Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-26 / 72. szám

MEGYEI TŰKOR 2012. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ 2 Olvasóink írták Gyárakat, tanyákat lopnak szét tolvajok Az elhagyott, ritkán használt épületek már nappal sincsenek biztonságban A mese segít megérteni a világot Az utóbbi időkben volt látha­tó a televíziókban egy érdekes felhívás. Már ha egyáltalán annak lehet nevezni az ilyes­mit. Nevezetesen azt, hogy egy rövid bejátszásban arra kér­deztek rá a képernyők előtt ülő szülőktől, hogy olvastak-e már mesét aznap a gyerme­küknek. Nem tudom, hányán tudná­nak igennel felelni erre a kér­désre. Remélem, sokan. De saj­nos a környezetemben azt is látom, hogy jó néhány olyan család akad, ahol a meseolva­sás egyáltalán nem természe­tes dolog, nem tartozik a napi szükségesnek vélt teendők kö­zé. Pedig aki megfeledkezik ennek fontosságáról, vélemé­nyem szerint komoly hibát vét. Nagy hiba ugyanis azt gondol­ni, hogy a tévé elé ültetett gyer­meknek az egyes mesecsator­nákat nézve ugyanaz az él­mény jut, mintha a szülei ol­vasnának fel neki egy-egy ér­dekes, tanulságos, szórakozta­tó történetet. Hiszen hol van az az érzés, hogy az apuka, anyu­ka a meseolvasások alatt csak őrá, a gyermekre figyel? Hogy olyankor felteheti a kérdéseit a szüleinek, akár az adott törté­nettel, akár mással kapcsolat­ban. Hogy egyre többet tudhat meg a világról, s ezt a rengeteg ismeretet a szülei közvetítik neki, akik ezáltal még fonto­sabbá válhatnak az életében. Szóval, mindezek miatt, re­mélem, egyre többen leszünk, akik igennel felelünk arra a kérdésre, hogy olvastunk-e már az adott napon mesét a gyermekünknek. V. A.-né, Jászberény Várjuk Olvasóink írásait az uj- neplap@axels.hu, vagy a zol- tanne.szundi@axelspringer.hu e-mail címre. LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE. SOOl SZOLNOK, MÉSZÁROS L. ÚT 2.) Korábban az a mondás járta, hogy csak azt nem lopják el, ami le van beto­nozva. Ez ma már nem igaz, ugyanis az elhagya­tott gyárakat, raktárakat, téeszépületeket is folya­matosan fosztogatják. Daróczi E— Erdős Cs. A napokban éppen portyára in­dult két fiatal fiú, akiknek a meg­jelenése a szolnoki régi laktanya környékén az ott lakóknak vált gyanússá. Ezért értesítették a rendőröket, akik perceken be­lül a helyszínen elfogták í gyanúsan viselkedő, ké­zikocsit toló fiatalokat. Az elszámoltatás so­rán kiderült, a gya­nú nem volt alapta­lan, amiről a meg­bontott kerítés; va­lamint az összeké-, szített vasanyag is j árulkodott. Az eset persze korántsem egyedi.- A kunmadarasi repülőtéren idén már közel száz esetben értek tetten fa-, kábel- vagy fém­tolvajokat — tudtuk meg Ba­lázs Krisztiántól, az önkormány­zati tulajdonú KunAirport Kft. ügyvezető igazgatójától. A ke­mény téli hidegben főleg parket­talopás, falopás volt a jellemző, de folyamatosan van kábellopás és fémlopás is. A 780 hektáros területre hat őr vigyáz. Az utób­bi hónapokban a polgárőrőrség még többet járőrözik a területen. A tettenérés után minden alka­lommal megteszik a rendőrsé­gi feljelentést éppúgy, mint az ismeretlen elkövetősként indult lopások esetében. A rendőrség egyre több tol­vajt talált meg az utób­bi időben, ennek kö­szönhetően jelentő­sen csökkent a bűntények száma a két évvel ez­előttihez ké­pest. A polgár­őrök közel hetven, míg a kft. har- 1 mine ' m esetben fl tett felje- ™ lentést lopás miatt - magyarázza Balázs Krisztián, akitől megtudtuk, ma már fényes nappal is jönnek a tolvajok. Visznek mindent, ami mozdítható, nem akadály, ha le van betonozva vagy a földből kell kiásni. A tolvajoknak minden vonzó, ami fémből van. Felvételünk illusztráció. Vannak rendszeresen visszajáró el­követők. Az el­múlt időszakban két alkalommal volt kisebb baleset kábello­pás közben, hiszen nem tudni, hogy melyik föld alatti vezeték van még áram alatt, ez kissé csökkentette az ilyen fajta lopá­sokat.- Sajnos a fémkerítéseket, ka­pukat is elviszik, hiába hegesztet­tük le vagy betonoztuk be. Ez nem okoz gondot, lefűrésze­lik. Igyekszünk eze­ket folya­szen fordulnak elő, ahol a nagy cserjés-bokros rész miatt nehéz észrevenni a tolvajokat. — A külterületen lévő, használaton kívüli ipar- i telepek, bezárt gyárak, I üzemen kívüli, vagy I épp üzemben lévő W raktárak gyakran vál- f nak a tolvajok cél­pontjává — fej- tette ki a t é ­Lopások számának alakulása a megyében 2007 2008 2009 2010 ma kapcsán Szabó Zita őr- ^ nagy, a megyei rendőr-fő­kapitányság sajtószó­vivője. Persze a ritkábban láto­gatott nyara­lók, hobbitel­kek vagy épp tanyák, lakat- H lan házak is | éppoly népsze­rűek az elköve­tők körében és gyakran visznek f mindent, ami pén­zé tehető, ami mozdítható. Sőt gyakran azt is, ami nem. A szóvivő kiemelte, azokon a területeken, ahol elszaporodnak a lopások, a rendőrség a járőrszolgálat szer­vezésével vagy különféle por­tyaszolgálatok megszervezésé­vel igyekszik visszaszorítani a kedvezőtlen folyamatokat, meg­előzni a bűncselekményeket, vagy esetleg tetten érni a tolva­jokat, akikről felelősségre vo­náskor gyakran kiderül, hogy akár több hasonló cselekményt is elkövettek korábban az adott területen. Szerencsére az el­múlt időszakban több sikeres tettenérésről is adhattunk hírt. Elköltöztek a tolvajok miatt matosan pótolni, hétvégén is kő- és földkupacok odahordásával ne­hezítjük a tolvajok dolgát. A han­gárok többtonnás vasajtóit is meg­erősítettük. Azokon a területeken pedig, ahol bérlőink vannak, na­ponta többször is járőrözünk. A lopások most főleg a lakótelepi ré­Karcag külterüle­tén a: egykori té- eszniajnrokban és tanyaközpontok­ban sokan élnek kint ma is. Egyre több új tanya is épül, s vannak, akik meglévő, a vá­rostól meszszebb lévő tanyát vásároltak meg és ott gazdál­kodnak, amíg tudnak, vagy amíg a tolvajok hagyják őket. István gazda kálváriája négy' évre nyúlik vissza. Először egyik éjszaka a birkáit vitték el, pár hónappal később a disznóinak veszett nyoma reg­gelre. Amikor néhány napra elutaztak, hazatérve látták, hogy a fémszerkezetes, palate­tős színt, ahol a szénát tárol­ták, elbontotta valaki.- szerencsére a szénát nem gyújtotta meg, de ez volt az a pont, amikor azt mondtam nincs tovább, hazaköltözünk. A tanyát lezártuk, a földet bérbe adtuk, egy vállalkozó műveli - tette hozzá keserűen a férfi. A véradónak is fizetnie kellett kórház Csak egy óráig ingyenes a parkolás — Mint rendszeres véradó, a mi­nap a megyei Hetényi Géza Kór­házban jártam, hogy vért adjak, ezáltal is segítsek más,embere- ken. Csakhogy ko­moly bosszúság ért- kezdte a szolnoki Burzi Gábor. - Au­tóval voltam mivel tudtam, hogy a vér­adóknak ingyenes a parkolás. így minden további nélkül a kórház parkolójában hagytam az autóm. Mikor végez­tem a véradással és a pecsétem is megvolt, hogy valóban ebben az ügyben jártam ott, siettem az autóhoz. Ám a kapuhoz érve kö­zölte egy úr, hogy mivel túllép­tem az egy óra ingyenes parko­lást, fizetnem kell ötszáz forintot. Hiába mutattam a pecsétet, nem érdekelte. Be kellett fizessem a pénzt. Persze nem is az összeg­gel volt bajom, in­kább azzal, hogy én segíteni szerettem volna. Már vagy százszor adtam vért, de így legköze­lebb kétszer is meg­gondolom, ha még nekem kell fi­zetnem azért, hogy másokon se­gítsek. Azt gondolom, ha már fi­zetős a parkolás, legalább érde­mes lenne némi helyet biztosíta­ni a járműveknek - fogalmazta meg véleményét Burzi Gábor.- Sajnos rendkívül kevés parko­lóhelyünk van, ráadásul a folya­matos építkezések még több te­rületet foglalnak el - tájékozta­tott dr. Péter Lívia, a Hetényi kór­ház orvos igazgatója.- Épp ezért arra kényszerül­tünk, hogy tovább szigorítsuk a parkolási feltételeket, hiszen ez olykor még a mentőknek is gon­dot okoz. Dolgozóink jelentős ré­szétől is kénytelenek voltunk visszavonni a parkolási engedé­lyeket. Minderről még a korábbi fenntartó megyei önkormányzat közgyűlése döntött, amiről tájé­koztató táblákat is kihelyeztünk. Sajnálom, hogy az említett úr­nak bosszúságot okoztunk, de fi­zikailag nem képes több autót befogadni a terület. ■ M. K.-Sz. Zs. ■ Arra kénysze­rültünk, hogy tovább szigo­rítsuk a parko­lási feltételeket. Nyerges fácán a madárparkban. Újabb különlegességekkel gyarapodott a rákóczifalvi Éden Madárpark. Már több mint hatvan fajta madarat láthat­nak az érdeklődők. Képünkön Papi Bernadett gondozó (balról) mutatja Lantai Ádámnak és édesapjának a nyerges fácánt. Százmillió forintot remél a Sportcentrum A szolnoki közgyűlés városfej­lesztési és -üzemeltetési bizott­sága legutóbbi ülésén - más elő­terjesztés mellett — támogatta a Szolnoki Sportcentrum Nonpro­fit Kft. azon programtervezetét, amely a társasági nyereségadó­ról szóló törvény lehetőségeivel él. A pályázat elfogadása esetén a Tiszaligeti Sportcsarnok egy részét felújítják, szállítóbuszt vá­sárolnak a sportiskolásoknak, és az utánpótlás-nevelés is jelentő­sebb támogatást kap. A programcsomag megvalósí­tása mintegy 100 millió forintba kerül. Az erről szóló előterjesz­tést a közgyűlés március végi ülésén tárgyalja a helyi képvise­lő-testület. ■ M. G. K f t í V'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents