent, a forint pedig jelentősen erősödött a dollárhoz képest az elmúlt, péntek estével zárult egy hét alatt. Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 90,98 dolláron zárt, míg egy hete 97,61 dollár volt. A dollár 228,57 forinton állt, szemben az egy héttel korábbi 231,00 forinttal. így a portfolio.hu szerint akár 6-7 forinttal is csökkenhet az üzemanyagok ára. A múlt héten a benzin 5, a gázolaj pedig 6 forinttal lett olcsóbb. Ezzel a 95-ös átlagára 417, a gázolajé 418 forintra csökkent. ■ i 4
