Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-03 / 54. szám
.O^A.D. EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu t l í I III. évfolyam, 3. szám 1 * v- *Sn‘ 2012. március Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK NAGYBÖJT ÜZENETE: „A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugodalmat lelkemnek. ” (Hozsanna, népének) Az Istennek szentelt élet ünnepe GYERTYASZENTELŐ Boldogasz- szony ünnepén, február elején közös szentmisére várták az Egri Főegyházmegye területén működő szerzetesrendek tagjait az egri szeminárium elöljárói, kispapjai. A szentmise főceleb- ránsa Ternyák Csaba érsek volt, aki a bevezetőben elsőként a szeminárium folyosóján rövid liturgia keretében áldotta meg a gyertyákat Szentbeszédében örömének adott hangot, hogy a szerzetesek és a papnövendékek együtt ünnepelnek, hiszen közös a hivatásuk, az Istennek szentelt élet. Az ünnepről szólva kiemelte, hogy lézus Krisztus bemutatása a templomban, az Istennek való fel- ajánlottság, átadottság gesztusa bennünk ismétlődik meg. Simeon szavaira is utalt, aki hálát adott azért, hogy láthatta a világosságot. Mindannyiunk hivatása, hogy világossággá legyünk. A gyertya emlékeztet arra, hogy nekünk is fénnyé kell válnunk, hogy segíthessük embertársainkat. A szerzetesi élet különlegessége, hogy a szerzetes lemond saját akaratáról, a földi javakról és a családról azért, hogy Isten családját szolgálja. Ezzel tanúságot tesz arról, hogy létezik egy másik világ - fogalmazta meg a főpásztor. - Hivatásunk arról szól, hogy részesedjünk Krisztus életéből, a mai világban, a mai emberek számára tegyünk tanúságot arról, hogy van Isten - zárta szavait az érsek. ■ Miniszterelnöki látogatás az egri érseknél Orbán Viktor miniszterelnök, aki a Fidesz-KDNP pártszövetség Egerben zajló évadnyitó ffakcióülésén vett részt, február 10-én, Habis László egri polgár- mester kíséretében látogatást tett Ternyák Csaba egri érseknél. A találkozó során négyszemközti beszélgetés keretében tekintették át az egyházi intézmények, az óvodák és iskolák helyzetét, beszéltek a Magyar Katolikus Karitász tevékenységéről, a bajbajutottakért vállalt szolgálatukról, valamint az Érseki Palota Látogatóközponttá való átalakításának helyzetéről, amelyet a kö- teüen beszélgetést követően meg is tekintett a miniszterelnök. ■ Kórházi misék a betegek világnapján A hívő ember a bajban sincs egyedül Február 11-e, a Lourdes-i Boldog- ságos Szűz Mária jelenésének emléknapja, amely Boldog II. János Pál pápa 1992-ben hozott rendelete óta a betegek világnapja. Ennek tiszteletére szentmisét mondott Katona István1 Segédpüspök az egri Markhot Ferenc Kórház közelében lévő Fájdalmas Anya templomban. Miskolcon pedig a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Kórház Isteni Irgalmasság ökumenikus kápolnájá- | ban mutatott be szentmisét Pa- [ lánki Ferenc segédpüspök, miskolc-mindszenti plébános. A szentmisékben közösen imádkoztak a betegekért, és köszönetét mondtak mindazoknak - orvosoknak, ápolóknak, önkénteseknek -, akik a betegek gyógyításában, ápolásában, lelki gondozásában részt vesznek, és kiszolgáltatják a betegek szentségét. Miskolcon kilenc atya- nyugdíjasok és környékbeli plébánosok - koncelebrált a püspökkel, többségükben olyanok, akiket már gyógykezeltek ebben a kórházban, és gyógyulásukért nemcsak Istennek, hanem gyógyító orvosaiknak is hálát adtak. Egri szentbeszédében Katona püspök hangsúlyozta, hogy Jézus csodatételeiben isteni ereje, hatalma nyilvánult meg. Idézte XVI. Benedek pápa betegek világnapjára írt körlevelét, amelyben kiemeli: a betegek szentsége abban erősít, hogy Istennel el tudjuk viselni betegségeinket, nehézségeinket, és megadhatja a testi egészséget is. Nem kell félni a betegek kenetétől, amelyet régen utolsó kenetnek hívtak, hiszen az a beteg gyógyulásáért van. Nem a hirtelen, hanem a készüleüen haláltól kell félni, az Eucharisztia lelki útravalónk, amellyel elindulunk az örök élet felé. Palánki Ferenc püspök miskolci szentbeszédében a Szentatya körleveléből azt emelte ki, hogy a Jézussal való találkozásban megtapasztalhatjuk: aki hisz, az soha nincs egyedül, akkor sem, ha bajban van. A kórházban mellénk állnak kereszthordozónak. Ha szenvedünk, imádkozunk, az Isten embereket küld mellénk segítségül, de nekünk is küldhetőknek kell lennünk, ha valakinek támogatásra van szüksége. ■ (g. 1.) Miskolcon dr. Csiba Gábor főigazgató-főorvos olvasta a szentleckét Felújítás Jászárokszálláson A KÜLSEJÉBEN IS megújult jászárokszállási templomot áldotta meg február 12-én Ternyák Csaba egri érsek. Húszéves folyamat végére értek, amely során kívül- belül megújult a templom. A munkálatokat irányító Gyenes Gyula pápai prelá- tus, plébános köszönte meg az adományokat, amelyek lehetővé tették a rekonstrukciót. Oltárszentelés Mádon A mádi Szentháromság tiszteletére szentelt templomban a Lourdes-i Boldogsá- gos Szűz Mária ünnepén, február 11-én oltárszente- lést tartottak, megáldották a felújított liturgikus teret. Az ünnepi szentmisét Ternyák Csaba egri érsek mutatta be, aki szentbeszédében kiemelte az oltár fontosságát, amelyen megtörténik az átváltozás, megjelenik Krisztus a kenyér és a bor színében. A beruházást Rózsa László adományából valósították meg. Kolpingosok ünnepe A MISKOLC-MINDSZENTI Kolping családban a betegek világnapjához kapcsolódóan február 12-én került sor egy ünnepre, melynek során szentmise keretében Palánki Ferenc püspök, miskolc-mindszenti plébános a betegek szentségében részesítette az arra felkészülteket. Ezután a plébánia millenniumi termében agapéval és műsorral köszöntötték a megjelenteket. JEGYZET Érseki diákmise hamvazószerdán középiskolás diákok töltötték meg hamvazószerda estéjén az egri ciszterci templomot, ahol az Érseki Szent József Kollégium és a Gárdonyi Géza Ciszterci Kollégium meghívására szentmisét mutatott be Ternyák Csaba érsek. A főpásztor szentbeszédében emlékeztetett: hamvazószerdával a legnagyobb bűnbánati időszak kezdődött, amelyben jócselekedeteink révén meghalunk a bűnnek, hogy Krisztussal új életre támadhassunk. A nagyböjt és hamvazószerda jelentőségét csak a húsvét fényében érthetjük meg. Porból lettünk és visszatérünk a porba, ennek jeleként hintjük meg a fejünk hamuval. A hitünk, az igehirdetésünk, az evangélium semmit sem érne, ha Krisztus nem támadt volna föl. De föltámadt, és Őbenne, Ővele mi is föltámadunk. Ez az üzenet győzi le a por hatalmát, amiből vagyunk - emlékeztetett az érsek. ■ A nagyböjti időben Jézus megváltó szenvedésére és kereszthalálára emlékezünk. Lélekben végigkísérjük a keresztúton, az Olajfák hegyétől egészen a Golgotáig. Természetes, hogy közben eszünkbe jutnak saját szenvedéseink. Egyházunk biztat is bennünket, hogy élő hittel tekintsünk fel keresztjére, mert az ő megváltó szenvedéséből sokat tanulhatunk. Aquinói Szent Tamás, a középkor legnagyobb teológusa, aki egész életében tanult és tanított, egy alkalommal azt mondta: „Egy óra alatt a kereszt tövében többet tanultam, mint az összes könyvből, amit valaha is olvastam.” Jézus nem elméletben tanította a szenvedés értelmét, hanem saját életében, saját keresztútja által mutatta meg, hogy Isten országában, Isten és az ember kapcsolatában mindennek, még a szenvedésnek is van értelme. Szenvedése nem volt hiábavaló és értelmetlen. A Mennyei Atya iránti és az irántunk való szeretet és a küldetéséhez való hűség tette képessé, hogy még a szenvedésben is kitartson. A nagyböjti idő megtanít bennünket, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus nem azért jött, hogy eltörölje vagy megmagyarázza a szenvedést, választ adjon az azzal kapcsolatos nagy miértekre, hanem azért, hogy segítsen rajtunk, szenvedő embereken. A mi Urunk soha nem mondta, hogy „övéit” nem érheti semmi baj, sőt előre megmondta az apostoloknak, hogy mennyi szenvedésben és üldöztetésben lesz részük. Viszont azt is kijelentette: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik az élet terheit hordozzátok, én megenyhítelek titeket.” Bennünket sem ment meg az Isten az élet keresztjeitől, és nem is veszi le azokat vállunkról. Mégis hittel valljuk, hogy a szenvedésben nem vagyunk egyedül. Jézus velünk van, közel van hozzánk, biztosak lehetünk abban, hogy köny- nyít a keresztünk súlyán. Kegyelmével képessé tesz bennünket arra, hogy hozzá méltóan tudjunk szenvedni. Az evangéliumokban többször is találkozunk azzal, hogy az apostolok nem szívesen hallgatták Jézust eljövendő szenvedéséről. El sem tudták képzelni, hogy a Megváltó szenvedni fog. Mint minden ember, ők is irtóztak még annak gondolatától is. Péter apostol egy alkalommal még le is akarta beszélni Jézust vállalásáról. Ezért tanulságos számunkra Szent Pál apostol tanítása és magatartása. Az apostol csak Húsvét, vagyis Jézus feltámadása után tért meg, és csatlakozott az apostoli közösséghez. Bár nagyon sokat szenvedett, mégis másképp gondolkodik erről. Azt írja a római híveknek: „Az a véleményem, hogy a jelen élet szenvedései nem mérhetők az eljövendő szenvedéshez, amit az Isten az őt szeretőknek készített” (Róm 8,18). Jézus példáját követve az apostol sem magyarázkodik, nem akarja minden áron megmondani a szenvedés értelmét, hanem csak arról biztosít bennünket, hogy húsvéti misztériuma alapján biztosak lehetünk afelől, hogy nem a szenvedésé és a dicstelen elmúlásé lesz az utolsó szó a mi életünkben. H a a hit és keresztség által Jézus Krisztushoz kapcsoltuk az életünket, ha Jézust a szenvedésben és a halálban is követni tudjuk, akkor reménykedhetünk abban, hogy követni fogjuk őt a feltámadásban is. ■ Dolhai Lajos A magyar családok és a Szentírás Budapesten, a városmajori Jézus Szíve-templomban Középpontban legyen a Szentírás a magyar családoknál címmel konferenciabeszédet mondott Ternyák Csaba egri érsek február elején. A családoknak szóló missziós sorozat része volt az egri érsek szentbeszéde, melyet a Városmajori Jézus Szíve Plébánián tartanak minden hónap első péntekén a 18 órai szentmise keretében. Az eseménysorozat minden alkalmán a szentmisét követően a hívek a városmajori kistemplomban beszélgethetnek a lelkipásztorokkal a szentbeszédben hallottakról. A következő hónapokban szentmisét mutat be és szentbeszédet mond többek között: Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspöke, valamint Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok püspöke. ■ A keresztfához megyek f
