Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-02 / 28. szám
2012. FEBRUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Szembesétál velem a háromszög HIRDETÉS gondolatok Mit is látunk pontosan, amikor kinézünk az élet ablakán? Mi is az az ablak? Egy szétkoptatott metaforát vagy magát a tárgyat értjük alatta? Roppant unalmas, ám lényeges... SZABÓ NÁNDOR ZSOLT: - Ha blZO- nyos értelemben mindennek van ablaka, az azt jelenti, hogy át lehet törni egy ponton vagy szét lehet feszíteni azokat a korlátokat, amik tartják. Jobban belegondolva, elég sok ablakon és ajtón kell átverekednie magát az embernek, mire eléri a célját Elég csak visszagondolni (valakinek ez a jelen) a matekórákra: egyenlet egyenlet hátán. Elég egyetlen elírás, és kezdődhet elölről az egész. Csodás, nemde? Ahhoz, hogy megtaláljuk azt a bizonyos pontot, a türelem, úgy tűnik (és nem csak a matekban), elengedhetetlen. Önmagában az a tény, hogy olyat kell csinálnod, amit nem szeretsz vagy nem érdekel, az egekbe tudja repíteni a vérnyomásodat. De fő a nyugalom. Elvileg (gyakorlatilag közel sem biztos) mindenki így kezdte. Minek kell neked tudni, hogy X és Y (ez már két ismeretlen lenne egy egyenletben) mikor született és hogyan tudod kiszámolni azt, hogy hány éves lesz a kapitány hétszáz agyműtét után? Én találtam ki? Nem. Igaz, hogy amire igazán szükség van, arról túlnyomórészt nem sok szó esik, de legalább annak lehet örülni, hogy még Mari néni szoknyáját is agyon tudom deriválni, integrálni, sőt, még azt is meg tudom ál- lapítani, hogy ez a végte- lenbe tart..., de jó! (az még jobb, ha mindebből év múlva tudok valamit.) De ugye csupa olyasmit tanulunk, aminek hasznát tudjuk venni az életben... Kibámulunk az ablakon és gondolkodunk, miközben könyveink mellettünk hevernek... Vegyük kézbe utóbbiakat, és koncentráljunk a tanulásra! Vagy nem? Bár mindennek van kiskapuja (ponosabban valami trükkje), megtalálásához nem biztos, hogy elég lesz tudni, hogy melyik költő mikor született, és egyes anyagok molekulaszerkezete hogyan épül föl (ám ez sem mindig haszontalan). Néha ez kell, néha az, ám a dolgok gyakorlata nem egy esetben eltér az iskolai tananyagtól. Majd az élet megtanít... cseh Viktória: - Ha kinézek a szobám ablakán, egy játszóteret látok. Eleinte nem örültem, hogy ide építették, mert nyáron korán reggel felébresztenek a kisgyerekek a viháncolásukkal. Megszoktam, és előnyei is vannak. Ha nagyon unatkozom, lenézek és gondolkodom. Persze mindig máson, attól függően, hogy mi zajlik odalent. Van, amikor csak bámulok előre, nézem a vidáman játszadozó kicsiket. Közben azon filozofálok, hogy milyen jó volt, amikor még én is nyugodtan játszhattam. Nem kellett minden napra tanulnom, témazárókat írnom. Mennyivel jobb volt akkor, amikor a legnagyobb problémám az volt, ki legyen a fogó. Most bezzeg tanulhatom azokat a tantárgyakat is, amikre szerintem nem is lesz feltétlenül szükségem. Persze tudom én, hogy ez a törvény, ezeket kell tanítani és tanulni az iskolákban, ezt már a fizikatanárom is megmondta. Mégsem tartom valószínűnek, hogy valaha szembesétál velem egy derékszögű háromszög és megkér, hogy számoljam ki a szögeit, lehetőleg szögfüggvénnyel. Vagy ki kell jutnom egy súrlódásmentes szobából, esetleg molekulákat kell terveznem (bár van, aki ezt csinálja). Mindez persze nem számít, ugyanúgy meg kell őket tanulnom. És ha nagyon nem megy vagy egyszerűen már elegem lett belőle, azzal biztatom magam, hogy ha egyszer egy televíziós műveltségi vetélkedőben szerepelnék, meglehet, hogy a tanultakkal az utolsó kérdések valamelyikére tudnám a választ. Ami pedig ennél az indoknál is ésszerűbb, hogy leérettségizni bizony aligha lehet ezen információk nélkül. Az érettségi pedig a továbbtanuláshoz szükséges... Ez már számomra is nyomós érv. Ezért kell azokat a tárgyakat is tanulnom, amiket nem szeretek. Hát előveszem a könyveimet, és kicsit gonoszkodva arra gondolok, hogy azok a kisgyerekek, akiket nézek (és most picit irigyelek), előbb-utóbb arra a sorsra jutnak, mint én: meg kell majd küzdeniük a leckékkel. De addig is jobb, ha inkább tanulok és nem az ablakomban ücsörögve nézelődöm... oo/í ^ail.'szolnokst Áz oldaton megjele terjedelmükben < SZOUON.fu 15 Messze Túl az ablaküvegen, S a kopár faágain... Nagy Kékség látszik, Messze integető. Életnélküli világ, A Nyugalom szigete, Melyben nem tudom, hiszek-e. Szél támad, gyenge vihar előtti szél. Szívem száguld az Ismeretlen felé. A foszlány faágakat felölelő fuvallat tova száll minden perc alatt. Visszatér jelenség, hogy merről jött, Arról nem regél. Csak süvít. Felfedi képzeleten túli képét. Csak egy villanás. Láthatatlan. CSABAI NIKOLETT Hallod-e, te, gyerünk a moziba be! Na, Rozi valószínűleg megy moziba, de az biztos, hogy egy-két sétás diák barátjával, te- sójával, anyukájával vagy bárkivel ellátogathat(ott) valamelyik Cinema Citybe. Néhány, a Sajtó és tanulás (Séta), illetve a Lapot a diákoknak (Ladik) médiaprogramunkban kiemelkedően teljesítő fiatalt a Cinema City jóvoltából megleptünk két-két jeggyel. Lássuk, kik a szerencsések... 1. FODOR TAMÁS 2. JÁNOSI LILI 3. SIPOS NIKI 4. GÉLÉI ADÉL 5. LÓVÉI RITA 6. VONA ZSÓFIA 7. SZABÓ KITTI 8. TÓTH BÁLINT Köszönjük, hogy sok-sok cikket írtatok nekünk, reméljük, hogy a mozijegyekkel örömet okoztunk nektek! Üdv: SÉTA-TEAM Az oldalt támogatja: CINEMA CITY ENSZ-hivatal nyílik a gyöngyösi főiskolán A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán februárban ENSZ-hivataf létesül. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének helyi irodájában végzett munka eredményét valamennyi tagország hasznosítja majd. A főiskola hallgatói számára itt a remek lehetőség, hogy bekapcsolódjanak e szervezet munkájába. Az újonnan nyíló ENSZ-hivatal műholdas felvételeket elemez majd, alacsony repülési felvételeket készít és dolgoz fel. Miért ponta Károly Róbert Főiskola? Mert ez az intézmény bizonyította, hogy egyedülálló tudással bír a környezeti állapotfelmérés terén (Mexikói-öböl, kolontári vörösiszap-katasztrófa, klímakutatás a sarkvidéken, stb.). A hivatalnak közvetlen hozzáférése van a NASA műholdasfelvételeihez, és részt vesz olyan programokban, melyek a katasztrófák és vészhely- zetekfelderítését szolgálja. Az elsősorban a környezetben végbement változások mérésével és térképezésével foglalkozó hivatal része a főiskola oktatási egységének, vagyis az itt tanuló hallgatók részesei lehetneka hivatal munkájának. Ehhez a főiskola polgárává kell válniuk, s akik még nem tették, február 15-ig környezetgazdálkodási agrármérnökszakra kell jelentkezni ük. A nemzetközi karrierlehetőségnek innentől kezdve semmi akadálya! Szükség van az erősebbik nemre könyvajánló Merle Védett férfiak című alkotása ma is aktuális témát feszeget A legtöbb nőben valószínűleg már felötlött a gondolat: egyszerűbb lenne, ha nem lennének férfiak, hisz gyakran ők a problémák okozói. Robert Merle az egyenjogúság témáját feszegeti Védett férfiak című regényében, melyben a nők nemcsak a férfiakéval azonos jogokat szereznek, hanem a női nem válik az erősebbé... A mű Amerikában játszódik, amikor egy szörnyű agyvelőgyul- ladás-járvány pusztítja a nemzőképes férfiakat. A főszereplő, az olasz ősökkel rendelkező Martinelli doktor kezd elsőként foglalkozni a kórral, mely gyorsan terjed. A kór csupán a férfiakra veszélyes, ezért hamarosan a hivatalokat kénytelenek nők betölteni. A megelőzés érdekében Martinelli doktorral egyetemben néhány tudóst védetté nyilvánítanak, és egy kutatóbázison elkülönítenek, hogy megtalálják a járvány ellenszerét... A főszereplők i elszigetelődnek a külvilágtól, korlátozott a mozgásterük, a külvilág dolgairól sem értesülhetnek szabadon, az újságok cenzúrázva kerülnek hozzájuk, a televízió tiltott. Eközben a társadalom szerkezete átalakul, férfiellenes mozgalmak alakulnak, az elnöknő a férfiak évszázadokon át tartó nőellenes viselkedésének megtorlását tűzi ki célul. Terjed a homoszexualitás, a férfiből és nőből álló vegyes páros már-már erkölcstelennek és idejét múltnak számít. Egyes férfiak inkább kaszt- ráltatják magukat, bűneiktől megtisztulva nem részesülnek az általános társadalmi megvetésben, s jutalmul egy „A” jelű kitűzőt viselhetnek. Ez a kutatólaboratóriumon belül is érezhető, a légkör feszült. A tudósoknak rettegniük kell rejtélyes munkaadójuktól is, akit senki sem láthat. A főhős végül felismeri, ha akarna, sem távozhatna szabadon a bázisról... Az 1974-es regény örök témát feszeget: férfi és nő kapcsolatát, melyben a szerepek felcserélődnek (ez ma is aktuálisf?)). Az olvasó a szituációt abszurdnak érzi, a helyzet „megoldása” is abszurd lesz, de meg is történhetne. Ebben rejlik a könyv sokkoló ereje, melynek köszönhetően beláthatjuk: férfiakra szükség van. Tehát, védjük őket - mindenféle kórtól! LÉVAY KRISZTINA, HAJNÓCZY, TISZAFÖLDVÁR
