Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-27 / 49. szám

2012. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ MEZŐTÚR 5 Márciusban lesz végleges költségvetése a városnak A mezőtúri képviselő-testület feb­ruár 9-én tárgyalta első körben a 2012. évi költségvetési rendelet tervezetét. Az akkor beterjesztett kiadások és bevételek között 200 millió forint különbség mutatko­zott, és ekkora költségvetési hi­ányösszeg pénzügyileg kezelhe­tetlenné tenné az idei évet. A 2012. évi költségvetés elfoga­dását március 8-ára tervezi a kép­viselő-testület. Ezt megelőzően azonban még megtárgyalt egy előterjesztést a szükséges intéz­kedésekről. A kiadási oldalon a képviselő-testületnek csökkente­nie kell az úgynevezett nem köte­lező önkormányzati feladatokra, valamint az egyéb dologi kiadá­sokra fordítandó költségeket, ki­adásokat. A polgármesteri hiva­tal, az intézmények és az önkor­mányzati tulajdonú gazdasági társaságok finanszírozásából zá­rolni kell egy meghatározott ösz- szeget, amely a biztonságos mű­ködés fedezetét jelenti. A képvise­lő-testület áttekintette és felül­vizsgálta a benyújtott pályázata­it is. Döntött azok fontossági sor­rendjéről, ami a pályázatok ön­erőszükséglete miatt fontos. ■ Mezőtúr képviselő-tes­tülete két körben tár­gyalja a költségvetést. A bevételi oldalon a hátralé­kok, tartozások beszedése, illet­ve a korábban elhatározott épít­mény- és kommunálisadó-eme- lések, valamint a telekadóból eredő bevételnövekedés csök­kentheti a tervezett hiányt. Mindezen intézkedések révén közel 120 millió forint megtaka­rítás várható a kiadási oldalon, a bevételeknél pedig 27 millió fo­rint többlet. A 2012-es költség- vetés ezáltal már finanszírozha­tónak látszik - áll a város jegy­zőjének írásos tájékoztatójában. Fontos azonban, hogy a fenti in­tézkedések mellett is, rendkívül takarékos gazdálkodásra lesz szüksége az önkormányzatnak. Mezőtúr szomszédjában, Két- pón is csak második körben, március első hetében születik meg a végleges költségvetés. Bol­dog István polgármester arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy hu­szonkét év után most először nyílhat lehetőség arra, hogy for­ráshiány nélküli évet tervezze­nek, sőt pénzügyi tartalékot is képezzenek. ■ Árulkodnak a régi könyvek kutatás Sok új részlet került napvilágra a híres Badár^családról Badár Júlia az apjától — a dinasztiaalapító Badár Balázs fiától — tanulta meg a fazekasmesterséget, s folytatta a hagyományokat Családkutatási pályázat eredményét hirdették ki nemrég Mezőtúron. A szá­mos kiemelkedő munka egyike a világhírű Badár Balázs fazekasmester csa­ládtörténetét dolgozza fel, ami nemcsak a Badár ősökről mesél az utókor­nak, de benne van Mező­túr város régmúltjának né­hány érdekes darabkája is. L. Murányi László A Badár családban máig tartja magát a legenda: az ősök francia márkik voltak, akik állítólag a francia forradalom elől mene­kültek Erdélybe, s majd onnan szivárogtak át a mai Magyaror­szág területére. Az anyakönyvi kutatások során azonban ezt nem sikerült konkrét adatokkal alátámasztani - bocsátotta előre a négytagú csapat munkáját irá­nyító Ari Ilona családkutató.- A sokéves családkutatói ta­pasztalat azonban azt mondatja velünk, hogy a családi legendá­kat sosem szabad teljesen elvet­ni, mert ha torzulnak is, nemze­dékről nemzedékre öröklődve, legtöbbször azért van igazság­magjuk. A Badár család francia eredetét sem szabad hát teljesen elvetni, mert a bevándorlás eset­leg régebbi korban történhetett... Ari Ilonáéknak - rajta kívül még Kissné Mikes Évának, dr. Nagy Évának és Soltészné Kiss Évának - mindenesetre, az 1855-ben született, és 1938-ban elhunyt Badár Balázstól indulva, egészen 1690 tájára sikerült visszamenniük az időben és a könyvekben. Akkoriban történ­hetett, hogy — talán Dévaványán - megszületett egy bizonyos Ba­dár Mihály. Az ő fia - ugyancsak Mihály - volt az, aki a családjá­val, gyermekeivel Mezőtúrra költözött, és akinek leszármazot­tai három generáción át élték a fóldnélküli szegény emberek ne­héz, becsületpróbáló életét. A szegénysorból az 1816-ban született Badár Sándornak sike­rült először kitörnie - tanúsít­ják a régi egyházi anyakönyvek sárguló lapjai, a szép rendben, tintával rájuk írt betűikkel. Ő el­ső béresgazda lett a mezőtúri Ju- renák-birtokon, ami nagy tiszt­ségnek számított abban az idő­Néhány fontos tudnivaló a dinasztiaalapítóról badar Balázs mester 1868- ban kezdte tanulni a szak­mát, és 1879-ben kapott ipar­jegyet a városban. Az 1890- ben Aradon rendezett Alföldi és Dél-magyaivrszági Általá­nos Kiállításon már díszedé­nyekkel vett részt, és nyert nagyérmet, valamint okleve­let. 1896-ban teszt vett az ez­redéves kiállításon, ahol Er­zsébet királyné egy dísztálat vásárolt tőle, az uralkodó Fe­renc József pedig ezüstérem­mel tüntette ki. A következő évben Brüsszelben kapta meg a nemzetközi kiállítás ezüst­érmét. Az 1900-ban rendezett párizsi világkiállítás bírálóbi zottsága oklevéllel jutalmazta munkáiért. Sok híres ember járt nála, többek között Já­szai Mari, s gyakran vendé- , geskedett ott Móricz Zsig- mond is. Róla nevezte el a család azt az étkészletet, amiből eg)' alkalommal a hí­res író ebédelt. ben, és biztos megélhetést bizto­sított a családnak. Tizenöt gyere­ke született, akik közül kilencen érték meg a felnőtt kort. Közöt­tük volt Badár Balázs, a híressé vált fazekasdinasztia alapítója, aki azonban a földhöz nem lett hűtlen: agyag formájában halá­láig formázta azt. — Nagy, kitartást igénylő mun­ka egy ilyen régi, patinás család történetének kutatása, és a kuta­tónak időnként bizony a szeren­csére is szüksége van—ismerte el Ari Ilona. — Sokat segített a mun­kánkban, hogy nem a nulláról kel­lett indulnunk, s már voltak a ku­tatásunknak előzményei. Ari Ilona csa­ládkutató szerint a szeren­cse Is fontos Mindenki fizet a szemétszállításért a mezőtúri holtágak melletti üdülőterületeken és más külterületeken is bevezetik idén a hulladékszállításért fizetendő közszolgáltatási dí­jat. Az önkormányzat már eddig is elszállíttatta a Pere- si és a Túrtői holtágak mel­lől a szemetet, s a most be­vezetésre kerülő szolgáltatás és díj célja, hogy elsősorban azok fizessék meg a hulla­dékszállítás „árát”, akiknél a hulladék keletkezik. Csökkennek az autóbuszjegyárak A mezőtúri képviselő-testü­let a januári ülésén döntött arról, hogy mely helyi busz­járatok működéséhez tud tá­mogatást adni a Jászkun Vo­lánnak. Az éves támogatás összege mintegy 6,5 millió forint. A járatok kihasznált­sága csekély, így a képvise­lő-testület most a jegyárak csökkentéséről határozott, ösztönözni kívánva a járatok jobb kihasználását. Májusban rendezik a városnapi ünnepet MÁJUS 25-27-ÉN lesznek idén a városnapi rendezvények Mezőtúron. A tervek szerint az első két napon tudomá­nyos, irodalmi konferenciá­ra, főzőversenyre, sportren­dezvényekre, művészeti programokra kerül sor. A harmadik nap, lévén akkor a gyermeknap, a kicsiké lesz. Mezőtúr ilyen módon „tér ki” a szomszéd Túrkeve Juhászfesztiválja elől. Megemlékezés Czebe Gyuláról a mezőtúri Bodoki Fodor Helytörténeti Egyesület szer­vezésében nemrég megem­lékeztek dr. Czebe Gyula nemzetközi hírű bizantoló- gus születésének 125. évfor- j dulójáról. A tudós Mezőtú­ron született, s a helyi Refor­mátus Főgimnázium - a mai Református Kollégium - diákjaként indult el tudo­mányos pályáján. SZ0U0N.hu Olvasson további mezőtúri információkat a 520. J0N.hu hírportálon. Könyvtári portrék a közös szülőföldért Érdekes sorozatot indított útjára nemrég a városi könyvtár, Együtt Mezőtúrért címmel. A sorozatban szereplő portrébe­szélgetések meghívottal, a szer­vezők szándékai szerint, olyan mezőtúriak közül kerülnek ki, akik készek (együtt) gondolkod­ni a városról, és a gondolataikat meg is osztják a hallgatóságuk­kal, beszélgetőpartnereikkel. A sorozat első vendége Hegyi Ani­ta, a Mezőtúr Művészeti Alapít­vány titkára, a Szegedi Tudo­mányegyetem végzős hallgatója, a moszkvai Magyar Kulturális Intézet gyakornoka volt, s a kö­vetkező beszélgetésre is egy helybeli fiatal, a Corvinus Egye­tem diákja hivatalos.- Úgy tapasztaltam, hogy a mai túlmodernizált világunk­ban, amikor egyre kevesebbet beszélgetünk egymással, szíve­sen jönnek el az emberek egy- egy ilyen rendezvényre — érté­kelte az első rendezvényt a kez­deményezés gazdája, Boldog Mária könyvtárvezető. — Na­gyon jól érezte magát az a har­minc-negyven ember, aki eljött a beszélgetésre, és ugyanezt re­mélem a további alkalmaktól is. Két fiatallal kezdtük most a sort, de következnek helyben élő, illetve Mezőtúrról elszár­mazott beszélgetőpartnerek, akiknek azt is sugallni szeret­nénk, hogy fontos, mit gondol­nak ők a városukról. ■ Üj alkotással gyarapodott. A mezőtúri Kossuth Lajos Általános Iskola tel­jes rekonstrukciója során az ebédlő is megújult, és nívós képzőművészeti alkotással is gyarapodott: Veres Gyula keramikusművész munkája a tűz, a víz és a levegő természetben megfigyelhető kapcsolatát örökíti meg Csereberebörze a közösségi házban A múlt hét szombatján immár ötödik alkalommal szervezték meg a mezőtúri Móricz Zsig- mond Közösségi Házban csere­berebörzéjüket Miklavicz Diána és barátai. A néhány éve indult kezdeményezés mára alaposan kinőtte magát: tudomást szerez­tek róla a túriak, és számítanak is rá. A szombati jókora árufor­galommal is elégedettek lehet­tek a szervezők. A börze pénz nélkül működik. A behozott, eladni szánt tárgyak gazdái egy értékelési rendszer alapján pontokat kapnak a tár­gyaikért, és ők ezekért a ponto­kért szabadon „vásárolhatnak” a kiállított kínálatból. A szomba­ti börzén elsősorban jó állapot­ban levő ruhaneműk, használa­ti tárgyak, gyermekjátékok, va­lamint műszaki cikkek cserél­tek gazdát, de idén már bútoro­kat is bejelentettek a szervezők­nek a csereberélők. Utóbbiakat, méreteik miatt, nem kellett be­szállítaniuk a helyszínre a gaz­dáiknak. Ezekre a tárgyakra ki­közvetítették a szervezők az ér­deklődőket. A börze elsősorban a szegé­nyebb, segítségre szoruló csalá­doknak jelentett jó beszerzési le­hetőségeket, hiszen saját fölössé vált, még használható tárgyaik beáldozásával olyan dolgokhoz is hozzájuthattak, amik újkénti megvásárlására egyébként esé­lyük se nagyon lett volna. ■ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents