Új Néplap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-05 / 105. szám

www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGY Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK „Krisztus szeretete sürget minket” (2Kor 5,14) Tízéves az ifjúsági iroda Istennek nyitott lélekkel Egerben találkoznak a karitász-csoportok A segítés a hitvallásuk Érseki házszentelés Felsőzsolcán 2010-ben. Az árvízben tönkrement épületeket a Karitász segített helyreállítani. Sokféle módon tud Isten közeled­ni felénk, csak ki kell nyitni lel­künket, hogy felismerjük Őt - fo­galmazott Ternyák Csaba egri ér­sek a Főegyházmegyei Ifjúsági Iroda tízéves jubileuma alkalmá­ból. Vele koncelebrált Palánki Ferenc segédpüspök, Szarvas István ifjúsági referens atya és a környékbeli papság az ünnepi szentmisén. Az egri Sanda Maria Gimnázium (angolkisasz- szonyok) kápolnájában április 21-én az egri Főplébánia Ifjúsági Ének- és Zenekara nyújtotta eh­hez a zenei szolgálatot. Szentbeszéde elején az érsek felidézte az iroda alapításának időszakát, majd aláhúzta, hogy az elmúlt 10 évért hálával kell for­dulnunk Istenhez. Hangsúlyozta, hogy Jézus közeledik hozzánk és családunkhoz, de az is fontos, hogy mi is keressük Őt. Bár az el­ső lépés az övé, mégis nekünk kell rátalálnunk. A szentmise után az érsek fel­szentelte az ifjúsági iroda új hely­iségét, majd a szomszédos Ke­resztény Ifjúsági Klub és Galéria nagytermében az ifjúsági iroda jelenlegi és korábbi munkatársai kerekasztal-beszélgetés kereté­ben idézték fel az iroda történetét. Gábor Miklós, a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia ifjúsági bizottságának irodavezetője a rendszerváltás utáni ifjúsági pasztorációt elemezte, majd Ba­logh Ferenc és Klement Mariann emlékezett vissza az iroda indu­lásának időszakára. Federics Ró­bert korábbi irodavezető a tíz év élményeiről és tapasztalatairól beszélt, majd Szarvas István az eddigi munkáról és a tervekről is szólt, amelyek megvalósításáért már az iroda új vezetője, Varhola Regina felelős. A találkozón részt vett Palánki Ferenc egri segédpüspök is, aki az MKPK ifjúsági referense. A hi­vatalos program Katona István püspök zárógondolataival és ál­dásával ért véget, majd a rég nem látott barátok, a régi önkéntesek kötetlen beszélgetésével zárult az esemény. ■ (gábor) Az őskeresztény egyház- községek életének - Jézus Krisztus életének példáját követve - része volt az elesettek megsegí­tése. Azóta kétezer év telt el, és az Egyház megőriz­te ezt a lelkiséget. Ezt igazolja az is, hogy Ternyák Csaba egri érsek kezdeményezé­sére Egyházmegyei Karitász Ta­lálkozót tartanak 2012. május 19- én, szombaton 10 órától az egri Bazilikában. A nyolcvan éve meg­alakult Katolikus Karitász mun­káját erősítheti ez az összejövetel, amelyre több száz karitásztagot várnak a szervezők. A rendezvény egyik előadója, Spányi Antal székesfehérvári me­gyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Karitász- és Egészségügyi Lelkipásztorkodás Bizottságának elnöke a Magyar Kurírnak azt nyilatkozta, hogy az egyház karitatív tevékenységé­ben egyszerre van szükség a szervezett formára és az önkénte­sek mozgalmára.- A szervezett forma, melynek 80 éves fennállását ünnepeljük, egyre ismertebbé válik a társada­lomban. Vannak, akik adomá­nyok formájában tudják kifeje­zésre juttatni segítőkészségüket, míg mások tevékenyen bekapcso­lódnak a Karitász „nagy szeretet- művébe”. így jön létre az önkén­tes mozgalom az intézményesült forma mellett. Ők a segítő szere­tet végrehajtói, akik kapcsolatot tartanak a rászorulókkal.- Az önkéntesnek éreznie kell, hogy nenf hobbitevékenysé­get végez. Segítem a szeretet jó­zan cselekedete. A segítés önma­gam háttérbe helyezését fel­tételezi. Soha nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy nem egy darab kenyeret adunk, hanem szeretetet, méltóságot. A világ nem jól szervezett akciók által megy előbbre, hanem a jócsele­kedetek által. Az elmúlt év nagy természeti csapásai - a borsodi árvíz és a vörösiszap-katasztrófa - során nyújtott támogatás azt mutatja, a Katolikus Karitász ha­tékonyan tud segíteni. Nagyrészt a hívek adománya az, amit a Karitász szét tud osztani. Az öz­vegyasszonyok két fillérei, a sze­gény emberek perselypénzecs­kéi adódnak össze, és lesz belő­lük sokszor elképesztően nagy összeg, amit a Katolikus Karitász rendelkezésére bocsátanak, hogy menjen, és orvosolja a sebeket. Az emberek azért adományoz­nak a Karitásznak, mert bizto­sak abban, hogy arra fordítják, amire szánják. Ennek biztosíté­ka, hogy a Karitász átlátható, el­lenőrizhető. A találkozó résztvevőinek dél­után a mezőkeresztesi Szervita Nővérek Gyermekotthon diák­színjátszói Szent Erzsébet életéről szóló előadást mutatnak be, majd a plébániák karitász-csoport- jainak beszámolói, tanúságtéte­lek következnek. ■ H. J. A pápaválasztás évfordulója április 19-ÉN ünnepelte a katolikus világ Benedek pápa megválasztásának he­tedik évfordulóját, amely­nek alkalmából Budapesten szentmisét mondott Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius. A Szent­atya áprilisban töltötte be 85. születésnapját. Joseph Alois Ratzinger 1927. ápri­lis 16-án, nagyszombaton született a bajorországi Marktl am Inn-ben. Húsvét üzenete A MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ és a Magyarországi Egyhá­zak Ökumenikus Tanácsa közös nyilatkozatot tett köz­zé Húsvét alkalmából. Eb­ben a többi között megfogal­mazták: „Húsvét üzenete te­hát abban áll, hogy hittel csatlakozzunk a feltámadt Krisztushoz és a tőle kapott erővel tartsunk ki, sőt növe­kedjünk a szeretetben és így építsük országát, a szeretet civilizációját.” Püspöki székház erdő Péter bíboros, prí­más, az esztergom-buda- pesti főegyházmegye érse­ke április 14-én szentelte fői a görögkatolikus püspö­ki székházat Miskolcon, a Szeles utcán. Az épület fel­újítása tavaly nyáron kez­dődött, mivel a kibővített Miskolci Apostoli Exarchá­tus, a nemrég kinevezett püspök által vezetett egy­házkormányzati egység lét­rejötte tette szükségessé. A püspökség fennhatósága alá most már 60 parókia, és mintegy 60 ezer görög­katolikus tartozik. Kórustalálkozó Mezőkövesden Dallal dicsérték az Urat Kilencedik alkalommal rendez­ték meg a mezőkövesdi esperesi kerületben az Egri Főegyházme­gye alapítására emlékező, „Di­csérjétek az Urat!” elnevezésű kórustalálkozót. A mezőkövesdi Szent László- templomban a húsvétvasárnapot követő szombaton dr. Medvegy János kerületi esperes köszöntöt­te a résztvevőket és a hallgatósá­got. Ezután négy helyi és egy vendég énekkar lépett fel. A találkozó zárásaként együtt énekelték el Halmos László Hi­szek a Szent Szívben című kó­rusművét, Mozer János karnagy vezetésével. ■ Nagy sikert aratott a helyi Szent László Kamarakórus műsora JEGYZET A május a bérmálások idő­szaka. Egyházmegyénk főpásztora vagy az általa megbízott helynök szolgáltatja ki ezt a szentséget az egyház- községek azon fiataljainak, akik megfelelően felkészültek. Saj­nos az elmúlt években csökkent a bérmálkozók száma. Úgy tű­nik, a szülők és keresztszülők sem gondolnak arra, hogy a fel­nőtté válás útján milyen fontos esemény. Gyermekeinknek nél­külözhetetlenek a Szentlélek ajándékai ahhoz, hogy keresz­tény emberekké váljanak. A nagykorúság szentségének is nevezzük a bérmálást, hiszen a megbérmált a felnőttkor küszö­bén személyes döntéssel vállalja a tanúságtevő keresztény életet. Ezért a bérmálás még tökélete­sebben köt az Egyházhoz. Vele a Szentlélek sajátos ereje gazdagít­ja a hívőket, akiknek hitből faka­dó kötelességük, hogy szavukkal és életükkel tanúságot tegyenek keresztény hitükről. A bérmálás a keresztségtől különböző, de azzal mégis szo­rosan összefüggő szentség. Az ősegyházban a felnőtteknek egyszerre szolgáltatták ki. A bérmálás kegyelmi hatásait a keresztséghez viszonyítva szok­tuk összefoglalni. A keresztény küldetésének bátor tanúságte­vőivé és részeseivé leszünk. A Szentlélek Úristen a ke- resztség óta jelen van életünk­ben, hiszen a Lélek által szület­tünk újjá, és lettünk Isten gyer­megerősíti őket a Szentlélek ere­jével, és még tökéletesebben kapcsolja őket az Egyházhoz. A bérmálásban a Szentlélek ál­tal lelki kapcsolatba kerülünk a püspökkel, a helyi egyház veze­A lelki nagykorúság életbe való bevezetés első lép­csője a keresztség, a második a bérmálás, amely megerősíti a keresztény embert a kegyelmi életben, amely a keresztséggel kezdődött el. A Szentírásból kiindulva azt is mondhatjuk, hogy a bérmálás kinek-kinek az egyéni pünkösd­je. A szentség kiszolgáltatásá­nak imádságai arra emlékeztet­nek bennünket, hogy a bérmá­lás hatása a Szentlélek ajándé­kainak elnyerése, amint az egy­kor, az első pünkösd napján az apostolokkal történt. A bérmá­lás a Szentlélek személyes ki­áradása, amely által eljutunk a lelki nagykorúságra és Krisztus mekei, az Egyház tagjai és a Szentlélek templomai. Krisztus­hoz és az Egyházhoz kapcsolja az életünket, az Egyház belső életéhez és Krisztus személyé­hez köt bennünket. Olyan, mint egy centripetális erő. A bérmá­lás kegyelmi hatása inkább kife­lé, a tanúságtevő keresztény élet felé fordítja figyelmünket. Olyan, mint egy centrifugális erő. Arra képesít bennünket, hogy az Egyház kifelé irányuló apostoli feladatában is részt ve­gyünk, mint annak felnőtt, fele­lős tagjai. A keresztényeket a keresztség kapcsolta be Krisztus Titokza­tos Testébe, a bérmálás pedig tőjével még akkor is, ha szemé­lyesen nem ő bérmál, hiszen megbízása alapján és az általa megszentelt krizmával szolgál­tatják ki a bérmálás szentségét. A bérmálás értelmét a gyer­mekek megkeresztelésé- nek gyakorlatából kiin­dulva is megvilágíthatjuk. A csecsemőként megkeresztelt ember megelőlegezett ajándék­ként részesül a keresztség ke­gyelmi hatásaiban. A felnőttkor küszöbén személyesen is dön­tenünk kell, hogy elfogadjuk vagy elutasítjuk ezt az isteni ajándékot. A bérmálás alkalom ennek a döntésnek a meghoza­talára. ■ Dolhai Lajos Az ifjúsági iroda első önkéntesei ma már szülők

Next

/
Thumbnails
Contents