Új Néplap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-15 / 113. szám
6 GAZDASAG 2012. MÁJUS 15., KEDD HÍRSÁV Tarlós: félmilliárd a hármas metróra idén 500 millió forintot biztosit a főváros a 3-as metró infrastruktúrájának javítására, ebből egyebek mellett 600 méter hosszan kicserélik a legrosszabb állapotú vágányokat - jelentette be Tarlós István főpolgármester. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója azt mondta, elképzelhető, hogy több intézkedést meg kell hozni az üzembiztonság fenntartására, így sebességkorlátozást és járműkivonást is. Hamis aláírások a fejlesztési tárcánál a nemzeti Fejlesztési Minisztérium ipari üzemek szén-dioxid-kvótáit elosztó klímapolitikai főosztályán készülhettek azok az iratok, amelyeket a gyanú szerint hamis aláírással láttak el. Az MTI Hírcentrum úgy tudja, a tárcát 2011 decemberéig vezető Fellegi Tamás is megerősítette: az aláírások nem tőle származnak. Az ügyben a minisztérium feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda közokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomozást indított. Megvan Áder János utóda az EP-ben banki Erik váltja az Európai Parlament fideszes képviselőcsoportjában az államfővé választása miatt távozó Áder Jánost - közölte a Fidesz-KDNP frakcióülésén Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök. Az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának elnökének jelöléséről a Fidesz választmánya csütörtökön dönthet. Bánki Erik költözhet Brüsszelbe Számháború az iskolákkal átadás Ha nem adják át az oktatást az egyházaknak, az állam viheti Az oktatási intézmények finanszírozása nehéz, így a városvezetők inkább kockáztatják az egyházi fenntartás miatti bírálatokat, mint a bezárást Egyre több önkormányzat menekítené az iskoláit az egyházakhoz a közelgő államosítás elől. Ügy látják ugyanis, hogy az egyházak képesek lennének biztosítani az anyagi működő- képességet, azt pedig nem tudni, hogy más esetben az állam mennyit adna. Sztojcsev Iván Két iskolát is átvehet a Hit Gyülekezete Ajkán. A hír az elmúlt napokban alaposan felkavarta a város életét, ahogy Hajdúsám- sonban is meglepetést keltett, hogy a kisegyház vezetőivel tárgyal az önkormányzat az iskola átadásáról. A Hit Gyülekezetének esete mégsem egyedülálló: országszerte számos városvezetés kéri valamelyik egyházat, akár a történelmiket, akár a nemrég alakítótokat, hogy vegyék át az iskolákat tőlük. Nem a gyerekek vallásos nevelése iránti igény lett persze ilyen nagy - sőt ahogy Ajkán nyugtatnak, úgy több városban az evangélikusok vagy épp a reformátusok is ígéretet tettek arra, hogy nem változik érdemben az oktatás -, az ügy tisztán gazdasági kérdés. A kulcs a köznevelési törvény: e szerint 2013-tól minden általános és középiskolát államosítanak, azt azonban mindeddig sehol nem írta meg a kormány, hogy a finanszírozás milyen módon történne. Valószínűnek tartják azonban, hogy a fenntartó az állam lesz, az üzemeltetés viszont az önkormányzat dolga. Ha ez az ígéret valósulna meg, az annyit jelentene, hogy az állam küldi a pénzt, %í városnak pedig be kell osztania valahogy. Azt viszont nem tisztázták még, hogy mennyit adna az állam. Ezzel szemben az egyházi iskolák működési biztonsága már most garantált, sőt szélsőséges esetben közel kétszer annyi is járhat nekik, mint egy önkormányzati iskolának. „Nem arról van szó, hogy jobban bíznánk az egyházakban, mint az államban, sokkal inkább arról, hogy azt hisszük el, ami törvényben már le van írva” - mondták kérdésünkre az egyik érintett önkormányzatnál. Több tucatnyi olyan te- JepüléS'van, ahol küfltölyra fordultak a tárgyalások valamely egyházzal, de ez csak a jéghegy csúcsa. Értesülésünk szerint minden nagy történelmi egyháznál születtek elutasító döntések, mert ugyan egy szintig megéri nekik átvenni az iskolákat, annyi kérelem futott be, hogy azt képtelenek lennének finanszírozni. Ráadásul a nehéz anyagi helyzet miatt már az előző tanévben is sok iskola és óvoda került az egyházakhoz, a katolikusok például 22 százalékkal, az evangélikusok és a reformátusok 10-10 százalékkal bővítették az oktatási in- CSzményeilT számát, ennek pedig komolyak a finanszírozási követelményei, még ha kapnak is állami segítséget. A nagy egyházaknál információink szerint központi szabályozás nincs, hány iskolát vehetnek át, csupán ajánlások, hogy próbálják növelni az intézmények számát, de legyenek tekintettel az anyagi határokra. Ezt kénytelenek elfogadni a városvezetők is, hiszen így legalább lesz miből fenntartani az oktatást. Ahogy az egyik helyen mondták: „számolunk azzal, hogy büntetni fognak minket ezért a választók, főleg az egyházakkal szemben szkeptikusak, de ez semmi ahhoz képest, ahogy akkor büntetnének, ha be kellene zárnunk az iskolát”. Az Alföldön terjeszkednek leginkább van iskola, amelyre több egyház pályázott: Vácon a baptisták vettek volna át egy gimnáziumot, ám visz- szaléptek a tervüktől, és jelen állás szerint a reformátusok kaphatják meg az intézményt. Volt, ahol nem kértek az egyházi fenntartásból, Algyőn a szülők szavaztak úgy, hogy nem engedik át az iskolát a katolikusoknak. Az Alföldön, különösképp Csongrád megyében sok település volt érintett a tavalyi átadási hullámban, és a tendencia folytatódhat. A KATOLIKUSOKNAK Van a legtöbb oktatási intézményük, jelenleg 224, de ez a szám most napról napra nőhet. Rajtuk kívül csak a reformátusok iskoláinak száma három számjegyű (129). Az evangélikusoknak mintegy feleennyi iskolájuk van, a kisegyházak közül pedig a baptisták és a Hit Gyülekezete tartja fent a legtöbb oktatási intézményt. A költségvetés láthatja kárát a Közgép elleni vizsgalatnak Olaf A magyar költségvetés veszíthet azon, ha az Európai Unió csalásellenes hivatala, az OLAF visszaélést talál hazai ügyekben - hívta fel lapunk figyelmét egy bolgár ügy tapasztalataira rávilágítva a Transparency International Magyar- ország. Ha ugyanis az EU-s szervezet - mely egyébként csak ajánlásokat tehet - fedez fel kétes ügyeket, az uniós büdzsébe kéri vissza a kapcsolódó támogatásokat. Ha hazai szervezet derít fel visszaélést, akkor az emiatt visszavett uniós pénzeket az állam még újraoszthatja más projektekhez - vélekedik a TI. Mindez annak kapcsán lehet aktuális, hogy a hvg.hu információi szerint az OLAF múlt héten helyszíni vizsgálatot tartott a Közgép Zrt.-nél és a Provital Zrt.-nél. A vizsgálat tényét megerősítette az OLAF, de egyebet nem közölt. A Közgép eddig nem cáfolt sajtóhírek szerint Simicska Lajos tulajdonában áll, és a választások óta több százmilliárd forintnyi állami megrendelést nyert el egyedül vagy társvállalkozóként. Ennek nagy része uniós támogatású projekt, esetenként akár 85 százalékos EU-fi- nanszírozással. ■ Ha az OLAF tár fel visszaélést, elveszíthetjük a kifizetett uniós támogatásokat is. Az OLAF-nak Magyarországon is van koordinációs irodája, ennek működtetője, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megkeresésünkre közölte: nincs válaszadási joga az ügyben. Az ellenzéki Demokratikus Koalíció április végén kért vizsgálatot a Közgép állami megrendelései miatt az OLAF-tól. Egyelőre senki nem erősítette meg, hogy a bejelentés miatt volt az ellenőrzés. A DK sajtómunkatársa lapunkkal közölte: „okuk van feltételezni”, hogy a kezdeményezésükre indult a vizsgálat. Hozzátették: nincs információjuk a további lépésekről. Néhány napja egy magát megnevezni nem kívánó ismeretlen a hosszú távú földbérleti pályázatok ügyében is bejelentést tett az OLAF-nál. ■ R.A. Magukat is szabályozzák a gyógyszeripari cégek Kaotikus és meddő a kormányalakítás ATHÉN A baloldali radikálisok hiúsíthatják meg a nagykoalíciót - Új választás jön? etikai kódex Harminc ügy kerül évente átlagosan a gyógyszergyártó szövetségek által működtetett etikai bizottság elé, jelenleg három eljárás van folyamatban - tudta meg a Világgazdaság. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója, II- ku Lívia lapunknak elmondta: döntően versenytársak jelentik fel egymást általában a másik ajándékozási és felírásösztönzési gyakorlatát vagy promóci- ós anyagait kifogásolva. Az igazgató, aki egyúttal a most megújított gyógyszer- ipari etikai kódex koordinátori feladatait is ellátta, hozzátette: a bizottság az eddig vizsgált ügyek többségében elmarasztaló határozatot hozott, ami az írásbeli figyelmeztetéstől a kifogásolt gyakorlat megszüntetésén át egészen odáig terjedhet, hogy felszólítják az adott céget képviselő gyártói egyesületet, zárja ki soraiból a tagvállalatot. Ä döntésről készült kivonatot meg kell jelentetni az orvos- és a gyógyszerészkamara lapjaiban, és ha külföldi gyártó leányvállalatáról van szó, az anyacéget is tájékoztatni kell. Ezek a szankciók eddig elégségesnek bizonyultak, és csupán néhány renitens cég van, amelyek piaci gyakorlatát többször kellett vizsgálnia már az etikai bizottságnak. ■ H. É. Hétfő reggelre a görög parlament két baloldali pártja is kiszállt a koalíciós tárgyalásokból, így elúszni látszik a kormányalakítás esélye. A Demokratikus Baloldal vezetője, Fotisz Kuvelisz szerint lehetetlen nemzeti egységkormány alakítása. A baloldali radikális Sziriza ugyanis nem vesz részt a széles koalícióban. Márpedig Kuvelisz szerint nélküle a kormány „nem rendelkezne a társadalom és a parlament részéről szükséges támogatással”. Karolosz Papuliasz államfőnek csütörtökig van ideje arra, hogy megbízást adjon egy életképes koalícióra, ellenkező esetben új választásokat kell Újságosstand Athénban. Az újságok címlapján is érződik a dráma. kiírnia június 17-ére. Hétfő este újabb tárgyalási fordulóra hívta a pártvezetőket, de a Sziriza vezetője, Ciprasz úgy nyilatkozott, hogy „a találkozón valószínűleg nem lesz jelen”. Papuliasz olyan négypárti koalíciót kovácsolna egybe, amely nagy parlamenti többségre számíthat. A konzervatívok, szocialisták, baloldali radikálisok és a Demokratikus Baloldal elvileg osztják a nézetet, hogy országuk maradjon az eurózóna tagja. A Sziriza azonban a megszorító intézkedések befagyasztását követeli. Görögországnak csak június közepéig van anyagi fedezete, kölcsöneinek törlesztésére. ■ i t
