Új Néplap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)

2012-05-17 / 115. szám

2012. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK Amikor a diák zsebpénzre vágyik­Ha nincs eleresztve anyagilag az ember, kiegészítő megoldá­sokra kényszerül, ha „luxus­cikkeket” szeretne magának vásárolni. Mi a legegyszerűbb? Szülőktől, nagyszülőktől, na­gyobb testvértől pénzt kérni. Ez az opció azonban nem min­dig működőképes. Ilyenkor a szerencsétlen diáknak be kell jelentkeznie egy diákmunka szervezetbe, ami azonban oly­kor nem megy egyszerűen. Jobb előre felkészülni, nehogy „hidegzuhany” érje az embert. A diákmunkások elméleti­leg 16 éves kortól dolgozhat­nak, gyakorlatilag inkább 17 éves kor fölött. A lényeg, hogy 18 éves kor alatt szülői bele­egyezés szükséges. Mielőtt regisztrálsz, be kell szerezned a következőket: bankszámlaszám (azonnal megkapod, bármelyik bank­ban, vannak kifejezetten diá­koknak való számlák), adó­szám (ennek az átfutási ideje jó pár nap), személyi igazolvány, diákigazolvány (ezek már ugye vannak), orvosi igazolás, hogy egészséges vagy. A legtöbb iro­dánál regisztrációs díj van, amit ha elhagyod a szerveze­tet, visszakapsz. Ha ezek meg­vannak, mehetsz az irodába. A témavezetők segítenek a neked legmegfelelőbb munkát kiválasztani. Adminisztratív, könnyű fizikai - általában ezek a legkelendőbbek. A legtöbb di­ákot az árufeltöltői, valamint a pénztárosi feladatkörök moz­gatják meg. A fizetésed órabér­ben kapod (nettó 400-500 fo­rint - több mindentől függ). SIPOS NIKOLETT, TPG i i csaK ajánlani ire ténylegesen leszel, már lesz alatod. Megta­rt vállalni a tet- ^tudod milyen is ény munka. — DIÁKVILÁG- A Ü VT Ezt látni és érezni kell kirándulás A rákóczisok ajándékot vittek a gyermekotthonba A rákóczis csoport Farkaslakán, a Tamási Áron emlékműnél. A diákok és a pedagógusok az író sírját is megkoszorúzták. Ezt látni és érezni kell, igazán nehéz beszélni róla. Ezekkel a szavakkal kezdte élményeinek összefoglalóját a szolnoki II. Rákóczi Ferenc Általános Isko­la egyik hetedik osztályos di­ákja, aki negyvenöt társával együtt Erdélyben járt a közel­múltban.- Eddig csak hallottam a szé­kelyek vendégszeretetéről, de most meg is ta­pasztaltam. Az itt élő magyarok ked­vessége, természe­tessége nagyon meghatott. Ők úgy fogalmaz­tak: „Nem mi hagytuk el az or­Megtapasztalták a székelyek ven­dégszeretetét. szágot, a határ hagyott el min­ket.” Szerintem ez nagyon szép és igaz gondolat. Nekem a havasok hegyei, barlangjai, különleges termé­szeti képződmé­nyei tetszettek a legjobban - mesélte a fiú. Útjuk során nemcsak kap­tak, adhattak is a rákóczis gye­rekek. A Böjté Csaba ferences szerzetes által alapított Kájoni János Gyermekotthon kis lakó­inak (akik közül a legkisebb egy pár hónapos, karonülő kis­fiú) tisztítószert, írószert, játé­kokat, könyveket vittek. ■ A tízig számolós módszer beválhat szelídítsd meg magad! Olykor sokkal jobb, ha kiöntjük a szívünket valakinek Mindenkinek vannak rossz napjai, még azoknak is, akiket mindig kicsattanóan jókedvű­nek lehet látni. Ez teljesen nor­mális, hisz emberek vagyunk, hullámzó hangulattal. A gond azonban az, hogy ezeken a „sö- tétebb napokon” a kelleténél in­gerültebbek és türelmetleneb­bek lehetünk. Sokszor pedig olyanokon töltjük ki a mérgün­ket, akiken nem kellene. Velem is megesik néha, hogy bal lábbal kelek, és akkor nagyon undok is tudok lenni. Bizony elő­fordul, hogy házisárkánnyá vál­tozom! Aztán persze belátom, hogy nem kellett volna így visel kednem, de már sajnos nem tudom semmissé tenni a tör­ténteket. Ráadásul bocsá­natot is kell kérnem, amit különösen utálok... De mi a megoldás az ilyen helyzetekre? Szerin­tem először is meg kell próbálni kilendíteni ma­gunkat a rosszkedvből, vagy ha ez nem sikerül telje­sen, akkor is igyekeznünk kell kordában tartani az érzéseinket, és nem megbántani senkit A jól ismert 10-ig számolós módszer is beválhat, ha érezzük, hogy hama­rosan robban a bomba. Vagy egyszerűen csak gondoljunk bele: ha például anyukánk megkérdezi, hogy mi a baj, ahelyett hogy az arcába üvöltenénk hogy „semmi, mi lenne?”, helyette kiönt­hetnénk neki a szívünket Vagy ha nem akarjuk, mondhatjuk azt is, hogy „áh anya, ez egy hosszú tör­ténet”. :) MÁRTON BOGLÁRKA, TISZAPARTI Mindig Ágnes Csak emlékeimben élsz már, oly rég volt, Mikor utolszor láttam se- lyempíres arcod, Szinte látom ragyogó, szelíd, szép szemed, Mivel bársonyos pillantás­sal felém tekintesz, Nem mentem utánad, s hosszú évek teltek el, Bár elmosta az idő alakod, el nem feledhetlek, Mert látom mosolyod az aranyszín, szép egen, S rólad álmodik keserű szí­vem minden éjjelen, Mert neved énekli a pacsir­ta minden áldott reggel, Ében hajadra süt le először a nap, mikoron felkel, Ott vagy a harmatos csönd­ben, az illatos rózsában, A napsütötte, zöldellő rét minden édes virágában, És ott vagy mindenütt, min­den egyes szavamban, Az összes mézízű, csodála­tos, szerelmetes dalban, Felednélek, de kevés volna minden emberélet erre, Mert én Téged még most, annyi év Után is szeretlek, Várlak, de nem jössz, és az élet eliramlott, elment, Nem tudom, hogy jössz-e még, de örökké szeretlek. SZABÓ NÁNDOR ZSOLT, VARGA KATALIN GIMNÁZIUM ríriTfZTjriTÍ: Újra izgalmas, érdé- < A kés filmeket néz­hettek meg né- hányan a Cinema City jó­voltából. A Sajtó és tanulás (Séta) médiaprogramunk­ban kiemelkedően teljesítő néhány fiatalt (Rimái Krisz­ta, Cseh Bella, Batki Lilla, Kovács Bence) meglep­tünk két-két jegygyei, me­lyeket, reméljük már fel­használtak. Ha igen, várjuk a filmekről szóló ajánlókat, hátha más is kedvet kap... írjatok, meséljetek ked­venc filmjeitekről, várjuk a beszámolókat! Az oldalt támogatja: CINEMA CITY HIRDETÉS „Határtalanul” jó volt! A fegyverneki Orczy Anna Ál­talános Iskola, Szakiskola és EPSZ Orczy és Móra tagintéz­ményeinek 7. osztályos tanu­lóival a HATÁRTALANUL program keretében ötnapos erdélyi kiránduláson vettünk részt. A kirándulás során le­hetőségünk volt a mai Ma­gyarország határaitól távol élő, hozzánk hasonló kultúrá­jú, velünk egy nyelvet beszé­lő embereket, gyerekeket megismerni. Reméljük, hogy az utazás alatt szerzett élmények soka­sága nem múlik el nyomtala­nul, a gyerekek között kiala­kult baráti kapcsolat az isko­la közreműködése nélkül is működni fog. Célunkat—hogy a kirándulás alatt látottakat diákjaink tovább adják társa­iknak -, a bemutató órán ta­pasztaltak szerint elértük, máris nagy az érdeklődés a később megjelenő pályázati lehetőség iránt. * határtalanul! Az olvasás ajtót nyit a boldogságra irodalmi verseny Ezüstdiplomát kaptak a verseghys diáklányok „Az olvasás a boldogságra nyíló ajtó kulcsa." Ezt mond­ta Nógrádi Gábor, aki azt is hozzátette: „az olvasás tudás”, „az olvasás munka.” Egyszerre éltük át mindezt mi, a XIX. Arany János Irodal­mi Verseny országos döntőjé­nek résztvevői. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium­ból hárman jutottunk be a leg­jobbak közé. Cser Nóra és Tóth Angelika, Baráth Márta tanárnő diákjai és Gál Fanni, akit Bodor Mária tanárnő készített fel a megmé­rettetésre. Hét irodalmi művet kellett elolvasnunk, elemez­nünk, feldolgoznunk az év so­rán. Megismertük Jókai És mégis mozog a föld, Szerb An­tal A Pendragon legenda című regényeit, Molnár Ferenc és Gogol egy-egy színpadi alko­tását, Arany nagykőrösi balladáit, és kaptunk alko­tásokat kortárs szerzők­től: Garaczi Lászlótól és Gerlóczy Mártontól is. A döntő írásbeli fordulójá­ban egy Gogol idézetből kel­lett kiindulnunk: „Ne a tük­röt átkozd, ha a képed ferde.” Irodalmi hősök jó és rossz döntéseit kellett elemeznünk, és annak következményeit vizsgálni. A szóbeli fordulókban arra kérdezett rá a zsűri, hogyan győz az erkölcs Arany balla­dáiban az erőszak felett, mi­ként fejlődött a színházi éle­tünk a XIX. században; s mi­ért lehet korosztályunknak is érdekes olvasmány Garaczi László Pompásan buszo- zunk című önéletrajzi ihle­tésű regénye. Az országos verseny dön­tőjében ötvenhármán mé­rettek meg az ország kü­lönböző középiskoláiból. A legfelkészültebbek sok könyvvel és diplomával tér­hettek haza, hirdetve: Olvasni jó! Cser Nóra és Gál Fanni má­sodik helyen végeztek, ezüstdiplomát kaptak. GÁL FANNI, VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM Cser Nóra, Tóth Angelika és Gál Fanni v 1 V 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents