Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-20 / 143. szám

2012. JÚNIUS 20., SZERDA 15 PÉNZ — SIKER —VÁLLALKOZÁS HÍRSÁV Csökkent a megyében az ipari termelés A KSH legfrissebb adatai sze­rint az első negyedévében az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest a legalább öt főt foglal­koztató vállalkozások megyei telephelyein 9,5 százalékkal csökkent, miközben országo­san lényegében az egy évvel korábbi szinten stagnált. A negyedévben a megyei szer­vezetek összesen 294,9 milli­árd forint ipari termelési érté­ket állítottak elő, és az egy la­kosra jutó termelési érték 29 százalékkal haladta meg az országos átlagot. Új jogi háttér a szakmaközi szervezetek kialakításához a kormány döntött a szakma­közi szervezetekről és az ag­rárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló törvény mó­dosításáról. Az új jogszabály egyik kiemelt célja, hogy biz­tosítsa a hatékony piacszabá­lyozást az egyes ágazatokban. Nem kell visszasajtolni a termálvizet 2015-ig a kormány elfogadta a Vi­dékfejlesztési Minisztérium Jogszabálycsomag-tervezetét, amely lehetővé teszi, hogy 2015. június 30-ig nem kell visszasajtolni az energia­hasznosítás céljából kiter­melt termálvizet. A problé­ma megoldása fontos, hiszen a visszasaj tolás nem oldható meg gazdaságosan, illetve az Alföldön — ahol a kertésze­tek egy része termálenergiát is használ - technikai és geológiai-akadályba is ütkö­zik, az előírt visszatápláló kutak létesítése pedig ellehe­tetlenítené az ágazatot. Kormánydöntés a bortörvény módosításáról az országgyűlés elé kerül a bortörvény módosítása, amely többek között lehetővé teszi, hogy a hegybírók dönt­hessenek a szőlőültetvények telepítéséről és kivágásáról, akik közvetlen kapcsolatban állnak a szőlőművelő gaz­dákkal. SZ0U0N.hu További gazdasági hírek a S20U0N.hu hírportálon. Versenyfutás a befektetőkért gazdaságfejlesztés Döntő tényező a települési önkormányzat lobbitevékenysége A kamara külgazdasági prioritása a Kárpát-medence régióinak erősítése- Sajnos jellemző, hogy a me­gyei települések egymás verseny­társai, ráadásul ugyanarra keres­nek befektetőt, illetve foglalkozta­tót, jellemzően leállt ipari kapaci­tások újraindításával barname­zős telephelyekre nagy létszámú, alacsony képzettséget igénylő, be­tanított munkakörökre - muta­tott rá a kamara elnöke. Elárulta, hogy szándékukban áll egy folyamatosan frissülő, Egyre jelentősebb szerep a szakképzésben a kamara fontos tevékenysé­get vége: a befektetői prefe­rencia területén egyik alapve­tő, államtól átvett feladatkör­ben, a gyakorlati középfokú szakképzés koordinálásában, ellenőrzésében, a munkálta­tói igények és a képzőintéz­mény összhangjának elősegí­tésében. Tavaly óta 125 gya­korlatigényes szakmában lát el hatósági és egyéb szakmai feladatokat. Mint ismert, ez év január l-től jelentős mér­tékben átalakult a szakkép­zés, a gazdálkodóknál folyó gy akorlati képzés jogi szabá­lyozása és finanszírozási rendszere. A törvény megerő­sítette a duális rendszeren alapuló gyakorlati képzést, 2012. szeptember l-től általá­nossá teszi a 3 éves szakisko­lai képzést, kiterjeszti a ka­mara szakképzésben ellátott szakmai és hatósági felada­tait. Az új duális rendszert a jelenlegi képzőhely mintegy kétszerese tudja kiszolgálni. A kamara azon dolgozik, hogy a vállalkozók képzési hajlandóságát és ez által a tanulószerződések számát to­vább növelje. Kiemelt megyei kamarai javaslatok 2014-2020-ra • a szakképzés és a munka­erő piaci igény összhangjá­nak fokozatos megteremté­se, • a megye elmaradott kistér­ségeinek felzárkóztatását differenciáltan támogató program elfogadása, • a megye mezőgazdaságá­hoz kötődő feldolgozóipar fejlesztése, • a mikro- és kisvállalkozás­ok kiemelt támogatása, kü­lönös tekintettel a kitűzött foglalkoztatáspolitikai cé­lok megvalósítására. A közép-kelet-európai tér­ség az utóbbi években egyre kiélezettebb ver­senyt fut a befektetőkért. Aranyszabály ugyanis, hogy a „befektetés befek­tetést szül”, amennyiben kiszámítható a gazdasági környezet. A megyei ke­reskedelmi és iparkama­ra szerepe, tevékenysége is napirendre került a megyei közgyűlés leg­utóbbi ülésén. Laczi Zoltán Mint elhangzott, a befektetésösz­tönzés egyik fontos eszköze a ha­zai beszállító ipar fejlesztésére irányuló tevékenység, a beszállí­tói támogatási, ösztönzési prog­ramok megvalósításának előse­gítése a megyei, térségi beszállí­tói kör kiépítésével. A kis- és középvállalkozókat képzési programokon keresztül segítik ahhoz, hogy beszállítóvá válhassanak. Ezzel a köztestület oldani szeretné a multinacioná­lis vállalatok szigetszerű jelen­létét, és elősegíteni a duális ipar­struktúra kialakulását.- Kapcsolatépítő, partnerszer­vező tevékenységünkkel előké­szíteni, elősegíteni tudjuk a po­tenciális befektetések kínálati oldalának feltárását, de a tényle­ges sikerességben meghatározó körülmény az azt fogadó környe­zet befektető oldali megfelelősé­ge. A helyi adók versenyképes­sége, a szükséges munkaerő-ál­lomány rendelkezésre állása, a logisztikai infrastruktúra felté­telrendszere meghatározó a te­lephelyválasztásnál - emelte ki dr. Sziráki András. A megyei kamara elnöke je­lezte: egy új vizsgálat ismétel­ten meg­erősíti, hogy kül­földi be- fek­nyomtatott és elektronikus for­mában is terjeszteni kívánt „Jász-Nagykun-Szolnok megye befektetői szemmel” magyar és angol nyelvű kiadvány összeállí­tása. Ez a megyei befektetési, üz­leti kapcsolatépítési regiszter tartalmazni fogja a megyei be­fektetőfogadási szándékokat, zöld- és barnamezős telephelyi projekteket. A kamara szakképzési és gazdaságfejlesztési tevékeny­ségének nagy része tehát közvetve, vagy közvetlenül hatással van a befektetés­ösztönzésre. Ennek jegyé­ben szervezi a köztestü­let külgazdasági rendez­vényeit, jelentette meg immár 17 alkalommal a TOP 50 kiadványt, a hiányszakmák pót­lása érdekében pe­dig javasolta a szakképzés re­formját. tető csak olyan helyen létesít gyártóegységet, amelynek nem­zetközi repülőteret elérő teher­forgalmi úthálózata egy órán be­lüli megközelíthetőséget tesz le­hetővé. A megyében hátrányos körülményt jelent a műszaki fel­sőoktatási intézmény hiánya is - tette hozzá. Tapasztalatai szerint egy adott befektetés adott települé­sen való megjelenésénél a legin­kább döntő tényező azonban a települési önkormányzat lobbi­tevékenysége. Tudni kell, mire akarják ráirányítani a figyelmet, milyen térségi, települési adott­ságokkal rendelkeznek, és azo­kat hogyan akarják megjeleníte­ni, vonzóvá, eladhatóvá ten­ni. A lobbitevékeny­séghez pedig fel kell mérni, hol jelent­keznek az ország­ban a külföldi be­fektetők, hova kell eljuttatni az információkat, me­lyek a meghatározó állami intézmények, amelyekhez érkeznek és amelyektől mennek ki az információk, kik a kapcsolattartás, döntés­előkészítés kulcsemberei. A jövőben kiemelt stratégiai feladat megtalálni azt az ösztönzési esz­közrendszert, amely eléri a befek­tetői „ingerküszöböt”, s amely az elmaradott térségbeli beruházá­si szándékot felerősítheti — véli dr. Sziráki András A cégbíróságon indult megyei eljárások Újabb haszonbérleti pályázatok állami földek A nyertes gazdák vállalták az állatállományuk növelését A Cégközlöny 2012/24-es szá­mában közzétett, a megyei cég­bíróságon indult felszámolások és végelszámolások. FELSZÁMOLÁSOK: BUILD-SERVICE SZOLGÁLTATÓ ÉS építő-javító bt. 5094 Tiszajenő, Vasút u. 60. Félsz.: ALLEGO Kft, 1054 Budapest, Hold u. 21. IJ/4. O-LEX OLAJOS NÖVÉNYEK TERME­LŐI csoportja kft. 5200 Török- szentmiklós, Tenyői út 73. Félsz.: VECTIGALIS Zrt. 1051 Bp., Mérleg u. 12. V. lh. 7-8. SZOL-CAR AUTÓKÖLCSÖNZŐ, KE­RESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. 