Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-13 / 137. szám

4 2012. JÚNIUS 13., SZERDA TŰKOR Szakmai elismerések az ügyészség napján Az első Magyar Királyi Ügyészsé­gi Törvény 1871. évi kihirdetésé­nek emlékére 1991 óta minden év június 10-e a „Magyar ügyészség napja”. Ebből az alkalomból dr. Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn elismeréseket adott át. Megyénk­ből dr. Samu István Gáborné dr. Ozsváth Zsuzsanna mezőtúri vá­rosi vezető ügyész Kozma Sándor- díjban, Kun Kálmánná főügyész­ségi statisztikus Ügyészségért díj­ban, dr. Császi Ferenc főügyészsé­gi ügyész Ügyészségi Emlékgyű­rű elismerésben, dr. Banáné dr. Bárány Katalin Éva főügyészségi ügyész Legfőbb Ügyészi Elismerő Oklevélben részesült. Az ügyészség napja alkalmá­ból dr. Varga Árpád megyei fő­ügyész Eredményes Munkássá­gért Oklevélben részesítette az alábbi ügyészségi alkalmazotta­kat: dr. Kovács László főügyészsé­gi csoportvezető ügyészt, dr. Nagy Lajos főügyészségi ügyészt, dr. Tömbömé dr. Bácsi Zsuzsan­na főügyészségi ügyészt, Veresné Sipos Etel főügyészségi irodave­zetőt, Kisnémetné Pócz Edit jász­berényi városi ügyészségi iroda­vezetőt, Hollóczkiné Kovács Zsuzsanna főügyészségi írno­kot, Szántóné Taba Gyöngyi Má­ria kunszentmártoni városi ügyészségi írnokot és Ragó László gépjárművezetőt - tájé­koztatott Balázsné dr. Busku Te­rézia, a megyei főügyészség saj­tószóvivője. ■ M. G. Aktualizált tervek az M8-as autópályára Rábafüzestől Veszprémen át Szol­nokig haladna az M8-as: á kor­mány benyújtotta a terveket az Or­szággyűlésnek, ezzel aktualizál­nák a 2003-ban elfogadott autó­pálya-koncepciót — írja a Hvg.hu. Az elképzelések hosszú távra szólnak. A néhány szakaszon már felújított, és négysávosra bővített 8-as főutat autópályává akarják fejleszteni. Az osztrák határtól Veszprémen át Dunaújvárosig, majd Szolnokig vezetne, ahonnan későbbi időszakban építenék to­vább a román határig. A régebbi tervekben is szerepel az M8-as, ám most a teljes hosszt beemelték a tervezett autópályák közé. ■ Méhészkedni tanulnak gazdaság Az országban egyedülálló kezdeményezés Tiszaigaron­A méhészbrigád tagjai számára újdonságot jelentett ez a tevékenység, ám gyorsan és örömmel sajátították el a szakma fortélyait Takaros kaptárak sora­koznak Tiszaszőló's hatá­rában. Igari méhecskék „vendégeskednek” ben­nük a Tisza-tó gátja men­tén, egy páratlannak szá­mító kezdeményezés eredményeként. Szilvási Zsuzsa A víziakác miatt telepítették ide a negyven kaptárt néhány hétre, ha­marosan azonban fel kell szednie a sátorfáját a különleges méhész­brigádnak, újabb területet keresni a méhcsaládok számára.- Olyan tevékenységet vállal­tunk fel, amely mindannyiunk számára teljesen újnak számít - mondja Szilágyi László, Tiszaigar polgármestere. - A közmunka­program mezőgazdasági részében többek között méhészkedésbe fog­tunk, egyedüliként az egész or­szágban. Az elképzelés még tavaly megszületett, s először 25 kaptárt vásároltunk. Azóta a minta alap­ján továbbiakat gyártottunk le, így jelenleg negyven kaptárral méhészkedünk. A méhcsaládo­kat gondozó munkások egytől egyig saját szorgalmukból sajá­tították el a méhészkedés alapja­it, mert a program része lesz ugyan egy kilenc hónapos kép­zés, az azonban még nem kezdő­dött el. így azután gyakorlatilag könyvtáros szerepet töltök be ezekben a hetekben. Beszereztem néhány könyvet az ezzel kapcsola­tos szakirodalomból, amelyeket sorra „kölcsönöznek” ki tőlem a brigád tagjai. Sokan azonban kör­nyékbeli méhészektől tanultak, tő­lük lesték el a szakma alapjait. így tett Illés Róbert, a brigád ve­zetője is, akinek korábban ugyan nem sok köze volt a méhekhez, most azonban már őt kérdezik a többiek az egyes fogásokról.