Új Néplap, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-10 / 109. szám
2012. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK CINEMA CITY A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy megrendezze az idei holo- kauszt-emléknap egyik országos rendezvényét. Németh-Nagy Anita, Galambosi Diána Emlékeztünk. Szerepelt a Verseghy Ferenc Gimnázium énekkara, felléptek a Bartók Béla Zeneiskola fu- volistái, és a mi osztályunk is. Mi Elie Wiesel: Az éjszaka című művéből adtunk elő részleteket. A műsort Baráth Márta tanárnő állította össze, a felkészülés hónapokon át zajlott, hiszen szerettünk volna a lehető legtökéletesebbet nyújtani ezen a különleges napon. És elérkezett a megnyitó... Szalay Ferenc polgár- mester úr köszöntője után beszédet mondott dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Számunkra a legmegrendí- tőbb Varga Béla bácsi visz szaemlékezése volt, hiszen ő egy szolnoki holokauszt túlélő. Sokat tanul tunk, hallottunk már erről a vészkorszakról, de eg> olyan embertől hallani ezeket, aki át is élte azokat a napokat, hihetetlenül megrendítő volt. Mi ketten nemcsak a megnyitón szerepeltünk, de részévé váltunk ennek a programsorozatnak, hiszen Szolnokra érkezett az Auschwitz Album kiállítás, ahol verseghys diákok — köztük mi is — voltak a tárlatvezetők. Nekik, vagyis nekünk a Holokauszt Fndékközpont egyik munkatársa tartott felkészítést. Ekkor átbeszéltük a történelmi hátterét a történteknek, az album történetét, illetve azt, hogy miről is szólnak a képek. Az albumot egy Jákob Lili nevű lány találta meg, aki túlélte az auschwitzi ha láltábort, akkor találta Németh-Nagy Anita és Galambosi Diána az emlékkiállítás egyik darabja előtt meg a képeket egy pizsamába csomagolva, amikor éppen ruhát keresett magának. Nagyon sokat tanultunk. aki megkérdezte, nem érezzük-e úgy, hogy ki kell mennünk a napfényre, mert ő úgy érzi, kezdi megfojtani a légkör, és a „Az auschwitzi haláltábor egyik túlélője, Jákob Üli épp ruhát keresett magának, amikor megtalálta a képeket egy pizsamába csomagolva. ” Két héten át, társainkkal együtt felváltva vezet tűk a tárlatot, ami rengeteg tapasztalattal járt. Legfőképp iskolás csoportok érkeztek. Érdekes volt látni az emberek reakcióit. Volt, aki végig a szója előtt tartotta a kezét, és a tárlat végén nem bírt megszólalni. Volt egy hölgy, sötét hangulat. S akadtak olyanok is, akikből olyan érzéseket váltottak ki az elmondott tények és a látott képek, hogy kényszert éreztek arra, hogy elmondhassák saját történetüket. A diákok reakciói nagyon változatosak voltak, de azt vettük észre, hogy minél fiatalabbakat vezettünk, annál nyi- tottabbak, és érdeklődőbbek voltak. A legfiatalabbak, akiknek bemutattuk e szörnyű korszakot, negyedik osztályosok voltak. Először megijedtünk a feladattól, hiszen nem tudtuk, hogyan reagálnak majd - aztán pozitív csalódás ért bennünket. Az egész tárlat alatt különböző kérdéseket tettek fel, értelmes megjegyzéseket tettek. Reméljük, olyan in formációkkal lettek gazdagabbak, amik hatással lesznek világnézetükre. Szerintünk ugyanis nagyon fontos, hogy az iskolán kívül ilyen rendezvényekből is táplálkozhassunk, amelyek plusz ismereteket adnak, és johhan betekinthetünk a történelemkönyv száraz betűi mögé. Nem vágytok napfényre? holokauszt Verseghys diákok voltak a kiállítás tárlatvezetői Egyszer minden jány megtalálja . azöherceget DIÁKVILÁG Az oldalt támogatja: Amikor kisgyermek voltam, mindig a szőke hercegről álmodoztam. Arról, hogy majd eljön értem fehér lován a kék szemű... Aztán ezerszer megálmodtam az esküvőmet is. Ha egyszer tényleg eljön az igazi, tényleg életre szóló házasságot szeretnék kötni. Pontosan úgy, ahogy nagyszüleim is tették. Házasságuk majdnem ötven évig tartott, egészen nagymamám haláláig. Tudtommal egyszer sem fordult meg a fejükben a válás gondolata a problémák ellenére sem. Nemegyszer veszekedtek, de a legvégsőkig kitartottak egymás mellett, őszinte szerelemmel. Nos... ilyen társat szeretnék én is, ahogy (szerintem) mindenki. Megértőt, hűségeset és kitartót. Szerintem ezek a legfontosabbak. Az esküvőm, ahogyan a mesékben is, természetesen „hetedhét országra szóló” lesz. Gyönyörű hófehér ruha, hajnalig tartó mulatozás, s mindenképp szeretném, ha a régi falusi hagyományokhoz kötődne. Aztán pedig boldogan élni egy nagy, idilli házban, jóban, rosszban, amíg a halál el nem választ. Én hiszek ebben a sorsban. Hiszem, hogy meg is valósítható. A legfontosabb, hogy alkalmazkodni kell, olykor tűrni és a legfontosabb, hogy rendületlenül szeretni. Hiszem, hogy egyszer minden lány megtalálja életében az ő „mesebeli hercegét”, csak ki kell tartani az álmunk mellett. És egy napon az álom valóság lesz! SIPOS NIKOLETT, TISZAPARTI Hogy így néz-e ki álmaink pasija, vagyis a „herceg”, nem biztos... A lényeg, hogy megértő legyen!, 15 Későn érkezem Már kihalt az élet a keserű égen, Melódiájukat nem játsszák zenészek, A köd a vándort is betakarja szépen, Mielőtt tékozló álmából felébred. A folyó és az utca együtt csordogál A házak közt untalan, célt sosem talál. A gondolat még repdes, a test megpihen, Az ötlet elvész a múlandó semmiben. Az eget győztem le, hogy elmenjek érted, Nyereg alá fogtam heves természetét, A csillagokat megzabolázva égek, Érzem már az élet kozmoszi erejét. A kitartó szívet pártolja a világ, Ha kardja és az esze még akkor is vág, Ha elragadja a hév, bomlik az elme, Vagy tudja, hogy most is várja hőn szerelme. A bércek ormán pihen egy szürke kastély, A levelek, mint zendülők, úgy forrongnak. Véget ért mára is egy gyönyörű estély, Parketti hattyú párok már nem forognak. Eljött az időm! Az éjfél is rám köszönt, Ma a kedvemért nem bíborba öltözött, Hanem feketébe, hogy a Holdnak árja, Mikor érkezem, a szobáját átjárja. Az ablakát zörgetve őt is meglátva Ránézek, és megkérdezem: Velem tartasz? Kezét nyújtja, jön is egy szürke kabátban, Barna haját felkapja sötét légtorlasz. Kihagy az óra, most meghalnak a percek, Most csak ő létezik, szívem tűzön serceg. Itt most mi létezünk, vagy ez egy álom csak? Ketten együtt vagyunk, mégis magányosak. Búcsúzik az este és ő is búcsúzik, A szépségnek mindig is el kell múlnia, A házak árnyéka egyre feljebb kúszik, Bár a napnak ne kellene hasadnia. Későn érkeztem, elsöpör a Nap fénye Még látom csillogását az ő szemében. A valóság megszűnt, ott fekszek az ágyon, Almomból most keltem, már az estét várom. BOZSÁNYI SZABOLCS 11. C„ VERSEGHY FIATALOK! Ismét játékra hívunk benneteket! Ha már úgyis olvassátok a WWW. SZ0U0N.hu internetes oldalt, nézzétek meg a CD-, DVD-kritikákat is a Lemezajánlóban! Itt számos érdekességet olvashattok, s ezekkel most szerencsével is já CMCTÉK Kérdés a Roxette: Travelling című CD-ért: Milyen nemzetiségű a Roxette duó? 1. Norvég 2. Svéd 3. Dán Segítség: http://www.szoljon.hu/helyi-ertek/lemezkritika/roxette- travelling-441305 A válaszokat a SZOLNOK.SETA@UJNEPLAP.HU címre várjuk (a válasz mellett tüntessétek fel a neveteket és levélcímeteket). BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ: MÁJUS 22. A Keresztes Ildikó-CD-re vonatkozó kérdés helyes megfejtése: 2. X-faktor. A szerencsés, aki magáénak tudhatja a CD-t (levélben küldjük): MAKAI ÁBEL. Háromezer néző előtt bevágni egy triplát sport A széchenyis Mándoki Tamás rengeteget tesz álmai eléréséért A szolnoki Széchenyi István Gimnázium testnevelés tagozatának diákjai évek óta sikert sikerre halmoznak. Valamennyi diák hivatásának érzi a sportot, így gondolja ezt Mándoki Tamás, a 12. A osztály tanulója is.- Az U23-as játékosaként biztosan rengeteg időt töltesz a pályán. Milyen érzés csapatban gondolkodni?- Játékomtól függ az egész, ha jól megy, akkor sokat játszom, de ha nem annyira, akkor próbálom nem feltűnő, de hasznos dolgokkal segíteni a csapatot. Imádok csapatban lenni és gondolkodni. Mi olyanok vagyunk, mint egy nagy család. — Mi az a plusz, ami miatt szerethető a kosárlabda?- Nem otthon ülök, történik velem mindig valami új. Minden nap alig várom, hogy vége legyen a sulinak és mehessek edzésre, ha pedig valamiért véletlenül nem tudok elmenni (nagyon ritka), rossz érzés. Másrészt ebből szeretnék megélni. Nagyszerű sport, amely nemcsak az erőnlétről, hanem a logikai képességekről is szól.- Mi jelentené a kosárlabdakarriered kiteljesedését?- Ha meghatározó játékos lehetnék egy NB I-es csapatban. Szeretném átélni, hogy háromezer ember előtt, kulcsfontosságú pillanatban bevágok egy triplát, mint például Horváth Ákos, az Olaj egyik kiváló játékosa. Az álmom a bajnoki címet, a Magyar Kupát megnyerni és eljutni a válogatottságig. Ezekért rengeteget kell dolgozni, de biztos megéri.- Mit gondolsz az Olajról, a játékosokról?- Hihetetlenek. Naponta látom őket, ott edzenek, ahol én is, s látszik, hogy profik. Ott vannak minden sorozatban, az élmezőnyben. Megtiszteltetés ismerni őket! SZÉLL ENIKŐ Tamás akció közben Mándoki Tamás