5000 Szolnok, Bartók Béla u. 34. Félsz.: CREDIT-AUDIT Kft., 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 2. elixir action kft. 5200 Török- szentmiklós, Kecskés János u. 6. Félsz.: Juris-Invest Kft., 1024 Bp., Keleti Károly út 13/B. fsz. 4. KARCAGI AUTÓHÁZ KERESKEDEL­MI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 5300 Karcag, Széchenyi tér 2. Félsz.: PANNON Kft., 1025 Budapest, Szépvölgyi út 52. VÉGELSZÁMOLÁSOK: TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROSI VÍ­ZIKÖZMŰ TÁRSULAT 5200 TÖ- rökszentmiklós, Kossuth L u 135/a. Végelsz.: Vona Jánosné 5200 Törökszentmiklós, Wes­selényi út 45. Az adatok tájékoztató jellegű­ek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. (FORRÁS: OPTEN KFT.) Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter újabb földhaszonbér­leti szerződéseket adott át múlt pénteken hat pályázónak Fegy- verneken. A nyertes gazdák egy- egy zsák magyar nemesítésű ku­korica-vetőmagot is kaptak. Az üzenetértékű gesztussal Faze­kas Sándor arra hívta fel a figyel­met, hogy az állami földterüle­tek állattartáshoz kötött haszon­bérbe adása mellett az is a mező- gazdaság versenyképességét nö­veli, ha a gazdák a magyar föld­be magyar vetőmagot vetnek. A nyertes pályázók közül Fara­gó Edit kenderesi őstermelő szar­vasmarha-, sertés- és baromfite­nyésztéssel foglalkozik 7,14 hek­táron. A pályázaton elnyert 8,3 hektáron saját takarmánybázist alakít ki, ezzel párhuzamosan növeli húsmarhaállományát. Németh Attila fegyverneki családi gazdálkodó 53 hektáron gazdálkodik, és a szarvasmarha- és juhtenyésztéshez 200 férőhe­lyes istállót bérel. Állatainak takar­mányszükségletét a haszonbérbe vett 6,5 hektáros terüle­ten termeli meg a jövőben. Pá­lyázatában vállalta, hogy növeli a jószágállományát. Török Csaba örményesi gazdál­kodó. Saját és bérelt földjein az egész család együtt dolgozik. Szántóföldi növénytermesztéssel, zöldségtermesztéssel és hízóbi­kahizlalással foglalkoznak. A gaz­daság telephelyén 300 férőhelyes istálló található. Nyertes pályáza­tában vállalta az állomány növe­lését, amihez a szükséges men­nyiségű takarmányt az elnyert 7,9 hektáron termeli majd meg. Bíró Károly ken­deresi családi gaz­dálkodó közel 100 hektárt művel. Első­sorban mustár-, hib­ridkukorica-, és takarmánybor- só-vetőmagokat állít elő. Olajtö­köt is termel gyógyszeripari alapanyagként, és étkezési cél­ra. Idén szarvasmarhatartással kívánja bővíteni tevékenységi körét, melyet a pályázaton el­nyert 5,8 hektárra alapozhat. Farkas István kenderesi csa­ládi gazdaságának fő profilja a növénytermesztés. Mellette ál­lattenyésztéssel is foglalkozik: 40 birkát, 15 sertést és 3 lovat tart. 33 hektár saját földje mel­lett 5 hektár bérelt területen gaz­dálkodik. Mostantól plusz 3,7 hektár biztosítja az állattenyész­téshez szükséges termőföldet. A kenderesi Szpisják Imre 58 hektáron gazdálkodik; állatállo­mánya jelenleg 120-130 sertés­ből áll, ő gondozza a kontinens legnagyobb súlyú disznóját. A saját bevételből finanszírozott ál­latállomány-növeléshez szüksé­ge van takarmánytermő terüle­tekre, melyet a haszonbérbe vett 6 hektár biztosít. ■ ■ Cél az agrárium versenyképes­ség-növelése.

Next

/
Thumbnails
Contents