- Őszintén megmondom, koráb­ban még csak kaptárt se láttam kö­zelről - meséli. - Ugyanakkor ér­dekesnek, különleges dolognak tartom a méhészkedésL Leginkább a szaporítás, anyanevelés tetszett meg, de a szakma minden terüle­te érdekel. A várakozásokkal ellen­tétben egyáltalán nem tartom bo­nyolultnak, bár a tapasztalt méhé­szek számára biztosan könnyebb, egyszerűbb a családok gondozása. Úgy vettem azonban észre, ha nem vétünk túl nagy hibát, az apróbba­kat maguk a méhek „kijavítják”. Persze a méhészethez hozzátar­toznak a csípések is. Róbertnek is volt része bennük jócskán. Volt, amit meg se érzett, de akadt olyan is, amelytől belázasodott. A víziakác elvirágzását követő­en a tervek szerint a tiszakürti ar­borétumba költözetik vissza a méhcsaládokat, miután leperget­ték az összegyűjtött mézet. Ahogy a polgármester mondja, nem érde­mes több száz kilométert utaztat­ni a kaptárakat, hiszen a környé­ken is sok lehetőség akad a mé­hecskék legeltetésére. Az össze­gyűjtött méz pedig eleinte főként reprezentációs célokat szolgál, ki­mondottan tiszaigari mézként ajándékozzák meg vele a település vendégeit A későbbiekben azon­ban tovább szaporítják az állo­mányt, a tervek szerint közel száz családdal foglalkozik majd a mé­hészbrigád. Hosszú távon pedig egy szociális szövetkezetét szeret­nének létrehozni Igaron, amely­nek komoly bevételt hozhat az or­szágszerte egyedülálló kezdemé­nyezés. Konkurenciának számítanak mások szemében amint az ötlet atyja, Szilágyi László elmondta, a környékbe­li méhészek bizony nem örül­tek a „konkurenciának”. Külö­nösen szúrós szemmel figyel­ték, hogy az igariak engedélyt kaptak a Kötivízigtől, hogy ar­ra a gát melletti területre tele­pítsék a kaptárakat, amelyre évek óta nem akadt példa. Pedig a szakmát most tanuló méhészbrigád hozzáállására, lelkesedésére nem lehet pa­nasz, a lehető legjobban sze­retnék gondozni a rájuk bízott méhcsaládokat. Attól sem ri­adnak vissza, hogy a méhész­kedés bizony nem nyolcórás „hivatali” munka. Esténként, hétvégeken is törődni kell a méhecskékkel, sőt éjjeli őrsé­get is vállalniuk kell. Ellopták Emlékkertből a bronzharangot Abonyban lába kélt a városköz­pontban felállított bronzharang­nak. A bronztárgy a Millenniu­mi Emlékkertből tűnt el, vélhe­tően a hét vége folyamán, amit most vettek észre - adott hírt róla a Miabonyunk.hu. A haran­got 2006-ban készíttette több százezer forintért a Múzeum Ba­ráti Köre. A lélekharang funkci­óját töltötte be, amikor az em­lékműveknél tisztelegtek a hő­sök emléke előtt. Abonyban egyébként ez volt az ötödik bronzból készült tárgy, amit el­loptak. Először a Kossuth Tsz- ből, a Piócás dűlőből vitték el Kossuth domborművét. Ezután a Táborhegy dűlőben lévő lélek­harangot lovasították meg, majd Somogyi Imre mellszobra .volt a harmadik a róla elnevezett isko­la elől. Negyedikként pedig a szovjet hősi emlékmű koszorú­zótálcáját lopták el. ■ A rendőrök is őrzik a rovar rajzását A Tisza egyik jelképe, a tiszavirág tömeges rajzásának időpontjában fokozott járőrszolgálatot végez a Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrka­pitányság az illetékességi terüle­tén, illetve azokon a mesterséges vizeken, ahol együttműködési megállapodások szerint ellenőr­zési tevékenységet folytathatnak - tájékoztatott Busi László alezre­des, kapitányságvezető. A tiszavi­rág természetvédelmi értéke 2000 forint, az élő és elhullott egyedek gyűjtése egyaránt tilos. Az állományra fokozott veszélyt jelent a horgászat céljából történő elpusztítás. A jogszabály szerint természetvédelmi szabálysértést követ el és 150 ezer forintig terje­dő pénzbírsággal sújtható az, aki védett élő szervezet egyedét jogel­lenesen elpusztítja. Amennyiben a befogott, begyűjtött példányok összértéke az 50 ezer forintot meghaladja, akkor a lopás bűn- cselekmény is megvalósul. Amennyiben az elkövető vala­mely eszközzel felszerelkezve a rovarok telepét ássa fel, ebben az esetben a természetkárosítás bűncselekményt is elkövetheti, il­letve ha jelentős mennyiségű egyedet gyűjt ■ Az Új Néplap is jelen van a szolnoki Tiszavirág fesztiválon ajánlat A rendezvény idején kiadónk népszerű kiadványaihoz kedvezményes áron juthatnak hozzá! Tegnap megnyitotta kapuit Szol­nokon a Tiszavirág fesztivál, mely öt napon át várja a láto­gatókat. A bor- és . pálinkaházak, a I kulturális progra­mok mellett az Új Néplap is kitelepül a helyszínre, az In­formációs Pavilonba, ahol mindennap öt órától várják az olva­sókat. Kollégáink Szolnoki Nyár prog­ramfüzetet osztanak, illetve régebbi sajtó­termékeket, hogy az érdeklődők jobban megismerjék az Axel Springer portfolióját. . Érdemes betekinteni az Infor­mációs Pavilonba, hiszen akciós előfizetéssel hoz­zájuthat az Új Néplaphoz! Aki előfizet a lapra, kap egy különle­ges pólót is hoz­zá ajándékba. Kollégáink lehe­tőséget biztosí­tanak arra, hogy kéthetes próbaolvasá­son vegyenek részt az érdek­lődők. Továb­bá a Tiszavirág fesztivál alkal­mából kedvezményes áron meg­vásárolhatók nagyon népszerű Az Információs Pavilonban kedvezményes akciókkal várunk mindenkit kiadványaink, így a Süteményes könyv, a Ki kicsoda és a Süllye­dő világ. Utóbbi egy egyedülál­ló tényfeltáró riportkönyv az uzsoráról, a csicskáztatásról, a modernkori rabszolgatartásról, melyet két kollé­gánk, L. Murányi László és Géléi Jó­zsef írt. A Süllyedő világ című kiadvány vázát tizenöt, az Űj Néplapban megje­lent cikk adja, melyek még 2009-ben íródtak. A két szerző ezeket a történeteket bővítette ki egy esztendő alatt újabb szto­rikkal, különböző szociológiai tanulmányokkal. Bár a könyv eseményeinek helyszíne nem csak megyénkre terjed ki, legin­kább környékünk kistelepülése­inek problémáival foglalkozik. A csicskáztatást és az uzsora­bűncselekményeket tekintve az egyik legfertőzöttebb település Kunszentmárton, ahová kollégáink rendszeresen visz- szajártak anyagot gyűjteni. A köny­vet nagy érdeklő­déssel fogadta a közönség, kollégáink - akik ha­zai és nemzetközi díjakat is nyertek — azóta számos könyv- bemutatón jártak. A Tiszavirág fesztivál ideje alatt kedvezmé­nyes áron juthat hozzá a siker­könyvhöz. ■ ■ Kéthetes próba' olvasást és ak­ciós előfizetést kínálunk az ér­deklődőknek. f t « i

Next

/
Thumbnails
Contents