Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-21 / 144. szám

2 MEGYEI TŰKOR 2012. JÚNIUS 21, CSÜTÖRTÖK A kánikulában számítanak a hívások növekedésére Egy héttel korábban aratnak mezőgazdaság Felgyorsította a kalászosok érését az elmúlt napok időjárása- Csak minimálisan növekedett a hívások száma a hőség miatt, néhány utcai rosszullét miatt hívták eddig a mentőket - mondta el érdeklődésünkre Kar­dos József, a szolnoki mentőállo­más vezető mentőtisztje. — Há­rom-négy nap kánikula után azonban megszaporodnak a fel­adataink. A nagy melegben többször találkozunk szív- és ér­rendszeri problémákkal, kiszá­radással. Lesz, aki a buszmegál­lóban ájul el vagy az üzletben sorban állás közben, esetleg az utcán. Elsősegélynyújtáskor fi­gyelni kell arra, hogy az össze­esett ember a felforrósodott asz­falton égési sérüléseket is szerez­het. Aki földön fekvő, ájult sze­mélyre talál, az értesítse a men­tőket. A betegeket, miután ellát­tuk őket, kórházba visszük, vagy ha jól vannak, és van, aki felügyel rájuk, hazaszállítjuk - adott taná­csot a vezető mentőtiszt. Kardos József hangsúlyozta, hogy a kánikula ideje alatt rend­kívül fontos az emberi kapcsolat- tartás! Éppen ezért az idős embe­reket, szomszédokat ajánlott fel­keresni, meglátogatni, vagy leg­alább rájuk telefonálni, érdeklőd­ni hogylétük felől. A korosabb személyek nagy része szenved ugyanis valamilyen szív- és ér­rendszeri betegségben - hívta fel a figyelmet Kardos József.» B. B. Aranydiploma három szolnoki szakmérnöknek Dr. Kristóf Miklós és Lányi Ti­bor olajmérnökök, valamint dr. Szalóki István geológus-mér­nök Aranydiplomát vett át a kö­zelmúltban a Miskolci Egyetem nyilvános ünnepi szenátusi ülésén. Mindhárom szolnoki szakember 1962-től az alföldi olaj- és gázipar szolnoki kutató- és termelővállalatai központja­iban dolgoztak — szinte a kez­detektől vezető beosztásokban. Az eseményen Szalóki István, az egykori szolnoki központú hazai vállalat, a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vállalat utolsó vezérigazgatója, a Mól Rt. egyik első vezérigazgató-he­lyettese mondta el a köszöntő beszédet. ■ M. G. Már a hét végén elkezd­hetik az őszi árpa betaka­rítását. A kalászosok ter­mésreményei azonban a tenyészidőszak időjárási szélsőségei miatt elma­radnak a várakozásoktól az ország legnagyobb bú­zatermelő megyéjében. Laczi Zoltán — Holnap vagy pénteken „bele­harapunk” az őszi árpába — utal az aratás kezdetére Dudás Atti­la. A rákóczifalvai családi gaz­dálkodóra százötven hektár ka­lászos gabona levágása vár, melynek egyharmad őszi árpa. A termést saját kombájnnal ta­karítja be. Idén azonban a tava­lyinál rosszabb, gyenge-közepes, mintegy 3,5-4 tonnás termésre számít hektáronként a gazda. Mint mondja, kevés volt a csapa­dék, majd a hirtelen jött meleg­ben pedig megszorult a szem. Dudás Attila állításáét megerő­síti Kiss Róbert, a megyei kor­mányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője. Mint tájékoztatott, a várható termés- eredmények a szélsőséges idő­járás miatt elmaradnak az elvárt és megszokott hozamoktól. Az elmúlt év őszétől tapasztalható, több hónapot jellemző csapadék­szegény időjárás mind az őszi vetésű kultúrák, mind