Új Néplap, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-24 / 71. szám

2 2012. MÁRCIUS 24., SZOMBAT • • •• MEGYEI TŰKOR Anyák és gyermekek életét mentik Élet- és családvédő filmfeszti­válra várták tegnap délután az érdeklődőket a szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtárba. A találkozó szervezője az Alfa Szövetség volt, a szervezetről sokan még csak nem is hallot­tak. Az okokról az elnököt, a szolnoki születésű dr. Téglásy Imrét kérdeztük. — Mert nincsen hirdetésre pénzünk, sőt, működésre is alig. Eddig kaptunk támoga­tást a Nemzeti Civil Alaptól, de már ezt is lecsökkentették. Jobbára külföldi adományok­ból élünk.- Mivel foglalkozik az Alfa Szövetség? — Olyan krízishelyzetben lé­vő nőknek próbálunk segíte­ni, akik a szívük alatt növek­vő gyermeküket szeretnék el­vetetni. De azokat is támogat­juk, akiknek valamilyen ok­nál fogva nem sikerül a teher­be esés. Az előbbieket arról győzzük meg, ne vállalják az abortuszt, elintézzük nekik az anyaotthonba kerülést vagy az örökbefogadást. Azaz megpró­báljuk összehozni a két külön­böző problémától szenvedő, nőket, cserébe önkéntes mun­kát kérünk tőlük. A babára vá­rók viszik például el a kelen­gyét az újonnan született cse­csemő édesanyjának. Jelenleg 270 pár vár gyermekre, hat­éves működésünk alatt 357 magzat életét mentettük meg.- Miért egy férfi a szövetség elnöke? — Mert én is egy abortusz­túlélő vagyok, engem is el akart vetetni az édesanyám. Sajnos a kettőnk közötti viszo­nyon is érződött ez. Célom te­hát, hogy ilyen traumán mi­nél keveseb- Dr. ^ f ben essenek Téglásy át. ■ J. Zs, Imre Akár három év börtönre is ítélhetik azt a személyt, aki végzett a védett madárral — mondja Monoki Ákos, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője Sörétes puskával öltek meg egy egymillió forint eszmei értékű védett ma­darat Túrkeve határában. A Nimfea Természetvédel­mi Egyesület tagjai talál­tak rá az elpusztult madár­ra. Az elkövetővel szemben eljárás indult. Sajnos nem ez az egyedüli eset... Munkatársainktól Két hónap alatt két parlagi sas tetemére bukkantak Túrkeve ha­tárában. Az már biztos, hogy feb­ruárban sörétes puskával lőttek le itt egy parlagi sast. Az ügyben a Hortobágyi Nemzeti Park Igaz­gatóság természetkárosítás mi­att tett feljelentést a rendőrségen - tudtuk meg Monoki Ákos táj­egységvezetőtől. A szervezet azután tett feljelentést, hogy be­bizonyosodott: az egymillió fo­rint eszmei értékű állatot va­dászfegyverrel pusztították el.- Még februárban talált rá a túrkevei vadásztársaság hivatá­sos vadőre a 2011-ben született madár tetemére, melyet a Főváro­si Állat- és Növénykert munkatár­saihoz küldtünk el, hogy vizs­gálják meg. Az állatorvos öt sörétszemet talált a madár testében. Mivel fokozottan védett faj egyedéről van szó, a sast lelövő tettes az állat értékét meghaladó összegű pénzbírsággal, valamint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Ismeretlenek két par­lagi sassal is végeztek az elmúlt hetekben Magyarországon mintegy 140 pár parlagi sas él, eb­ből Túrke­ve tér­ségé- ^ ben öt­hat pár fész­kel. Ä szakem­bertől meg- tudtuk, hogy a febru­árban kilőtt ma­dár mellett márci usban újabb parlagi sas tetemére bukkantak Túrke­ve határában. A Nimfea Termé­A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának néhány intézkedése az elmúlt évben* Intézkedés Esetszám Természetvédelmi szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eljárás indult 46 Helyszíni bírságkiszabása 18 Természetkárosítás miatti feljelentés 18 Egyéb büntetőügyek miatti feljelentés 28 •NEM TEUES FELSOROLÁS FORRÁS: WWW.HNEHU szetvédelmi Egye­sület tagjai talál­tak rá a hetekkel előbb elpusztult madárra. Az egy­éves tetemet szin­tén a fővárosba küldték, napokon belül megérkezhet az állatorvosi szak- vélemény, melyből kiderül, hogy az ál­lat természetes , úton, esetleg a nagy hideg miatt vagy emberi beavatkozás miatt hullott el. A Túrkeve térségé­ben lévő élőhelyeken előszeretettel megjelen­nek a rétisas­ok, parlagi sasok és rétihéják is. A mos­tani eset­hez ha­sonló, amikor puskával lőttek ki állatot, még nem fordult itt elő. Tavaly egy alkalommal volt fészekzavarás, vízügyi en­gedély nélkül egy árkot ástak a fészkes fa alá, ezzel a költést meg­hiúsították. Pár éve pedig a tojásos fészekalját tartó fát vágták ki. — A célzott, hatékony termé­szetvédelmi munkának köszön­hetően a parlagi sas, a kerecsen- sólyom és a rétisas állománya nö­vekedett Jász-Nagykun-Szolnok megyében - számolt be Monoki Ákos. - A fekete gólyának is egy­re több fészkét sikerül fellelni. Munkánk részeként a sérült ma­darakat a madármentő telepünk­re szállítjuk, Górés-tanyára, Kócs- újfalu mellé, de a Fővárosi Állat- és Növénykerttel is van erre vo­natkozó megállapodásuk. Renge­teg állampolgári megkeresés ér­kezik például áramütött vagy egyéb sérült állatok miatt. Nem ritkán fészekből kipottyant mada­rakhoz hívnak. Amennyiben nem túl magasan található a fészek, ar­ra kérjük a bejelentőket, hogy he­lyezzék vissza a közel röpképes fi­ókákat a fészekbe—jegyezte meg. Nemcsak a madarakra, hanem minden védett növényre, állatra figyelnek a szakemberek. Négy évvel ezelőtt például a térségből kipusztultnak hitt fóldikutya egy • példányára bukkantak Mezőtú­ron. Egy mezőgazdasági telep dolgozója a televízióban látott is­meretterjesztő filmet az állatról. Ezt követő nap arra lett figyel­mes, hogy épp egy olyan állatot kergetnek lapáttal, amit ő előző nap a tévében látott. A földiku- tyát sikerült megmentenie. Kide­rült: Mezőtúr belterületén él egy kis állománya a fóldikutyának. Akadt olyan lakó, aki bevallotta, ott ült a lyuk mellett és várta, hogy kidugja a vakondhoz első látásra hasonló állat a fejét, hogy agyonüthesse. Az ugyanis kárt tett a kert növényeiben. — Egy ilyen állat elpusztításá­ért három év börtön is járhat, mely alól nem mentesít az oko­zott jelentős természetvédelmi kár anyagi megtérítése sem - árulta el Monoki Ákos. Műholdas jeladót erősítettek a hátára mezőtúr külterületén lakossá­gi bejelentés alapján találtak rá a természetvédelmi szakem­berek egy sérült fiatal parlagi sasra még 2010-ben. A madár lábán elhelyezett ornitológiái gyűrű alapján pontosan kide­rült, melyik fészekből szárma­zott. A madárnak eg}' hegyes csont kiszárhatta a begyét, nem tudott táplálkozni. — befogtuk majd gyógyulását követően, egy' évvel később foko­zatosan visszavadítottuk, aztán visszaengedtük a természetbe - mondta Monoki Ákos, a Horto­bágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője. - Egy műhol­das jeladót raktunk a hátára a Madártani Egyesülettel közö­sen. Azóta küldi az adatokat, tudjuk merre, hol jár. Hosszas nagykunsági tartózkodását kő vetően jelenleg a bihari régió­ban időzik, de rövid látogatást tett a születési helyén is. Megkezdődött a felújítás közlekedés A vonatok 160-nal roboghatnak majd Bruttó 161 milliárd forintért, uni­ós támogatással újul meg a pán­európai közlekedési hálózat ré­szét képező Szajol-Püspökla- dány vasúti fővonal. A beruhá­zás a Szajol-Kisújszállás közöt­ti pálya átépítésével kezdődött, melynek során megújul az al­építmény, a biztosítóberendezé­sek, kicserélik a villamos felső vezetéket és tartóoszlopait, épül három közúti aluljáró és egy fe­lüljáró, megszépülnek az állo­másépületek, peronok. A fejlesztés teljes egészében 2015 végére valósul majd meg, melynek köszönhetően akár százhatvan kilométeres sebes­séggel is roboghatnak majd a vonatok. ■ L. Z. Az ezertonnás gép óránként 120 méternyi alépítményt képes felújítani. Képünk tegnap Törökszentmiklós és Fegyvernek-Örményes között készült. Az esőt várják a gazdák mezőgazdaság Az őszi kultúrák fejlettsége eltérő Szemben az elmúlt években megszokott 150 ezer hektáros ta­vaszi vetésterülettel, az elkövet­kező hetekben mintegy 170 ezer hektáron kerül a gazdálkodók szándéka szerint vetőmag a ta­lajba - közölte Kiss Róbert. A megyei kormányhivatal földmű­velésügyi igazgatóságának veze­tője hozzátette: a növekedés jó­részt a rosszul kelt, vagy a tél fo­lyamán kipusztult ősziek, legna­gyobb részt a repceterület újra- vetésének köszönhető. Az őszi káposztarepce-állományok 75- 80 százaléka egyáltalán nem, vagy csak gyengén, hiányosan kelt ki. Ami pedig kikelt, annak a fejlettsége is jórészt visszama­radott volt. A vetésterület egy ré­szét már őszi búzával újravetet­ték a termelők, másik részébe azonban tavaszi vetésű növé­nyek kerülnek. Az igazgató elmondta: tavaszi árpából 7123 hektárt, zabból 3891, cukorrépából 1054, burgo­nyából 121, napraforgóból mint­egy 81 ezer, míg szemes kukori­cából közel 53 ezer hektárt ter­veznek vetni a gazdálkodók a megyében. A tavaszi árpa, mag­borsó, zab vetése jelenleg is zaj­lik, mintegy 50-70 százalékos ké­szültségi fokot mutat. Emellett folytatódnak a talaj-előkészítési munkálatok, valamint az őszi ve­tésű növények fejtrágyázása. Kiss Róbert arról is beszá­molt, hogy az őszi kultúrák fej­lettsége eltérő, többnyire elma­rad az ez idő tájt elvárható mér­téktől. Az őszi árpa, őszi búza csak az elmúlt hónap végén, e hónap elején kezdett sorolni. A megszűnő éjszakai fagyok, s az erősödő nappali felmelegedé­sek hatására a vegetáció bein­dult, ám az állományok a csapa­dékhiány következtében vonta­tottan fejlődnek. A gazdálkodók különféle agrotechnikai eszkö­zökkel (simítózás, hengerezés) próbálják a talaj nedvességtar­talmát megőrizni. Az őszi állo­mányok további fejlődéséhez, valamint a tavasziak vetéséhez, keléséhez azonban elengedhe­tetlenül szükség lenne mielőbb kiadós csapadékra. ■ Laczi Z. Puskával i lőtték ki az állatot A w M • BŰNCSELEKMÉNY Jelenleg várják a szakértői véleményt

Next

/
Thumbnails
Contents