Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-24 / 47. szám

4 MEGYEI TŰKOR 2012. FEBRUAR 24., PENTEK Egy eredeti Kádár-levél története história A pártfőtitkár kerülte Szolnokot, mert tartott a neki szánt kérdésektől A gőzmozdony modelljével szolnoki ipari tanulók köszöntötték Kádár Jánost a ‘69-es látogatásakor. A modell most a Közlekedési Múzeumban látható. A rácsot kifeszítve jutott be az épületbe a betörő A megye több településén is akadt dolga a rendőröknek az utóbbi napokban. Szabó Zita őr­nagy, a megyei rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivője közölte, a megyeszékhelyen, a Tiszavirág híd kerékpártárolójában hagyta lezárva biciklijét egy 19 éves fér­fi. Mire pár óra múlva visszatért, csak hűlt helyét találta a jármű­nek. A bicikli értéke közel ötven­ezer forint. Jászladányban a rá­csot kifeszítve jutott be egy betö­rő egy söröző épületébe szerdá­ra virradóra, ahonnan készpénz­zel és dohányáruval távozott. A lopással okozott kár több mint százezer forint. ■ Háromszázezres nyomravezetői díjat tűztek ki Január 22-én 22 óra körül isme­retlen személy, ismeretlen rend­számú, színű és típusú gépjár­művel Fegyvernek külterületén, a 3216-os főúton haladt, feltehe­tően Tiszaroff irányából Fegy­vernek felé. Valószínűleg az 5. km szelvényben lévő egyenes, közvilágítással el nem látott út­szakaszra érve, a járművével el­sodorta az úttesten ismeretlen helyen tartózkodó gyalogost, B. Lajos tiszabői lakost. B. Lajos a baleset során életét vesztette. A holttestet január 23-án 11 óra 50- kor találta meg egy állampolgár az út 4. km 650 m-nél lévő útsza­kaszon, a menetiránnyal azonos oldali útárokban. A rendőrség az ismeretlen tettes elfogását erédményező in­formáció szolgáltatójának 300 ezer forint nyomravezetői díjat tűzött ki. A rendőrség kéri a balesettel érintett gépjármű vezetőjének jelentkezését, továbbá azokat, akik a balesetnek tanúi lehettek, vagy az esetről bármilyen infor­mációval rendelkeznek. A beje­lentéseket munkaidőben a me­gyei rendőr-főkapitányságon (Szolnok, Baross G. út 39.) sze­mélyesen, vagy telefonon az 56/501-610, az 56/501-611 szá­mokon, illetve a 107-es illetve a 112-es telefonszámokon, vagy a kozlekedes@jasz.police.hu e- mail címen várják. A bejelenté­seket bizalmasan kezelik. ■ 1956. október 30-án, Kab- lay Lajos, a Szolnok Me­gyei Forradalmi Munkás- tanács hadügyi biztosa vezetésével, húsztagú szolnoki küldöttség uta­zott repülővel Budapestre, hogy saját szemükkel lás­sák, milyen a helyzet a fő­városban. A szolnoki kül­döttség egyik tagja talál­kozott Kádár Jánossal is. L. Murányi László- A szolnoki Bulyáki Ferenc a Parlament folyosóján futott össze Kádárral, aki akkor a Nagy Imre-kormány miniszte­re volt - meséli Cseh Géza, a korszak kutatója, a lász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársa. - Megállította, bemutatkozott, elmondta neki, hogy Szolnokról jött, és kérte a későbbi pártfőtitkárt: írjon, f üzenjen már valamit a város- g nak. Egy rövid, írásos üzenet 1 született, a politikus saját kéz- 1 írásával, amit az még bevitt a parlamenti ülésterembe, és Nagy Imre miniszterelnökkel is aláíratott. A levél néhány forradalmian pátoszos mondat volt csupán, minden különösebb ideologizá- lás nélkül. „Kedves szolnoki dolgozó testvérek! Egy nehéz korszak utolsó, és egy fejlődési korszak első napján találkozva Szolnok város küldöttjével, ..., üdvözletünket küldjük önök­nek. Fogjunk össze minden kádár JÁNOS november ne­gyedikéi Szolnokra érkezésé­ről és a negyediké utáni szol­noki napjairól még ma sem tudni minden apró részletet - mondja a kutató. Annyit tu­dunk, hogy negyedikén kora délután már Szolnokon tar­tózkodott, és magához hívatta a József Attila úti szovjet lak­tanyába a megyei pártbizott­ság akkori első titkárát, Kál­mán Istvánt. Megkérdezte tő­le, hogy támogatja-e őt. Kál­mán „elvtárs” persze azonnal igent mondott. kádár valószínűleg a szolno­őszinte, jó szándékú magyar ha­zafival a rend helyreállítása, az élet alapját képező munka meg­indításában...” És így tovább.