Új Néplap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-05 / 81. szám

2 MEGYEI TÜKÖR 2012. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK Iskola nélkül elsorvadhatnak a falvak köznevelés Több kistelepülés is ragaszkodik oktatási intézményéhez, és visszaszerződné azt Az átalakulások és át­szervezések időszakát élik a magyar önkor­mányzatok. Az intézmé­nyeiket, így az iskolái­kat is, átvette, illetve át­veszi az állam, és külö­nösen a kistelepülések veszíthetnek sokat a ko­rábbi súlyukból. Az álta­lános iskolai rendszer átalakításával kapcsolat­ban különösen sok a bi­zonytalanság. Munkatársainktól A tavaly decemberben elfogadott köznevelési törvény nem ad tel­jesen biztos kapaszkodókat az­zal kapcsolatban, hogy mi lesz a sorsuk a kétezer lakosúnál ki­sebb települések iskoláinak, a részletszabályozást elvégző vég­rehajtási rendeletre viszont még várni kell. A kérdést az teszi iga­zán fontossá, hogy Jász-Nagy- kun-Szolnok megye 78 települé­séből 36 tartozik ebbe a kategó­riába. Alapi József- Több olyan munkaanyag is napvilágot látott az utóbbi hóna­pokban, ami arról szól, hogy az iskolák államosítása után eze­ken a kistelepüléseken nem lesz felső tagozatos képzés - osztot­ta meg a nyilvánossággal Szász­berek ezzel kapcsolatos gondját Alapi József polgármester. - Mi Besenyszöggel és Tiszasüllyel közös iskolatársulásban tartjuk fenn az iskolánkat, és ez a társu­lás nagyon jól működik. Nagyon sajnálnánk, ha az új helyzetben gyakorlatilag megszűnne az intézmény, hiszen iskola nélkül nehéz helyzetbe kerülnek a kis­települések: elveszítik pedagó­gusaikat, a falu értelmiségének jelentős részét, és a gyerekeink már általános iskolás korukban más településhez kötődnének. Az iskolák bezárása nagy csapás lenne a kis falvaknak. Az önkormányzatok is véleményt mondhatnak A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az állam gondoskodik - az óvoda kivételével - az alapfel­adatok ellátásától. A közneve­lési feladatokat az állam intéz­mény alapításával és fenntar­tásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójá­val kötött köznevelési szerződés útján látja el. Ennek a para­grafusnak a hatályba lépése 2013. január 1-én esedékes. A megyei kormányhivatal az önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésé- vei feladat-ellátási, intézmény­hálózat-működtetési és közne­velés-fejlesztési tenet készít - amelynek része a megyei szak­képzési ten/ is-a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítésé­re. A települési önkormányzat­ok, a köznevelés-fejlesztési terv- hez adott véleményükhöz, be­szerzik a településükön műkő dő köznevelési intézmények ne­velőtestületeinek, alkalmazotti közösségeinek, valamint szülői és diákszervezeteinek vélemé nyét. A véleményeket 2013. ja­nuár 1-ig küldhetik meg az ön­kormányzatok, a kormányhiva­tal pedig 2013. március 1-jéig készíti el első ízben a közneve­lés-fejlesztési teivet. Szűcs Lajos A szászbereki polgármesterhez hasonlóan vélekedik az 1700 la­kosú Jászboldogháza első embere, Szűcs Lajos is.-Boldogházának mindig nagyon fontos volt az Iskolája - mondta el lapunknak. - Az önkormányzat so­ha nem sajnálta az anyagiakat arra, hogy a település gyerekeinek szín­vonalas oktatásban legyen részük. Sokat tettünk az elmúlt években ezen a területen. Most Jászalsó- szentgyörggyel vagyunk iskolatár­sulásban, de miután a közigazga­A tomaji végzősök ötödikben még kénytelenek voltak a környező településekre átjárni. A következő tanévben aztán visszaíratták őket szüleik. tás átszervezése után külön járásba kerülünk, az együttműködésnek valószínűleg vége lesz. Összesen 185 gyerek jár most az iskolánkba, ebből 60 bejáró a környékről Fele­lősséget érzünk mindegyikükért, és bízunk benne, hogy 2013 után sem kell elengednünk a kezüket Tomajmonostora alig hétszáz lelkes település, mégis több mint 160 diák tanul az általános iskolá­jában. Ahogy a polgármester mondja, a helyiek egyöntetűen szavaztak az iskolájuk mellett, s mindenképpen szeretnék megtar­tani intézményüket. Fazekas Szabolcs- Amikor 200ó-ban polgár- mester lettem, összesen 73 gye­rek járt az iskolába — emlékezik Fazekas Szabolcs polgármester. - Később, a Gyurcsány-kormány döntése alapján, a kisiskolák fennmaradásának feltétele az lett, hogy társuláshoz kellett csatla­kozniuk. A következő évben, a to­vábbi megszorító intézkedések következtében nem indíthattunk ötödik osztályt. Szinte egyik nap­ról a másikra lépett életbe egy olyan rendelkezés, hogy 23 fős létszám alatt nem lehet osztályt indítani. Hozzánk huszonketten jártak volna... A diákok egy része Tiszaszentímrére került, mások Tiszafüredre. A következő tanév­ben viszont gyakorlatilag minden gyereket visszahoztak hozzánk a szülők. Mára eljutott a tomaji iskola odáig, hogy több környékbeli tele­pülésről, összesen négy busszal ingáznak hozzájuk a diákok. Újra­szervezték az egész oktatást, elis­mert szaktekintélynek számító tanárokat hoztak ide. Az óvodai nagycsoporttól az alsó tagozat be­fejezéséig minden kisgyermek­nek lehetősége nyílik rá, hogy in­gyenes úszásoktatáson vegyen részt. Már első osztálytól tanul­hatnak a diákok angolt és infor­matikát, zene-, illetve és táncokta­tások közül választhatnak, az ala­pítványuknak köszönhetően pe­dig minden gyermek ingyenesen táborozik nyaranta egy hétig. — A szakmai fejlesztések mel­lett természetesen az is lényeges, hogy ésszerűsítettük az intéz­mény működését - teszi hozzá a polgármester.—A 2006-os negy­venmillió forintos hiány ma már nem létezik. Akkoriban csak a fűtésszámla hétmillió forintra rú­gott. Most azzal a fával fűtünk, amit a közmunkások szednek össze év közben a település tisz­títása, karbantartása idején. Az iskolai konyhára való élelmiszer jelentős részét szintén helyben termeljük meg. Saját iskolánkat működtetjük és fejlesztjük, gaz­daságosan tudjuk üzemeltetni, ezt viszont az állam nem tenné meg. így mindenképpen azon dolgozunk, hogy vissza tudjuk majd venni az általános iskolát. Ha erre mégsem lenne lehetősé­günk, akkor egyházi vagy alapít­ványi működtetést is el tudok képzelni. Nekünk fontos az isko­la a létért való küzdelemben, és úgy gondolom, hogy az állam egy ilyen szituációban a legrosszabb gazda lenne. Jászszentandrás visszaszerződné az iskoláját JÁSZSZENTANDRÁS JÓSZ- ivánnyal közös társulásban tartja fenn általános iskoláját, és kíváncsian várja a helyzet le­tisztulását Banka Ferenc, a 2500 lakosú település polgár- mestere lapunknak elmondta, hogy mindenképpen vissza sze­retnék szerződni teljes fenntar­tásba az intézményüket, hiszen az elmált években egy jól felsze­relt, korszerű iskolát alakítot­tak ki a településen. Saját erő­ből, nagyon erős közösségi ösz- szefogással, sok társadalmi munkával Jelenleg 200 gyerek tanul az intézmény 8 évfolya­mának 9 osztályközösségében. Közöttük nemcsak jásziványi diákokkal, hanem más, környe­ző települések gyerekeivel is. Banka Ferenc- jelenleg még nem látunk tisztán, és az iskolafenntartás­sal kapcsolatos kérdéseinkre még nem születtek pontos vá­laszok - tette hozzá Banka polgármester. - Már egyeztet­tünk a kormányhivatallal, és az első adandó alkalommal kezdeményezzük intézmé­nyünk visszaszerződését ön- kormányzati fenntartásba. Már románul is letehető a KRESZ-vizsga A két gazdaság országa fórum A vállalkozások kitörési pontja a beszállítóvá válás Energiát biztosítanak a növények a kistérségben Március végétől Szolnokon is lehe­tőség nyílt „B” kategóriás jogosít­vány megszerzéséhez a román nyelven történő számítógépes el­méleti vizsga letételére. A Közleke­dési Felügyelet régi célja valósul meg, mely első lépéseként a ro­mán anyanyelvű ügyfelek számá­ra alkalmaz egyszerűsítést - írta az Orientpress.hu. A vizsgaprogramban a kérdé­sek és a válaszok, de még a vizs­ga értékelése is román nyelven ol­vasható, így tolmácsra nincs szük­ség. A román nyelv elsődleges be­vezetése mellett az országos sta­tisztikai adatok szólnak, azonban a jövőben a vizsgaprogram angol, német, francia nyelvre történő ki- terjesztést is tervezik. ■ Magyarországon két gazdaság van, s míg a külföldi tulajdonú nagy cégek termelékenysége erő­teljesen növekszik, addig a haza­iak stagnálnak, az átlagtól elsza­kadtak - fejtette ki Bőd Péter Ákos tegnap a Szolnoki Gazdasá­gi Fórum egyik előadójaként. A közgazdászprofesszor szerint bo­rúsak az idei hazai előrejelzések, lényegében nem nő a gazdaság, s komoly csődhullám várható bi­zonyos területeken. A jegybank egykori elnöke hozzátette: na­gyon nehéz év előtt állunk. A fórumon a beszállítóvá vá­lás lehetőségeit és nehézségeit taglalták részletesen neves elő­adókkal, megyei példákkal il­lusztrálva. ■ Karmazin György, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője Bőd Péter Ákossal A kistérségi Start munkaminta­program biomasszakazán pro­jekteleméhez kapcsolódó ener­gianövény telepítése okán tar­tott sajtótájékoztatót tegnap Papp Károly, a Belügyminisz­térium helyettes államtitkára és dr. Lengyel Györgyi megyei kormánymegbízott Tiszafüre­den. Amint azt dr. Lengyel Györgyi kiemelte, a Start mun­kamintaprogram egyik legna­gyobb erénye, hogy hosszabb távon nemcsak az egész telepü­lés számára értékteremtő. A tavaly indult biomasszaka- zán-program keretében öt tele­pülésen (a tiszafüredi kistér­ségben Tiszaszentimre, Tisza- igar, Tiszaörs, valamint a Kun­szentmártoni kistérségben Csépa és Szelevény) az előké­szítés zajlott. A rendelkezésre álló 24 millió 612 ezer forintból az érintett önkormányzatok megvásárolták a kazánokat, ki­alakították a tárolóhelyisége­ket, aprítógépet szereztek be. Ehhez lehet fűtőanyag az ener­gianövény. A Start munkamintaprogram keretében a megyében 10 tele­pülés termeszt energianövé­nyeket. A füredi kistérségben, Tiszafüreden, Tiszaszőlősön és Tomajmonostorán az energia­fűz és az energianyár telepíté­se történik, összesen 190 ezer cserjét ültetnek el a közeljövő­ben - tudtuk meg. ■ Sz. Zs. *• r t

Next

/
Thumbnails
Contents