pedig a tavasziak fejlődését, fejlettségét meghatározta. Az ősziek vető­magja a száraz őszi hónapokban került a földbe, így a csírázás és a kelés nem tudott egyöntetűen, gyorsan végbemenni. A csapa­dékhiány és a kemény téli fagy Becsült betakarítható termésátlagok a megyében (kg/hektár) Búza Őszi árpa Tavaszi árpa Triticale Rozs Őszi káposzta­repce 1622 (FORRÁS: MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FŐI DMŰVFT.FSÜGYI IGAZGATÓSÁGA) Dudás Attila aratás előtt az utolsó határszemlét tartja a Rákóczifalva mellett elterülő ősziárpa-földjén. A tavalyinál gyengébb hozammal számol. a káposztarepcében okozta a leg­nagyobb kárt, ugyanis a 25 ezer hektáron elvetett növényből má­ra alig hatezer vár betakarításra. Az igazgató elmondta, hogy az őszi árpa és a búza döntő része megkésve, januárban, illetve március első hetében kezdett so­rolni. A gyengébb táparivag-ellá- tottságú és rosszabb vízgazdál­kodású területeken az őszi veté­sű gabonafélék bokrosodásának mértéke elmaradt az optimális szinttől. A májusban, június első felé­ben lehullott csapadék azonban kedvező hatással bírt valameny- nyi növénykultúrára. A vízhiá­nyos időszak miatt kialakult fej­lettségbeli lemaradásból szár­mazó hátrány így csökkent, il­letve a kalászolás, virágzás idő­szakát és az azt követő heteket jellemző hűvösebb, csapadéko­sabb időjárás a szemképződésre, szemfejlődésre jótékony hatás­sal volt. Kiss Róbert hozzátette: az őszi árpára és az őszi búzára is igaz, hogy fejlettségük termőhelyen­ként eltérő, vannak szépen fej­lett állományok, de sajnos több az alacsony szármagasságú, rit­ka tőállományú tábla. Mindkét növény érését az el­múlt napok rendkívül száraz és meleg időjárása felgyorsította, ezért megyénkben a gazdaságok az őszi árpa aratását napokon belül megkezdhetik. Air időjárás függvényében, vélhetően Péter- Pál-nap körül, a megyében 137 ezer hektár termőterülettel bíró búza betakarítása is megindul­hat. Mintegy 800 korszerű kom­bájn áll a gazdák szolgálatába, így ha az időjárás engedi, ezzel a gépparkkal a napi teljesítmény elérheti a 14 ezer hektárt. Ami a tavaszi vetésű növénye­ket illeti, a két legnagyobb me­gyei vetésterülettel rendelkező kultúra, a napraforgó és kuko­rica fejlettségét jelenleg megfe­lelőnek ítélte a szakember, a májusban lehullott csapadék­nak köszönhetően. Az előreha­ladottabb napráfófgó-álloiü'á- nyokban már megjelent a virág­zat, a rövid tenyészidejű kuko­ricákon pedig napokon belül megjelennek a címerkezdemé­nyek - közölte a földművelés- ügyi igazgató. Az árak kapcsán Székely László, a megyei agrárkamara titkára elmondta, a termelők vá­Kiemelt figyelmet fordítanak a termelőkre van néhány dolog, amire nem árt odafigyelniük a gazdák­nak. A Nemzeti Adó- és Vám­hivatal idén kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdasági terme­lőkre, ezért rendben kell tarta­ni a könyvelést, aratás idején is, de a szállításkor is lecsap­hatnak, kérve a fuvarlevelet, illetve a munkavállalói, vagy szerződéses jogviszony igazo­lását. A rendőrség és a köz­útkezelő idén is ellenőrzi a 7 túlsúlyos és túlméretes jármű­veket, a szükséges vezetői en­gedély meglétét. rakozásai szerint 5-össel kellene kezdődniük, még a takarmány- minőségű búza esetében is. Ebben reménykedik Bihari Gá­bor is. A mezőtúri agrárvállalko­zó 400 hektáron termesztett idén búzát, főként gyenge termőhelyi adottságú, mély fekvésű területe­ken, Pt!ft^fá1baú’févé"fiáViégében. Sajnos az időjárás itt is megvi­selte a kenyérnekvalót, sok a fél­kalász, így húszmázsás átlagra számít, ám még nem tudni, ezen mennyit ront a hőség. Mészáros Zoltán gazdálkodó az összesült szemeket és kalászokat mutatja Megkérdeztük olvasóinkat Ön hogyan vészeli át a nagy hőséget? RÉDAI JÓZSEFNÉ. Szolnok-Nagyon nem bírom ezt a hő­séget, már túl sok. Amit tudok tenni ellene, hogy otthon egész nap le van engedve a redőny, és ha hazaérek, akkor bekap­csolom a ventillátort. Sok vizet iszom, hogy ne száradjak ki. Illetve, mivel strandra nem já­rok, egy nap többször is zu­hanyzóm hideg vízzel. így va­lamennyire elviselhető. nyágai János Jászapáti: —A nagy hőségben - hiszen immár harmadfokú hőségri­asztást rendeltek el -fokozot­tan figyelek arra, hogy a szo­kásosnál több folyadékot igyák. Természetesen a lehető legkönnyebben öltözöm fel, és amikor csak tehetem, árnyék­ba húzódok. Addig viszonylag elviselhető, amíg a ház nem melegszik át teljesen. SZABÓ PÉTERNÉ. Karcag.- Napközben a csuklómra hi­deg vizes ruhát kötök, az arco mat pedig többször lemosom hideg vízzel. Napi 2-3 liter hi­deg ásványvizet iszom. Otthon van légkondicionáló, a mun­kahelyemen pedig megy a ven­tillátor. A városban járva ilyenkor kicsit bemegyek lehű­teni magam egy-egy légkondi­cionált üzletbe. Kiss jánosné. Kisújszállás:- Én, ha lehet, ilyenkor legin­kább ki sem mozdulok a la­kásból. A redőnyöket leenge­dem, szellőztetni is csak haj­nalban, a hűvösben szoktam. Figyelek rá, hogy eleget igyák, elsősorban hideg limonádét készítek, de fagylaltból, jég­krémből is több fogy. Ha ol­csóbb lesz a dinnye, azt is ve­szek, s lehűtöm. Vidékfejlesztő szociális munkásokat képeztek Híd szerepben: vidékfejlesztés és szociális munka címmel rendeztek kétnapos konferenciát Szolnokon egy uniós támogatással megvaló­sult képzési program zárásaként A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsé­szeti és Pedagógiai Kara jászberényi campusa és az Agra- ria-APURE Egyesület közös pro­jektje a szociális munkások képzé­sének megújítását tűzte ki célul. Az országban, sőt a maga ne­mében Európában is egyedülálló program keretében a hallgatók háztartás-gazdaságtant, a leszaka­dó csoportokkal való kommuniká­ciós ismereteket, a projektírás módszereit, egészségtant, egész­ségfejlesztési ismereteket sajátít­hattak el három félév során - mondta dr. Szarvák Tibor szocio­lógus, főiskolai tanár. Mint fogal­mazott: emellett fontos szerep ju­tott azoknak a mód­szereknek is, ame­lyekkel egy-egy helyi közösséget lehet megerősíteni. A program sikerét mutatja az is, hogy a benne részt vevő hallgatók egyesületet alapítottak a tanultak alkalmazását, a további tapaszta­latcserét segítendő. A most befeje­ződött kurzuson összesen 38-an vehették át vidékfejlesztő szociális munkás képesítésüket, köztük 24 korábban már diplomát szerzett hallgató. ■ L. Z. ■ Cél a helyi kö­zösség megerő­sítése. * r í t

Next

/
Thumbnails
Contents