- Tizenhárom évvel később, 1969-ben, nagygyűlést tartottak Szolnokon, a MÁV Járműjavító­ban - meséli tovább Cseh Géza. - Autóbuszokkal tizenegy-ti­zenkétezer embert hordtak ösz- sze az üzem nagycsarnokába, hiszen az ünnepi szónok Kádár ki reptérre érkezett meg, a kí­sérőivel együtt, november ne­gyedikén. Hajnalban ugyanis a szovjetek elfoglalták a repü­lőteret, és a magyar katoná­kat bezárták az épületekbe. A bezárt magyarok látták, hogy a délelőtt folyamán repülőgé­pek jönnek, és polgári ruhás emberek is kiszállnak belő lük. Arról viszont írott doku­mentumok is vannak, hogy Moszkvából aznap kora haj­nalban gépek indultak Ung- vár felé, majd onnan tovább Magyarországra... A mozaik­darabkák illeszkednek. János MSZMP-s pártfőtitkár volt. A városi pártbizottság ak­kori titkára a nagygyűlésen fel­olvasta az ’56-ban született leve­let, de a másik aláírót, Nagy Im­rét, akkor már „gondosan” ki­hagyta belőle. Ilyen idők voltak akkoriban. — Kádár János a forradalom után már nem nagyon jött Szol­nokra - állítja a kutató levéltá­ros. - Talán azért, mert tartott attól, hogy itt majd rákérdeznek a pártmun- kasok:/* hol járt, - f '•' $ s mi tör- \ • tént vajon "\ vele novem­Dr. Cseh Géza könyvet | is írt ^ ‘56-ról bér első napjaiban, míg Szolnok­ra nem érkezett... Titkai voltak, amiket élete végéig sem osztott meg a nyilvánossággal. A hat­vankilences járműjavítói nagy­gyűlés kivételnek számított, mert erre személyesen jött.- Titkokat említ. Kiderült már a nyilvánosságra került doku­mentumokból, hogy miért ép­pen Szolnokot választották an­nak idején a Kádár-kormány zászlóbontása helyszínéül...?- Mert volt katonai repülőte­re, megyeszékhelyként nagy példányszámú újságja, hozzá nyomdája, működött egy nagy teljesítményű rádióadó, és jelentős szovjet katonai erők is állomásoztak a városban. Külön-külön ezek az adottságok más településeken is i rendelkezésre álltak volna, de együtt, egy helyen csak Szolno­kon. Vegyük ehhez még hozzá a város földrajzi elhelyezke­dését, viszonylagos fő­város közelségét is. Különösen a rádióadó volt abban az időben a fontos és meghatározó, hiszen a sugárzás akár háborús időkben is folyhatott. Ötvenhatban Laki­hegyen működött a Kossuth rá­dió állomása, és ezen kívül még két helyen volt az országban nagy teljesítményű torony: Ba- latonszabadiban és nálunk. Szolnok a Petőfi műsorát sugá­rozta, de könnyen áthangolható volt a Kossuthra is. Szabadiban azonban nem volt stúdió, míg Szolnokon igen.- Szolnokot ezek szerint vala­hol, valakik, egy bizonyos for­gatókönyv szerint kiválasztot­ták a november negyedikéi szerepre? — Ez a kérdés ma még nincs kellően feltárva, tisztázva. Van­nak jelek, amelyek a teljesen tudatos kiválasztásra utalnak, de olyan adatokat is találtam, amik szerint a szovjet pártve­zetés eredetileg nem Szolnokra akarta hozni Kádárt, hanem egyenesen Budapestre. Ott azonban elég kemény ellenál­lásra számíthattak volna még november negyedikén, így ke­rülhetett sorra Szolnok, a ma­ga adottságaival és elhelyezke­désével. Még nem tudni minden apró részletet SZAVAZÓLAP A 2012-ES JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETI PRIMA DÍJ JELÖLTJEI Magyar irodalom kategória Magyar építészet és építőművészet kategória O llyés János O Cseuz Imre o Rékasy Ildikó O Pálossy Miklós o Tiszai Lajos o Tanács Lajos Magyar színház- és filmművészet kategória Magyar sajtó kategória O Gombos Judit O Mészáros János O Mészáros István O Seress Zsuzsa o Radó Denise o Tálas László Magyar képzőművészet kategória Magyar népművészet és közművelődés kategória O Máté György O Dudás Dániel o Ötvös Nagy Ferenc O Pendzsom Néptánc Egyesület o Verebes György O Révész Márta Magyar tudomány kategória Magyar zeneművészet kategória O Dr. Ducza Lajos O Bischof László o Dr. Nyiri László o Pál Mihály o Dr. Tóth Albert o Szivárvány Citerazenekar Magyar oktatás és köznevelés kategória Magyar sport kategória O Galsi Erika O Ifj. Cseh Sándor o Dr. Kállai Mária PhD o Peták Kálmán o Papp János o Pór Péter Közreműködését, szavazatát köszöni a VOSZ megyei elnöksége! Csak eredeti szavazólapot fogadunk el. A Kunszentet újratelepítő bírót ünnepük Rendhagyó ünnepi ülést tart ma Kunszentmárton képviselő-tes­tületé és a Szent Márton Plébá­nia. Február 22-én volt ugyanis a város újratelepítését irányító Radics István községi főbíró ha­lálának 250. évfordulója, rá em­lékeznek most. A horvát szárma­zású Radics István az elnéptele­nedett településre a Jászságból hozott lakosokat, innentől kezd­ve indult virágzásnak Kunszent­márton. Az ünnepi ülésre a horvát nagykövetet, valamint a szegedi' Horvát Nemzetiségi Önkor­mányzat elnökét is meghívták - tájékoztatta lapunkat Kovácsné Szabó Katalin, a plébánia iroda­vezetője. ■ Joó Zs. Rendezi a gyűjteményt Vankó György tiszaroffi révésznek (képünkön) a téli hónapokban, amikor a komp pihen, van ideje a gyűjteménye rendez­getésére. A fiatalember főleg a településén még fellelhető helytörténeti tárgyakat, valamint eszközöket szedi össze, gyűjti egybe. i ► *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents