Új Néplap, 2012. április (23. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-19 / 92. szám

4 2012. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK TISZ ATENYŐ Házi segítségnyújtás ünnepnapokon is A tiszatenyői Idősek Napközi Otthonába várják azokat az embereket, akik magányos­nak érzik magukat, társaság­ra vágynak. Az intézmény nem csak a klubéletben je­leskedik, a házi segítségnyúj­tás is egyre bővülő létszám­mal működik. A gondozónők naponta látogatják az ellátot­takat és segítenek a napi te­vékenységek elvégzésében és hivatalos ügyeik intézésében. Megállapodás született az „Összefogással az idősekért” Alapítvánnyal annak érdeké­ben, hogy a szolgáltatást igénybe tudják venni az ellá­tottak munkaidő után, hét végén és ünnepnapokon is. Szakemberek állnak a lakosság rendelkezésére tiszatenyő önkormányzata létrehozta Ellátó Szervezetét, melynek gerincét az önkor­mányzati konyha adja. A szervezet tevékenységi köré­be szabad kapacitása terhé­re műszaki és mezőgazdasá­gi tevékenységek is tartoz­nak. A műszaki tevékenysé­gek tekintetében szakembe­rekkel állunk a lakosság rendelkezésére (pl. kőmű­ves, festő, asztalos, ács, vil­lanyszerelő munkák). A horgászegyesület a község fejlesztéséért a tiszatenyői Horgászegyesü- let a közelmúltban közgyű­lést tartott. A vezetés beszá­molt a 2011-ben végzett munkáról, a létszámról, az éves programokról, a hor­gászversenyekről. Az egyesü­letnek 117 felnőtt és 54 gyer­mek tagja van. Az általuk be­fizetett tagdíj, az egyesület taván történő horgászatból és a halárusításból keletkezett bevétel biztosítja a stabil mű­ködést. Amikor 7 évvel ez­előtt megkapták az önkor­mányzattól az elhanyagolt földterületet, értéke minimá­lis volt, azóta a tájrehabilitá- lás, az önerős fejlesztések, társadalmi munkák és egyéb támogatások eredményeként, a terület értéke meghaladja a 10 millió forintot. Szerződés alapján a fejlesztési értékek az önkormányzat tulajdonát képezik, működésével növeli a község vagyonát. A jovojet epito község lehetőségek A Startmunka-programban hetvenhat fő dolgozik A vízelvezető árkokat is a Startmunka-program keretében dolgozók tisztítják meg a településen. Ezzel is a község jobbításáért dolgoznak. Tiszatenyő az első világ­háború után jött létre, mint hadirokkanttelep, akkor Törökszentmiklós város közigazgatásához tartozott. 1950. február 15-én vált önállóvá, in­dult el és maradt azóta is a fejlődés útján. Munkatársunktól A Tiszatenyőn élő emberek mindig a mezőgazdaságból él­tek, ennek köszönhetően egy jól működő termelőszövetkeze­tet alakítottak, melyet 1976-ban központi utasításra hozzácsa­toltak egy rendkívül szerény eredményeket produkáló, de városi törökszentmiklósi ter­melőszövetkezethez. Ez a cso­portosulás közvetlen az Euró­pai Uniós csatlakozás előtt cső­döt jelentett. A községben jelen­tősen megnőtt a munkanélküli­ek száma, akiket addig szinte kivétel nélkül a mezőgazdaság­ban foglalkoztattak. Az elsődle­ges feladat ennek a célcsoport­nak a munkához juttatása, il­letve a megélhetésének segíté­se. Az önkormányzatunk évek óta a legnagyobb foglalkoztató a községben, hiszen az intézmé­nyi dolgozókon felül mindig maximálisan kihasználta a köz­munka adta lehetőségeket. A te­lepülésfenntartás mellett a me­zőgazdaság az a terület, ahol az embereket munkához lehet jut­tatni. Sajnos az önkormányzat által biztosított munkának nem volt becsülete, mert sokan csak a könnyű pénzhez jutást látták benne, a teljesítményt nem tet­ték mellé. Kazinczi István polgármester A szabályzók módosulásával a helyzet mára megváltozott: annak a munkavállalónak, aki­nek célja van, és a cél elérése érdekében maximális teljesít­ményt nyújt, a továbbfoglalkoz­tatása biztosított. Lehetőség van ugyanakkor azoknak a kiszű­résére - és a programból való kizárására -, akik nem végzik el tisztességesen a rájuk sza­bott munkát. A törekvéseket jól segíü és összefogja az év elején elindult Startmunka-program. A település polgármestere, Ka­zinczi István a program előké­szítésében - a megyében egye­düliként - a Belügyminisztéri­umban többször vehetett részt egyeztetésen. Jelenleg az 1900 fő lakta Ti­szatenyőn 154 munkanélkülit tartanak nyilván, ami az aktív korú 1157 munkaképes lakos 13,8 százaléka. A programban jelenleg 76 főt alkalmaznak, eb­ből 56 főt a mezőgazdaságban. A most kialakított szarvasmar­hatelepen 10, a kertészetben 21 munkavállalót foglalkoztatunk, kiknek a képzése is megoldott másfél éven keresztül. Huszon­öt főt a biomassza-programban alkalmaznak, akik erdők, fasor­ok, csatornapartok, árterek tisztítását végzik, majd a be­gyűjtött anyagok darálása után nyesedékkel fűtik az intézmé­nyeinket. A fölösleges mennyi­séget betárolják. Jelenleg 12 hektáron gazdál­kodnak, kalászost és kukoricát termelnek. Ehhez tartottak egy 60 törzsállománnyal rendelke­ző mangalicatelepet, ami éppen fajtaváltáson megy keresztül. Létrehoztak egy, az önkor­mányzat tulajdonában lévő ellá­tószervezetet, amely egy 800 adagos konyhát működtet, és egyéb szolgáltatásokat nyújt a településen. A saját maguk ál­tal megtermelt abrakon felne­velt sertéseket a konyhán hasz­nosítják. Mindenkinek lehető­séget biztosítanak arra, hogy a saját kertjében, vagy mint ős­termelő a földjén megtermelt zöldséget, gyümölcsöt a kony­hán értékesítse. Energiamegtakarítás miatt már harmadik éve két intézmé­nyüket fanyesedékkel, szárma­radvánnyal fűtik. A tapasztalat szerint az ideeső költségeket a felére csökkentették. A leírtakból valószínűleg ki­tűnik, hogy próbálnak több lá­bon állni, az embereket mun­kához juttatni és lehetőségeik­hez képest kiadásaikat csök­kenteni. Továbblépésüket biztosítaná, ha a fűtési rendszerüket úgy tudnák átalakítani, hogy a köz­ség minden intézményét, ter­melő beruházását biomasszá­val, ezen belül faaprítékkal üze­meltetett kazánnal, esetleg szin­tén faaprítékkal működtetett hő­központtal oldanák meg. Örményessel és Kuncsorbával közös hivatalban Az önkormányzati rendszer kü­szöbön álló átalakítása érzéke­nyen érinti Tiszatenyőt is, mivel a település lakosainak száma 2000 fő alá csökkent. A változások mi­att önállóságuk legkisebb mérté­kű csorbítása úgy képzelhető el, hogy azonos nagyságú települé­sekkel szövetkeznek. Ennek érde­kében előrehaladott tárgyalásokat folytatnak Örményessel és Kun­csorbával egy közös önkormány­zati hivatal létrehozására. Úgy próbálják megoldani az új kihívásokat, hogy a lakosság ki­szolgálása zökkenőmentes, egy­ben hatékony legyen. A járási rendszer, mint az állami irányí­tás legalacsonyabb szintjének bevezetésével átszervezésre ke­rülnek a feladat- és hatáskörök. Sok úgynevezett államigazgatási hatáskör átkerül a jegyzőktől a járási kormányhivatalokhoz. A járási rendszer kialakítását sza­bályozó tervezet szerint a felada­tokkal az azokat ellátó köztisztvi­selők is átkerülnek a járási hiva­talhoz, a feladatellátást szolgáló ingó- és ingatlanvagyon pedig té­rítésmentesen állami tulajdonná válik. Ez érvágás az önkormány­zatok számára, hiszen jórészt működtetést szolgáló vagyonnal rendelkeznek csupán. A közös hivatalon túlmutat azon törekvésük, hogy azonos in­tézményeiket egy-egy közös in­tézménnyé kívánják szervezni abban az esetben, ha a 2013. év­ben bevezetendő feladatfinanszí­rozási rendszer kedvezőbb felté­teleket biztosít így számukra. Kuncsorba község már kinyilvá­nította csatlakozási szándékát, Örményes várhatóan április vé­géig dönt a kérdésben. így az egy járáson belül tömörülő három te­lepülés remények szerint életké­pes egységet alkot majd. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. Cél, hogy testileg, lelkileg egészséges fiatalokat neveljenek óvoda és iskola A gyerekek évek múlva, felnőtt fejjel is szívesen térnek vissza az oktatási intézményekbe A demográfiai mutatók sajnos Ti­szatenyőn is a születések számá­nak csökkenését mutatják, ami a község általános iskoláját érzéke­nyen érinti. Az utóbbi 10 évben 40 fővel csökkent a tanulólétszám is­kolánkban úgy, hogy - kevés ki­vétellel — az ide születetteket 6 évesen helybe íratják be a szülők. A „kevés kivétel” azonban so­kat jelent. Mindent próbálnak megtenni azért, hogy a tiszate­nyői gyerekek a helyi általános iskolába járjanak. Az intézmény tanulólétszáma jelenleg 145 fő, tizenegy főállású pedagógus mellett - a kis óraszámú tantár­gyak esetében - óraadó tanáro­kat is alkalmaznak. Az intéz­mény pedagógiai és művelődési programjában kiemelt célként fogalmazták meg az alapkészsé­gek fejlesztését, a tanulók szemé­Interaktív táblák segítik a tanulást lyiségének fejlesztését, az egyéni képességek kibontakoztatását, a testileg, szellemileg, lelküeg, élet­módját tekintve egészséges fia­talok nevelését. E cél megvalósítása érdeké­ben egyrészt teljes mértékben kihasználják az infrastruktúra adta lehetőségeinket, másrészt minden pályázati forrást-jelen­leg is több sikeres pályázat fut - , amely akár tárgyi, akár szelle­mi értékeket növelheti. *** A Tiszatenyői Gyöngyvirág Mű­vészeti Óvoda három csoporttal működik, szakmailag jól képzett óvó nénikkel és dajkákkal. A gyermekek nevelése a prog­ramjuknak megfelelő, gyermekkö­r zeli, barátságos környezetben fo­lyik. Az egészséges mozgásigény és testedzés kielégítését hatalmas, zöld növényekkel telepített, szab­ványnak megfelelő játékokkal be­rendezett udvar szolgálja. Művészeti programjuk kere­tét elsősorban a jeles napok ad­ják, amelynek megismertetését a gyerekekkel játékos, vidám, mozgalmas rendezvényeken ke­resztül valósítják meg. Három művészeti területen érintik meg a gyermekek lelkét. Anyanyelvi területen varázslatos mesékkel, bábozással, árnyjáték­kal, dramatikus játékokkal, sok­sok verssel valósítják meg neve­lésüket, zene területén számta­lan mondóka, dal, dalos játék ad lehetőséget erre. Minden cso­portban naponta használhatnak ritmus- és dallamjátszó hangsze­Tornafoglalkozás az óvodában reket, az óvó nénik és meghívott előadók koncertjein, előadásain pedig tovább gazdagodhat zenei világuk. Különféle ábrázolási technikákkal, eszközökkel en­gednek teret kreativitásuknak önkifejezésüknek. Környezeti nevelésükbe pro­jektek keretén belül vonják be a szülőket, és a gyermekeket, akik lelkesen, örömmel kapcsolód­nak be ezen tevékenységekbe. Játékban kiteljesedő, nyitott, vi­dám, óvodai emlékekkel feltöltő­dött, sok-sok ismerettel és ta­pasztalattal rendelkező iskola­érett gyerekeket engednek ki szárnyaik alól, akik még évek múlva, sőt felnőtt fejjel is öröm­mel látogatnak vissza. ■ h l

Next

/
Thumbnails
Contents