Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-24 / 71. szám
2012. MÁRCIUS 24., SZOMBAT 13 HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ Miniszteri elismerés az onkológiai központnak A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Megyei Onkológiai Központja a Nemzeti Erőforrás Miniszter Elismerő Oklevelét kapta március 15-e alkalmából. A központ komoly hagyományokkal rendelkezik. A rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedők ellátására 1984-ben szerveződött önálló onkológiai részleg. Később kialakították az osztályos szakrendeléseket és a gondozót, melynek célja az volt, hogy a betegeket az első vizsgálattól a kezelésen át a rendszeres kontrollokig ugyanaz a munka- csoport kezelhesse. ■ Egyfajta feltöltődést, megerősítést adhat mindannyiunkiiak ez az elismerés. A megyei onkológiai központ jelenleg 37 ágyas fekvőbeteg-, valamint kúraszerű ellátással és járóbeteg-részleggel vesz részt megyénk daganatos betegei ellátásában, szűrésében, gondozásában. 2008 óta az osztály által kezelt betegek száma egyre növekszik. A 35 fős kollektíva évente 5574 fekvő- és 17 321 járó beteget lát el. A korszerű lehetőségekhez igazodva, komoly eredményeket ért el az osztály a klinikai kutatások terén, mellyel a nemzetközi keringésbe is bekapcsolódott. Nagy hangsúlyt fektetnek a betegek mentális terápiájára, szoros kapcsolatot ápolnak a Magyar Rákellenes Liga országos, és helyi szervével. Több alkalommal szerveztek melanoma- szűrést az intézet dolgozóinak. — Úgy gondolom, régóta érett már ez az elismerés, amely a központunk dolgozói által végzett heroikus munkát díjazza — hangsúlyozta dr. Csőszi Tibor osztályvezető főorvos. - Az egészségügyben manapság tapasztalható rendkívül nehéz anyagi körülmények ellenére is magas szakmai és emberi színvonalon dolgoznak kollégáim ezen a lelkileg különösen megterhelő területen. Egyfajta feltöltődést adhat mindannyiunknak az elismerés, megerősítése annak, hogy érdemes nap mint nap folytatni a munkát. ■ Dr. Krasznai Géza életében egyfajta .kemény drogként' van jelen Patológia: az élet tudománya kitüntetés Otven esztendő „Ha élvezed azt, amit csinálsz, nem dolgozol egész életedben” — tartja a mondás, dr. Krasznai Géza pedig hittel vallja ezt. Talán ennek köszönhető, hogy a patológia főorvosa a 75. születésnapján túl is fiatalos lendülettel végzi munkáját. ^ a pályán, Szolnokon harmincöt Munkatársunktól Több mint hat évtized alatt sokat változott a patológia, és sokat változott ennyi idő alatt a megyei kórház osztálya is. Talán mindenki másnál jobban tudja ezt dr. Krasznai Géza osztályvezető főorvos, akinek neve az évtizedek során összefonódott az osztályéval, a napokban pedig az Egészségügyi Miniszter Díszoklevelét vehette át. Orvosi hivatását még a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetében kezdte, ahol már az egyetemi évek alatt állandó látogatója volt az intézetnek. 1977-ben aztán „delegáció” indult a Hetényi Kórházból, Szolnokról a debreceni egyetemre, hogy patológusokat toborozzanak. Dr. Szeghy Gergely és dr. Pintér Sándor csábította Szolnokra a frissen diplomázottakat, akik merészet gondoltak: levelet írtak a Hetényi akkori igazgatójának, melyben az öt patológusi állás mellé öt másikat kértek feleségeiknek, öt lakással és természetesen megfelelő javadalmazással.- Azt hittük, esélyünk sincs, így mi lepődtünk meg leginkább, mikor dr. Csépányi Attila igazgató elfogadta feltételeinket — emlékszik vissza dr. Krasznai a mikroszkóp ____ Q Névjegy Géza, aki végül 1977. július 1-jén elsőként érkezett, s azóta is vezeti a megyei kórház patológiai osztályát. A 80-as évek elejére már hét szakorvos dolgozott az osztályon, 35 év alatt összesen 16 patológus. Igazi áttörést jelentett a szakmában, amikor elektronmikroszkópot kaptak. Időközben további négy orvos távozott külföldre. S hogy mennyire változott az évtizedek során a patológia? Gyökeresen. Amíg a ’70-es években még az elhunytak 85 százalékát boncolták, ma ez az arány 40 százalék körüli. Ám akkoriban még azt is kevesen tudták, mi fán terem az immun-hiszto- kémia, ma azonban már évi 17 ezer preparátum készül csak a Hetényi Kórházban, hiszen manapság tűvel bármilyen szervből mintát lehet venni. Épp ezért a patológus ma már kényszerű polihisztor, akinek minden területhez értenie kell, akár az agyról, akár a veséről legyen szó. Egyre szélesebb tehát a skála, egyre nagyobb a vizsgálati Boncolástól a mikroszkópig - óriási fejlődésen ment keresztül a szakma A patológia az évtizedek során a kórboncolásból az „élet tudományává”fejlődött, egyre inkább az élő szervezetből vett szövet-, sejtminták vizsgálata kerül előtérbe a betegségek pontosabb diagnosztikája céljából. A „klasszikus” mikroszkópos megjelenítést követ& en azonban óriási fejlődés ment végbe az elmúlt har- minc-ötven évben. A vizsgálati módtól függetlenül a patológiai vizsgálat kiindulása mindig a szövet, illetve a sejt, az előző kórszövettani, az utóbbi sejtszintű, citológiai vizsgálatot jelent. A citológiai, sejtszintű vizsgálat a rákmegelőző állapotok felismerését szolgálja. A patológia fő diagnosztikus eszköze ma is a mikroszkóp. Ezzel molekuláris szintig képesek információt kapni sejtekről, szövetekről. A modern im- mun-hisztokémia segítségével pedig a gének is látótérbe hozhatók, és ez lehet az alapja a megfelelő, génre irányított kezelésnek. anyag, és egyre többször kérik más szakmák a patológus véleményét. Ám az emberi szervezetben nem minden fekete és fehér, ahhoz pedig, hogy a kettő közötti szürke zónából el lehessen mozdulni, szinte minden esetben konzultáció szükséges. Ezt segíti a dr. Krasznai Géza által bevezetett konzulens asztal a szolnoki patológián. Itt lehetőség nyílik rá, hogy ugyanazt a vizsgálati anyagot egy időben hárman is láthassák a mikroszkóp lencséje alatt, s csak akkor állnak fel, amikor közös nevezőre jutottak. S hogy az eltelt 35 esztendő után mi vonzza még ma is nap mint nap a patológiai osztályra az egész kórház Krasznai tanár urát?- Egyfajta kemény drogként van jelen az életemben a mikroszkóp. így akár néhány napos szünet is komoly megvonási tünetekét okoz - mondja hamis- kás mosollyal. - Ezért aztán amíg úgy érzem, szükség van rám, tovább csinálom. Név: Dr. Krasznai Géza Született: Debrecen, 1937 Végzettsége: a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán diplomázott 1961-ben, kórbonctani és kórszövettani szakvizsga 1965, igazságügyi orvostan szakvizsga 1971 Karrier: Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézete. 1976-tól az orvostudományok kandidátusa. 1977-től a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Patológiai Osztályának osztályvezető főorvosa. 1979-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem a címzetes egyetemi docens címet adományozta számára. 1989 októberétől 1990 októberéig főigazgató főorvosi pozíciót töltött be, 1994 decemberétől 1995 decemberéig orvosigazgató-helyet- tes, majd 1998 márciusáig klinikai igazgató volt. 1995-ben Batt- hyány-Strattmann László-díjjal. majd Laki Kálmán-díjjal ismerték el munkáját. A tudományos közlemények száma 91. Család: két fiú Hobbi: heti 6000 méter úszás, szakkönyvek és szépirodalom Már a szajoli tragédia sérültjeinek ellátását is ő vezényelte le traumatológia Pro Sanitate díjban részesült dr. Grúber Károly, a kórház baleseti sebészetének vezetője Baleseti sérültek, égési sebek, eltört végtagok — mindez hozzátartozik a baleseti sebészet mindennapjaihoz. A Hetényi Géza Kórház-traumatológián folyamatos a nagyüzem, éjjel-nappal készenlétben kell állniuk az ott dolgozóknak. Kivételes elhivatottságot, sőt, talán megszállottságot, azonnali döntésképességet, kőkemény határozottságot, s mindemellett olykor bizony komoly fizikai állóképességet igényel ez a munka. Talán ezek a kihívások csalták erre a pályára dr. Grúber Károlyt, aki 1974-ben első munkahelyeként még műtőssegédként kezdett dolgozni a Hetényi Kórházban, s immár húsz esztendeje vezeti az osztályt. Munkásságát most Pro Sanitate díjjal ismerték el. — Édesapám műszaki vonalon dolgozott, én viszont mindenképp orvos szerettem volna lenni. Ä baleseti sebészet valahol mindkettőhöz kapcsolódik, hiszen mi is javítgatunk, csak épp az emberi szervezetet — meséli kis félmosollyal. Természetesen a traumatológia ennél jóval komolyabb hivatás, hiszen fizikailag és szellemileg egyaránt megterhelő, amit csak tetéz az állandó kiszámíthatatlanság. Egy baleseti sebész számára csak az biztos, hogy mikor kezdi a munkát, de sosem tudhatja, mi mindennel találkozik a nap folyamán. |- Annak idején, amikor a sza- I joli vasúti katasztrófa történt, | épphogy hazaértem a napi mun- J kából — emlékszik vissza a főor-' 1 vos. — Diafilmet vetítettem a Dr. Grúber Károly Pro Sanitate díjban részesült nemrégiben gyermekeimnek, amikor csörgött a telefon. Nyilvánvaló volt, hogy azonnal indulni kell vissza, s szinte minden kollégám ugyanígy tett. Összesen 87 sérültet láttunk el, hajnali négy után jöttem ki a műtőből. Azzal együtt, hogy nyilvánvalóan szörnyű tragédia egy ilyen baleset, azt kell mondanom, olyan feladat és kihívás is egyben, amely jó eséllyel csak egyszer adódik egy traumatoló- gus pályafutásában. Dr. Grúber Károly igen fiatalon vette át az osztály irányítását 1992-ben, még megbízott vezetőként. 1995-től aztán már kinevezett osztályvezető főorvosként folytatja munkáját. Komoly sikernek' tartja, hogy viszonylag stabil csapattal dolgozhat, húsz esztendő alatt sikerült kiépíteni és a mai viszonyok közepette is megtartani egy jól működő kollektívát. A megye traumatológiai betegeinek ellátása ma 72 ágyon, az osztály mellett működő szakambulancián és 24 órás sürgősségi traumatológiai ellátáson történik. Az általános baleseti ellátás mellett a térd-, váll-, kézsebészetben és az égett betegek gyógyításában országosan elismertek. Emellett a baleseti ambulancia ellátása is az osztály orvosainak feladata, akik egy-egy ügyelet alatt átlagban hatvan sérültet látnak el. ■ Az oldal az intézmény és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti.
