Új Néplap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-11 / 135. szám

6 GAZDASAG 2012. JÚNIUS 11., HÉTFŐ Óvatos állami osztalékszedés önmérséklet Legtöbb érdekeltségében otthagyta a profitot az állam Az erdőgazdaságok mindegyike jobb eredményt ért el tavaly, mint 2010-ben Sikeres lehet a Bayer új gyógyszerének bevezetése a Bayer múlt héten bejelentet­te, hogy az egyik új gyógyszer segítette megakadályozni a gyomorrák további fejlődését azoknál a betegeknél, akiknél a korábbi kezelések nem bizo­nyultak hatásosnak. Jelenleg két, a rák kezelésére szolgá­ló készítmény van a piacon: a Pfizer, illetve a Novartis egy-egy készítménye. A Bayer szerint ha további kezelések során is sikeresnek bizonyul a gyógyszer, az több mint 1 mil­liárd eurós árbevételt is hoz­hat évente. Számításaink sze­rint pozitív végkifejlet esetén a cég részvényeinek értéke 2,8 euróval értékelődnének fel. A vállalat arról is beszámolt, hogy a Bayer-Algeta potenciá­lis új gyógyszerének a megis­mételt, megerősítő vizsgálatai is sikeresnek bizonyultak. Az új készítmény segít megelőzni azt, hogy a prosztatarák át­terjedjen a csontra. Az új ké­szítmény jelentős értékesítési potenciált jelent. ■ Rácz Balázs Az elemzők számoltak az új megszorításokkal A múlt héten fogadta el az országgyűlés a 2013-as irány­számokat. Ebből kiderült, hogy a gyógyszerkassza vál­tozó teherviselési szabályai miatt mintegy 40 milliárd fo­rinttal kevesebb támogatásra számíthatnak jövőre a cégek. Továbbra is nyitott kérdés, hogy a támogatás csökkené­se milyen arányban érinti a betegeket és a gyógyszergyár­tókat. Ha az eredeti tervet vennénk figyelembe, akkor két év alatt a felére, körülbe­lül 150 milliárd forintra csök­kennének a támogatások, mi­közben tavaly még több mint 360 milliárd forintra rúgott a kassza kiadása, amely 60 mil­liárd forintos többletköltséget jelent. Nehéz elképzelni, hogy a teljes csökkenést a gyógy­szergyártókra lehet hárítani az ellátás veszélyeztetése nél­kül. Ezért a hírnek egyelőre nincs is hatása a részvények fair értékére. ■ M. J. Az MFB-re bízott állami vállalatokból nem vett ki osztalékot az állam a 2011-es eredményük után, de otthagyta a pénzt a MÁV-ban, a GYSEV-ben, a Volánokban és a Magyar Postában is. Az MVM Cso­port 46 milliárdos adózott eredményéből 10 milliárd- ra tartott igényt, a Mól 45 milliárdos osztalékából pedig 11 milliárd jutott rá. Zsebre tette viszont a Szerencsejáték 7,6 milli­árdos profitja egészét. B. Horváth Lilla Erősen szelektált az állam, amikor arról döntött, hogy mely vállalati érdekeltségéből vonjon ki pénzt osztalék formá­jában, és melyikből nem. Min­denütt otthagyta a pénzt, ahol arra az adott vállalat további működéséhez, fejlesztéséhez szükség lehet, viszont elvett onnan, ahonnan azzal nem okozott nagy vérveszteséget. Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n (MNV) ke­resztül mintegy 250 hazai cé­get ellenőriz. Ide tartoznak az állam vasúti, közúti, vízi szál­lítási, energetikai, víziközmű-, oktatási, kulturális, posta-, sze­rencsejáték-, védelmi ipari, épí­tőipari és agrárérdekeltségei. A Mól Csoport 149,5 milliár­dos (anyacégre jutó) profitjából 44,6 milliárdos osztalékot fi­zettek ki, ebből 24,6 százalékos részesedése alapján az államra mintegy 11 milliárd jutott. Kö­zel ennyit - 10 milliárdot - vett ki az állam az MVM Csoport konszolidált, 45,9 milliárdjá- ból is azzal a nagy különbség­gel, hogy itt döntő szava volt az osztalék nagyságát illetően. Az MVM holdingközpontjának szerepét betöltő anyavállalat vi­szont a nyereség közel egészét elvonta 19 leányvállalatától. A legtöbb pénz, közel 21 milli­árd forint a Paksi Atomerőmű Zrt.-től folyt be, de közel 13,1 milliárd érkezett az áram-nagy­kereskedő MVM Trade-től, 5 milliárd a rendszerirányító Ma- virtól, és félmilliárd a verseny- piaci kereskedő MVM Partner­től is. Tavaly az MVM Csoport összességében jó évet zárt, adózott eredménye a 2010-es- nek több mint a kétszerese lett. Mérleg szerinti eredménye kö­zel a négyszerese lett az egy évvel korábbinak. (A villamos- energia-ipari csoport 2010-es konszolidált eredménye után az állam 12,5 milliárd forint osztalékot vett ki.) Közlekedési cégeiből nem vett ki pénzt az állam, pedig lett volna mit. A MÁV Csoportot Vállalati eredmények* (milliárd forint) Adózott Mérleg szerinti 2010 2011 2010 2011 Mól 103.2 149,5** 103.2 104,9 MVM Csoport 21.8 45,9 9,3 35,9 MÁV-35,8 12,9-35,8 12,9 Szerencse­játék 5.6 7.6 0,6 0 ÁAK 2,1 2,8 2,1 2,8 Magyar Posta 3.2 2.3 3.2 2,3 Zalaerdő 0,5 0,9 0,5 0,9 GYSEV 0,4 0,2 0,4 0,2 Garantiqa-6,8-3,5-6,8-3,5 NIF-10,6-4,6-10,6-4,6 MFB-25,8-38,6-16,6-38,6 ‘NÉHÁNY JELENTŐSEBB HAZAI ÁLLAMI VÁLLALAT. “ANYACÉGRE JUTÓ. FORRÁS: KIM összefogó MÁV Zrt., melyhez a nagy vasúti tevékenységek kö­zül közvetlenül a pályavasút tartozik, 2011-ben a 2010-es -35,8 milliárdos adózott ered­mény után 12,9 milliárdot ért el. Személyszállító leánycége, a MÁV-Start Zrt. egy vesztesé­ges év után ért el 1,2 milliárdos adózott eredményt, a vontatás­ra szakosodott MÁV-Trakció félmilliárdos profitja nagyjá­ból az előző évi eredményt is­mételte meg, a MÁV-Gépészet pár milliós nyeresége kis ron­tást takar. Nem tartott igényt osztalékra a magyar állam - ahogyan az osztrák sem - a GYSEV Zrt.-ben keletkezett közel 174 millió forint terhére. Nem nyúlt a Magyar Posta Zrt. 2,3 milliárdos nyereségéhez, és a Volán cégektől sem igényelt osztalékot. Nem teljes körű vizsgálatunk alapján nem vett ki osztalékot a többi termelő és szolgáltató vállalatából sem, viszont a Sze­rencsejáték Zrt. 7,6 milliárd fo­rintos profitja egészét magához vette. Még egységesebb a kép az állami hátterű vállalatok azon csoportjánál, amelyeket a Ma­gyar Fejlesztési Bank Zrt. irá­nyít. Maga a bank 2011-ben üzemi szinten jól szerepelt: 2011-es, értékvesztések, céltar­talékok és a különadó nélküli (nem konszolidált) eredménye meghaladta a 7,7 milliárd fo­rintot. Ám örökölt portfoliója akkora kockázatokat hordoz, amelyek tavaly - még a kinn­levőségek megtérülésorientált kezelése és az elszámolt ér­tékvesztés, illetve céltartalék mellett is - további jelentős ösz- szegű tartalékolást tettek szük­ségessé. Ezek 43,1 milliárd fo­rinttal rontották az eredményt, melynek adózás előtti nagy­sága -38,6 milliárd forint lett. 2011-ben a bank tőkéjét az ala­pítója két tételben összesen 130 milliárd forinttal emelte meg. Az MFB-ből tehát 2011 után nem is lehetett volna oszta­lékot kivenni, rajta keresztül pedig az állam egyetlen vál­lalatból sem vett ki pénzt. Kö­zel száz cégről van szó, ame­lyekből a 45 legfontosabbat az MFB négy stratégiai csoport részeként kezeli. A mezőgazda- sági csoportjába tartozó erdő- gazdaságok mindegyike jobb eredményt ért el tavaly, mint 2010-ben. A vagyonkezelési csoporton belül az MFB Invest Zrt. üzemi eredménye közel 300 milliós mínuszt mutatott, ami a fele az előző évinek, adó­zott eredménye viszont kis csökkenéssel 600 milliót tett ki. Az infrastruktúra csoportba tartozó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tavaly megfelezte ugyan 2010-es veszteségét, de még így is -4,6 milliárdos volt az adózott eredménye. Mínusz­ban maradt, de megfeleződött a pénzügyi csoportba tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. eredménye is, amely így -3,5 milliárd lett. Közös az MFB-hez tarto­zó vállalkozásoknál, hogy a bankkal a hátterükben na­gyobb a likviditásuk, mint anélkül lenne, s hogy a bank a szinergiák kihasználásával (például közös energiabeszer­zéssel) és egyéb intézkedések­kel is segített működési költsé­geik lenyomásában. A BMW a világ vezető márkája lett A REPUTATION INSTITUTE szerint a BMW lett a világ vezető már­kája, megdöntve ezzel a Google első helyét. Az első néhány helyezett sorrenden: BMW, Sony, Disney, Daimler, Apple, Google, Microsoft, Volkswa­gen, Canon, Lego, Adidas. A nagy német márkák tehát jól pozícionáltak. A Morgan Stanley szerint a Volkswagen után a második legjobban po­zícionált autógyártó a BMW. A szempontok között szerepel a pénzügyi erő és a stratégiai jövőkép, így 10 éves időtávon ezek a legjobb befektetések a bankház szerint. ■ R. B. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Meghal a piac a szerveres gépek startja előtt? PÉNZNYERŐ Egyelőre se végrehajtási rendelet nincs, se automaták - Kérdéses játékadó-bevételek „Legalább 36 hónapra len­ne szükség a játékgéppiacon a szerveralapú üzemeltetés biz­tonságos bevezetésére. Vagyis az új rendszer elterjedése és felfutása a miniszter úr által hivatkozottaknál nagyságren­dekkel hosszabb időt fog igé­nyelni, mivel a mostanáig már hatodára zsugorodott piac ad­digra teljesen meg fog szűnni” - közölte lapunkkal az E-Casi- no Szakmai Szövetség. A szervezet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter­nek arra a véleményére reagált, miszerint a játékadóból 2012- ben várt 37,2 milliárd forint be­vétel teljesülni fog, mert a má­sodik félévben - a szerveralapú A csökkenő számú nyerőgépek után kevesebb adó jöhet be pénznyerő automaták várható elterjedésével - ismételten je­lentős számú pénznyerő auto­mata működik majd, ami stabil adóbevételi forrást biztosít. Az E-Casino leszögezte: jelen­leg a gépek engedélyeztetését is megszüntették 2011. november 1-jétől, ami azt jelenti, hogy a még engedéllyel rendelkező gépek döntő többségének nyár végére lejár a korábban 1 évre megadott engedélye. „A szer­veralapú üzemeltetéshez nél­külözhetetlen lenne a végleges részletszabályozás megszületé­se (VHR), mely 9 hónapja várat magára, és melynek kiadása után a rendszer fejlesztésére 6-12 hónapra van szükség”- fogalmazott a szövetség. A VHR alapján már a tiszta já­tékbevétel 33 százalékának megfizetésére lesz köteles az ágazat. Az automaták után fi­zetendő jelenlegi adóterhet 100 ezer forintról 500 ezerre emelte a kormány az elmúlt év őszén. Ennek eredményeként a mintegy 20-21 ezer gép száma azonnal csökkenni kezdett, ma mintegy 2,5-3 ezer gép lehet az országban. „Már idén kalkulálhat a szer­veralapú üzemeltetésből szár­mazó játékadó-bevételekkel a kormány, amennyiben a lehető leghamarabb kiadja a rendele­tet” - véli a Magyar Szerencse­játék Szövetség. ■ V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents