Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-30 / 76. szám
4 MENEDZSEROLDAL 2012. MÁRCIUS 30., PÉNTEK A vállalatok felismerik az IT-fenyegetések kockázatát A hazai vállalati vezetők szemében az IT-terület legnagyobb kihívását a biztonsági kérdések jelentik az IDG Lapkiadó és a Deloitte Zrt. közelmúltban készült, közös felmérése szerint. A vállalati vezetők, illetve az IT-terü- let felső és középvezetői ennek megfelelően kezdik felismerni a hiányos IT-bizton- ságban rejlő hatalmas üzleti kockázatokat. Antal Lajos, a Deloitte Zrt. Informatikai biztonság és adatvédelem üzletágának vezetője szerint a számítógépes bűnözői csoportok nemcsak egyre prominensebb áldozatokat ejtenek világszerte, hanem a tapasztalatok szerint a támadások száma is sűrűsödik, a célba vett vállalkozások köre pedig lényegesen bővül azóta, hogy a szervezett bűnözés felfedezte magának ezt a jelentős, illegális jövedelemforrást. - Tévedés azt hinni, hogy a támadásoknak Magyarországon működő cégek nem lehetnek célpontjai, vagy hogy a bűnözők bizonyos vállalat- méret alatt nem látnak fantáziát egy-egy célpontban. A támadások felépítése és a célpontok kiválasztása tudatos, a döntő szempont pedig a megszerezhető adatok „piaci” értéke. A kutatás rámutatott, hogy bár sokan érzik a fenyegetések legkritikusabb formájának a külső támadásokat (hackertámadás, vírusok), a válaszadók többsége szerint ennél is nagyobb fenyegetést jelentenek a cégen belüli, emberi tényezők. Ilyen-belső tényező lehet az akár véletlen hibából adódó, akár szándékos károkozás, de az adatszivárgás is, amelynek csatornái (és sokszor vétlen eszközei) szinte kivétel nélkül a saját alkalmazottak, még ha az értékes üzleti adatok megszerzésére irányuló támadás jó eséllyel a cégen kívülről indul is. A fenyegetések mindegyik típusa valós veszélyt jelent a vállalati, üzleti r adatok biztonságára nézve. Tilatkoznak a lakásétterem ellen vállalkozás A KISOSZ elkészítette a hazai vendéglátás problématérképét A kormány tervei szerint a turizmust és a vendéglátást a kereskedelemtől független, de egységes törvényben szabályozza. Ezt a KISOSZ teljes mértékben támogatja, a részleteket illetően azonban az érdekképviselet megfogalmazta aggályait. Laczi Zoltán A legnagyobb szakmai vitát a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) szervezetén belül a vendéglátó tevékenységformák felsorolása okozta, mert abban szerepel az úgynevezett lakásétterem - összegezte Nagy Ferenc az országos tanács ülésén elhangzottakat. A KISOSZ megyei elnöke hozzátette: tiltakoztak az ellen, hogy háztartási körülmények között vendégfogadásra alkalmas üzletszerű étel- készítés és italkínálás lehessen, mert az a hagyományosan felszerelt és élelmiszer-biztonsági szempontból ellenőrzött, HACCP-rendszert üzemeltető üzletek versenyhátrányát eredményezi. — lelenleg is óriási problémát okoz, hogy nem vendéglátóüzletekben, hanem házi sörfőzés, borelőállítás vagy pálinkafőzés ürügyén teljes vendéglátásra kerül sor, amely ellenőrizetlen, és elvonja a vendégeket azoktól a vendéglátóüzletektől, amelyek folyamatosan ellenőrzöttek, szabályszerűen foglalkoztatják alkalmazottaikat, és közterheket fizetnek. így felmerül annak a veszélye, hogy a falusi vendégasztalhoz hasonlóan a lakásétterem is a szürkeSzinte megoldhatatlan feladat a bérkompenzáció a kötelező minimálbér, elvárt béremelés komoly gondokat okoz a vendéglátásban, és félő, hogy az előírások maradéktalan teljesítése létszám- csökkentést, bezárást eredményez - véli Nagy Ferenc. Elárulta: a KISOSZ tagságának jelentős része február végéig még nem valósította meg az elvárt béremelést, vagy úgy tudta megoldani, hogy megszüntette a béren kívüli juttatásokat. A további megoldandó gondok között említette a fizetési morál javítását. egy számjegyűvé tétele, ennek eredménye ugyanis a magyar gasztronómiai kultúra fejlesztésében, az ágazat fehérítésében, a színvonal emelésében mutatkozna meg. Indokolt lenne a vendéglátást befolyásoló állami és önkormányzati elvonások áttekintése, rendszerszerű felülvizsgálata. Szükséges ezek forgalomarányossá tétele, a vállalkozások jövedelemmegtartó képességének javítása, ezzel a szürkegazdaság visszaszorítása. lelenleg ugyanis a csökkenő forgalom és árrés mellett a jelentős költség- növekedés csődöket eredményez — hangsúlyozta Nagy Ferenc. Az érdekképviselet a reprezentációt súlyosan terhelő adók megszüntetését is kívánatosnak tartja, mert ez az üzletkötés elválaszthatatlan része, s jelentős forgalomnövelő hatása van. A KISOSZ kiemelt figyelmet fordít a beszerzett élelmiszerek minőségére, ezért szeretné erősíteni a közvetlen beszerzési lehetőségeket hazai mezőgazda- sági termelőktől. Szeretnék elérni a vendéglátásban világszerte elfogadott, egyébként munka- nélküliséget is csökkentő atipikus foglalkoztatási módszerek (részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés, egyszerűsített fog- alkoztatás, stb) társadalmi, * kormányzati elfogadását, valamint a fölösleges, korszerűtlen rendelkezések kivezetése, kisvállalkozásokat megnyomorító fölösleges adminisztráció, a bürokrácia csökkentését vendéglátást érintő rendeletek áttekintése, korszerűsítése, relevancia és közérthetőség biztosítása. Nagy Ferenc elmondta, hogy szükség lenne a hatósági ellenőrzések tartalmának, szellemének, céljainak korszerűsítésére, a dohányzástiltás magyar túlszabályozásának megszüntetésére, az Artisjus-díjak csökkentésére és arra is, hogy azok csak a forgalom tényleges növekedésével arányosan nőhessenek. gazdaság felé mozdítja el a vendéglátó szakmát—jelezte Nagy Ferenc. Szerinte a lakásétterem csak akkor támogatható, ha a működtetés feltételei és ellenőrzés szempontjából teljesen azonos elbí rálás alá esnek a vendéglátóüzletekkel. A KISOSZ megyei vezetője arról is beszámolt, hogy további, megoldásra váró gondok is felvetődtek, a finanszírozás, a hitelhez jutás köny- nyítése, valamint a vendéglátást érintő rendeletek áttekintése, korszerűsítése mellett. Régi kívánalom a vendéglátás és szállodai szolgáltatások áfájának A KISOSZ azt szeretné, hogy a szektorról ne lehessen rendeletet hozni hatásvizsgálat és társadalmi egyeztetés nélkül a Vendéglátóhelyek száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2008 2009 2010 Legfőbb gond, hogy kevés a vendég csépe zsolt, a szolnoki Garden Hotel ügyvezető igazgatója: — Szolnoki viszonylatban az alapprobléma az, hogy nincs számottevő idegenforgalom. Sajnos nincs olyan turisztikai vonzerőnk, mint amit például egy borvidék vagy síparadicsom jelent. Adottságainkkal nem lenne gond, befektetőket kell keresni az idegenforgalom fellendítésére. Az elmúlt évekhez képest azonban a sportturizmus területén pozitív változások történtek. Mindez elsősorban a városban jó teljesítményt nyújtó sportkluboknak köszönhető. A vendégkörünket elsősorban üzletemberek alkotják, akik többnyire az itt tevékenykedő külföldi cégekhez látogatnak el. gaál zoltán, a szolnoki Pikoló Vendéglátó Kft (Dreher étterem) ügyvezetője és társ- tulajdonosa: — Azt tapasztaljuk, hogy a múlt év hasonló időszakához képest az első három hónapban 50 százalékos a visszaesés a társas és céges rendezvényeket illetően. További, mintegy 15 százalékos forgalomcsökkenést okoz a SZÉP kártya, mert bár mindhárom kibocsátó bankkal szerződtünk, a mai napig nem tették az érintett pénzintézetek lehető ve, hogy mindhárom bank kártyáját le tudjuk húzni a POS-terminálon. Ez a bürokrácia jó példája, és az elfogadónak, a vendéglátósnak kell magyarázkodnia. Segíts magadon, ha már a szabályok ellened szólnak öngondoskodás A gondos cégtulajdonos kiemelten „díjazza” A magyarországi kis- és közép- vállalkozásoknak meglehetősen barátságtalan gazdasági környezetben kell élniük, törekedve arra, hogy biztos egzisztenciához segítsék a tulajdonosokat és alkalmazottakat egyaránt. Adókkal túlterheltek, nem beszélve a súlyos bérköltségekről, amelyek olykor már a fejlesztések útjába állnak. Mindezek miatt, különösen aktuális, hogy új, egyre „divatosabb” fogalmat ízlelgetünk egyre ismerősebben: adóoptimalizálás. Égyre inkább felértékelődnek ugyanakkor azok a módszerek, megoldások, amelyek révén a cégek, vállalkozások úgy tudják ösztönözni, elismerni, premizálni a dolgozóikat - vagy csak azok egy csoportját -, hogy azt költségként, s nem bérjellegű kifizetésként számolhatják el.- A legalkalmasabb ilyen típusú eszközök mostanában a megtakarítási típusú élet- vagy nyugdíjbiztosítások — szögezte le kérdésünk nyomán dr. Papp Imre pénzügyi tanácsadó. - Az összes életbiztosítással foglalkozó nagy biztosítónak vannak már ilyen szolgáltatásai a piacon. Az ilyen biztosítási konstrukciók közös lényege az, hogy a cég, vállalat a dolgozójára köthet ilyen jellegű biztosítást, aminek végső kedvezményezettje maga a dolgozó lehet. Az új nyugdíjtörvény rendkívül nehéz, hátrányos "helyzetbe hozza azokat, akik majd ezután vonulnak nyugállományba, miután a jelenleginél lényegesen alacsonyabb összegeket ígér az érintetteknek! Ilyen körülmények között különös jelentőséget kaphatnak az ilyen nyugdíjbiztosítások. A számviteli törvény rendelkezései értelmében ugyanis a munkáltatók a biztosítási díjakat költségként számolhatják el, nem pedig személyi, bérjellegű kifizetésként. A cégtulajdonosok így a költségeik terhére ismerhetik el a hosszú távú, színvonalas munkát, s gondoskodhatnak a jól dolgozó, értékes embereik távolabbi jövőjéről. Tegyük hozzá rögtön: a sajátjukról is. Ne feleda hosszú ideje színvonalas munkát végző alkalmazottjait jük ugyanis, hogy a mai világban a cégtulajdonosok nagy része, nyilvánvaló kényszerből, minimálbérre van bejelentve. Az után pedig nem sok, a jelen állapot szerint például alig több, mint harmincezer forint nyugdíjat várhatnak, ha eljön az idő. Tenniük kell valamit, ha biztosítani akarják az aktív kori ** életszínvonaluknak legalább hetven százalékát, ami egyébként jogos elvárás lehet egy élet munkája után. Azt mondhatjuk, hogy a nem kényszervállalkozó, normálisan működő cégek az árbevételük egy-öt százalékát, elfogadhatóan, a cégtulajdonosok és a kulcsmenedzsereik jövőjének biztosítására fordíthatják. AmiDr. Papp Imre: A biztosítások sok mindenre alkalmasak VTs, kor a biztosított elmegy nyugdíjba, vagy korábban elválik egymástól a munkáltató és a munkavállaló, rugalmasan tudnak rendelkezni a felhalmozott ösz- szegről: a munkáltató átadja az összegyűlt tőkét a dolgozónak, ő pedig szabadon rendelkezik vele: tovább folytathatja a felhalmozást, de ki —^is veheti a pénzt. Papp doktor azt mondja: f a felhalmozási típusú élet- és nyugdíjbiztosítások alkalmasak másféle üzleti, vállalkozói helyzetek, pénzügyi szituációk rugalmas kezelésére is. Nem véletlen — tette hozzá —, hogy egyre népszerűbbek a vállalkozói világban. ■ L. M. L. I A I i A * A
