Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-15 / 139. szám
2012. JÚNIUS 15., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Több pénzt várnak a bankoktól költségvetés Nyugdíjba küldene a kormány minden 62 év feletti állami alkalmazottat A költségvetés fő számai Bevételi főösszeg (milliárd forint) 14840 Kiadási főösszeg (milliárd forint) 15500 Hiány (milliárd forint) 660 Hiány (GDP %-ában) • 2,2 Elsődleges egyenleg (GDP %-ában) 2,0 Folyó fizetési mérleg (GDP %-ában) 4,0 Államadósság (GDP %-ában) 76 Éves GDP-növekedés (%) 1,6 Fogyasztás (változás, év/év, %) 0,2 Infláció (éves átlag, %) 4,2 Euróárfolyam (éves átlag, forint) 299,4 Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Giró-Szász András kormányszóvivő beszélt a jövő évi költségvetésről Az első változathoz képest a tárcáknak 120 milliárd forintos többletkiadást engedélyez a kormány, és növeli a tartalékokat, a másik oldalon emberesen megemeli a tranzakciós illetékből származó bevételt, és kötelező nyugdíjba vonulást jelent be. Csaba Ferenc Az első változathoz képest mind a kiadási, mind a bevételi főösszeget megemelte a kormány, az utóbbit döntően a tranzakciós illeték révén - derült ki a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 2013-as költségvetési tervezetet ismertette. A kormány kitart a 2013. évi GDP-növekedésre a Széli Kálmán Terv 2.0-ban adott 1,6 százalékos előirányzat mellett. Ezt a Költségvetési Tanács kockázatosnak minősítette, és a tartalékok emelését javasolta. A kormány ezt megfogadva 50 milliárd forinttal, 100 milliárd forintra növelte az országvédelmi alapot, így az általános tartalékkal együtt a növekedési kockázatot immár 200 milliárd forint fedezi. A kiadási oldalon az első változathoz képest további 120 milliárd forint áll mintegy 60 terület - minisztériumok és más intézmények - forrásigényeinek fedezésére. A170 milliárdos kiadásnövekedést a kormány két forrásból fedezi. Egyrészt az előzetes tervekben szereplő 130 milliárd forintról 280 milliárd forintra emeli a tranzakciós illetékre vonatkozó előirányzatot, másrészt a közszférában dolgozók közül azoknak, akiknek az állam a munkaadójuk, 62 éves korukban kötelező lesz nyugdíjba menni. Ez utóbbi a miniszter szerint mintegy 10-11 ezer főt - köztük jövőre állami alkalmazottá váló pedagógusokat - érinthet, és 20 milliárd forintos egyenlegjavulást eredményez. A deficit-előirányzat 660 milliárd forint maradt, ez az összeg a GDP 2,2 százaléka (a hiány így jóval kisebb lehet, mint az Európai Bizottság által prognosztizált 2,9 százalék). A kamatfizetést nem tartalmazó elsődleges egyenleg már pozitív lehet, a GDP-arányos államadósság szintje pedig 2 százalékponttal 76 százalékra csökken. A kormány várakozásai szerint az idei visszaesés után jövőre már a beruházások és a lakossági fogyasztás is nőni fog, és javul a foglalkoztatottság is, a teljes munkaidőben az egyik fő kockázatot a költségvetési javaslat 1,6 százalékos növekedési keretszáma jelenti - mondta a Világgazdaságnak Samu János, a Concorde makroelemzője, aki szerényebb, 0,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsít 2013-ra. A másik kockázatot a tranzakciós illeték jelenti. Kérdéses, mekkora terhet hárítanak át a bankok, másrészt pedig hogy a nagy pénz- forgalmat bonyolító cégek közül hány dönt úgy, hogy a hazai bankszektort kikerülve intézi utalásait. foglalkoztatottak száma a várakozások szerint újra 3,9 millió fölé emelkedik. A beruházásoknak lendületet adhat az uniós pályázati forráslehívás bővülése, az összeg az idei 1,4 milliárd euróról 1,6-1,8 milliárd euróra emelkedhet. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat 3-400 milliárd forintos potenciális bevétellel számol, így „A 2,2 százalékos hiány igen ambiciózus célkitűzés többek között azért is, mert az 1,6 százalékos GDP-növekedési feltételezésnek vannak lefelé mutató kockázatai és a részletekre - különösen a tranzakciós illetékből várható bevételre - vonatkozóan nem világos a kép” - mondta lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB elemzője. Utóbbi adónemből a Széli Kálmán Terv 2.0-ban még 130-228 milliárd forintos éves bevételsáv szerepelt, most azonban a felső határt bőven meghaladó célkitűzést csupán arról van szó, hogy a korábban tervezettnél nagyobb részt szednek be a törvény- tervezetben szereplő összegből - magyarázta a miniszter. A 0,1 százalékos kulcson és a bázison nem változtatott a kormány, egy esetleges felső korlát életbe léptetéséről viszont intenzív tárgyalások folynak a Bankszövetséggel. A bankadó jövő évi kivezetésének szerdán jelentett be a miniszter - emelte ki a szakember. bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere is a tranzakciós adóval kapcsolatos új célokat emelte ki. A közgazdász szerint a kormány szavahihetősége kérdőjeleződött meg, mert egy nappal ezelőtt még azt jelentette be Orbán Viktor, hogy kivezetik a bankadót. A másik negatív üzenet, hogy ezzel a költségvetéssel nem fogunk tudni megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal - vélekedett Bebesy. meglebegtetett - és nagyjából 60 milliárd forintos bevételkiesést jelentő - tervéről is folynak még az egyeztetések. „Azt várom, hogy jó megoldást találjunk erre. A bankrendszernek fontos lenne, hogy egy évvel előbb kivezessük a bankadót” - fogalmazott Matolcsy György. A Bankszövetséggel ezenfelül egy növekedést segítő paktumról, egy új otthonteremtési csomagról és a pénzügyi tranzakciós illeték uniós bevezetéséről is egyeztet a kormány - tájékoztatott a miniszter. A bankok terheinek növelése az elemzők szerint nem feltétlenül erősíti az amúgy is mérsékelt hitelezési aktivitást. „A növekedéshez hitel kell, nincs mese” - ismerte el Matolcsy György is, de leszögezte: a magyar gazdaság gyors ütemben áll át egy olyan modellre, amelyben a megtakarítások szerepe nő, a hitel súlya pedig csökken. A költségvetés sarokszámait és fejezeti végszámokat július 13-ig, a részletes büdzsét pedig legkésőbb szeptember 23-án szavazhatja meg a parlament. Kockázatot hordoznak az ambiciózus célkitűzések Agrárárak: átmeneti volt az áprilisi csökkenés készletek Aratáskor minden gabonaféle drágább lesz, mint tavaly Áprilisban az agrártermékek termelőiár-szintje 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a növényi termékek ára 8,7 százalékkal mérséklődött, míg az élő állatoké és az állati termékeké 11,1 százalékkal nőtt - derül ki a KSH tegnap közzétett mezőgazdasági árakról szóló jelentéséből. A gabonafélék ára 2012 negyedik hónapjában 8,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2011 azonos időszakában. A búza és a kukorica ára az előző hónaphoz mérten azonban emelkedett. A vágóállatok termelői ára 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vágósertés ára 22,5 százalékkal nőtt az egyébként rendkívül alacsony 2011. áprilisi bázishoz képest. Az áprilisi árcsökkenés csak ideiglenes jellegű volt, mára jól A búza ára (felvásárlási átlagár, Ft/kg) SO látszik, hogy a növényi termékek ára nem fog tovább csökkenni - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: az idei búzatermés mindenképpen 4 millió tonna alatt várható, árpából pedig máris hiány van. Az új betakarítási árak magasabbak lesznek a tavalyinál a búza, az árpa és a kukorica esetében is, ezen termékek kereslete is rendkívül kiélezett. A kukorica drágulását az erőteljesen felfutó hazai bioeta- nol-gyártás okozza. Raskó szerint a növekvő takarmányárak kihatnak a sertés árára is. „A vágósertés kilója jelenleg 400 forint körül mozog. ■ B. L. A tojásárak továbbra is jelentősen emelkednek HÍRSÁV Kibővítik az MFB agrárhitelprogramját A kormány döntött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által működtetett hitelkonstrukció kibővítéséről, így a gazdálkodók még mintegy 9,5 milliárd forintért igényelhetnek hitelt az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogramból - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A termelők a szabad mező- gazdasági de minimis (kis összegű) keretüknek vagy a hitelbírálatnak megfelelően legfeljebb 25 millió forintot, a fiatal gazdálkodók pedig 1-50 millió forint közötti, kedvező kamatozású hitelt vehetnek igénybe. Ebből termőföldet is vásárolhatnak, bár ehhez az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges még. ElB-kölcsön a helyreállításra HOZZÁVETŐLEG 63 millió euró kölcsönt biztosít rendkívüli helyreállítási és megelőző intézkedések finanszírozására az Európai Beruházási Bank (EIB). A hitelt a 2010-es árvízhez és a vörösiszap-ka- tasztrófához kapcsolódó intézkedésekre biztosítja a szervezet. Magyarország, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium képvisel, az EIB-hitel felvevője és a beruházás szervezője, míg a hitel kedvezményezettjei helyi önkormányzatok, állami és magánvállalkozások. Növekszik az adóvégrehajtás MÁJUS VÉGÉIG 134800 adó- végrehajtást indított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), ezekből 156,5 milliárd forint folyt be, a végrehajtások száma 3,3 százalékkal, míg a befolyt összeg 6,7 százalékkal növekedett egy év alatt. Az összes adóhátralék egy év alatt 19,8 százalékkal 1875 milliárd forintra csökkent - közölte a feketelista.hu céginformációs adatbank. A növekedések oka az, hogy a végrehajtási értesítésre törlesztenek az adózók. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a következő hónapban már újra nem fizetnek. Az adóhatóság leggyakrabban az inkasszót alkalmazza. Romló ellátás a pszichiátriákon nem lett költséghatékonyabb sem magasabb színvonalú vagy könnyebben hozzáférhető a pszichiátriai ellátás a 2006-os „reform” óta. Bár ágyak szűntek meg, és bezárták az Országos Pszichiátriai Intézetet, nem javultak az öngyilkossági statisztikák, nem csökkent a drogosok és az alkoholfüggők száma. Viszont kevesebb ma a pszichiáter és a szakápoló, és mindössze ugyanannyit költ az állam a lelki betegségek kezelésére, mint 6 évvel ezelőtt - állapította meg vizsgálatában az Állami Számvevőszék. TOVÁBBI RÉSZLETEK: WWW.VG.HU/PSZICHIATRIA
