Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-22 / 45. szám
4 2012. FEBRUÁR 22., SZERDA GAZDASAG Kistérségek, nagy különbségek: a szakadék egyre mélyül FŐKÉNT AZ INFRASTRUKTURÁLIS hiányosságoknak tudják be a szakemberek, hogy a megye kistérségei között óriási szakadék húzódik, s ez mélyülni látszik az utóbbi években. Míg a Jászságban a válság ellenére kiemelkedő a gazdaság teljesítménye, az export volumene és a vállalkozói aktivitás, addig főként a kunszentmártoni és tiszafüredi kistérségben mintha megállt volna az idő. Mindez már évek óta így van, derül ki a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint a Nemzed Adó- és Vámhivatal által a közelmúltban kiadott Top 50 kiadványból. Az adatok beszédesek, azt jelzik, hogy az élmezőny és a leszakadók közötti távolság nem csökkent. A megye legtöbb, mintegy 3500 társas gazdálkodója a Szolnoki kistérségben tevékenykedik, míg a Jászberényi kistérségben ennek körülbelül a fele. Ezzel szemben a legkevesebb a társas vállalkozás a Kunszentmártoni kistérségben. A megye 50 legjelentősebb társas vállalkozásából 24 a Jászberényi, 19 pedig a Szolnoki kistérségben működik. A nettó árbevétel és a foglalkoztatottak számának kistérségenkénti alakulása (társas vállalkozások, 2010) Kistérség Nettó árbevétel (milliárd Ft) Foglalkoztatottak száma (fő) Jászberényi 1508,2 23 251 Szolnoki 344,5 20934 Kunszentmártoni 36,9 ____IML. Mezőtúri 34,8 3 805 Tiszafüredi 48,8 3 798 Törökszentmiklósi 50,2 3 214 Karcagi 59,1 4 544 Összesen 2082,7 62 501 (FORRÁS: NAV, JNSZ MKIK) Az adóhatóság adatai szerint a megye nettó árbevételének közel háromnegyed részét, 1508 milliárd forintot a Jászberényi kistérség társas vállalkozásai érték el 2010-ben, míg a megye legtöbb vállalkozását felsorakoztató Szolnoki kistérség gazdálkodóinak együttes értékesítése 344,6 milliárd forintot tett ki. A társas vállalkozásoknál munkát vállaló 62 ezer embér több mint harmadát a Jászberényi kistérségben működő gazdálkodók, további egyharmadát a Szolnoki kistérségben működő cégek foglalkoztatták. ■ L. Z. A jó erdész az erdő szolgája cégportré A természettel harmóniában élnek, de az olykor ellenük fordul Immár 17 éve működik eredményesen a Kőteleki Ártéri Erdőbirtokossági Társulat. Pedig a tiszai árhullámok, a jég, a viharok jócskán megnehezítik a gazdálkodást. Ám aki fát ültet, a jövőre gondol s reménykedik. Laczi Zoltán A Kőteleki Ártéri Erdőbirtokossági Társulatot 1995-ben alapították magánszemélyek. A speciálisan erdészeti vállalkozást jelenleg 12 tulajdonos jegyzi, fele mint a megalakuláskor, miután a Tiszán túli területek tulajdonosai kiváltak. A három Tisza menti község határában gazdálkodó társulat saját üzemi területe 212 hektárnyi erdő, ezt egészíti ki mintegy 750 hektárnyi, a szak- irányításukkal működő integrált terület - tudtuk meg Luzsi Józseftől, aki 1998 óta a látja el az elnöki feladatokat. Mint mondta, a társulat fő tevékenysége a tartamos erdőgazdálkodás, valamint komplex erdészeti szolgáltatás az erdőtelepítéstől a felújításon, a gépi szolgáltatásokon és a kitermelésen keresztül egészen a kereskedelemig. A saját és integrált terület fele korlátozott használatú, védett terület. Az erdőbirtokos- ság az üzemterv szerint évente 8-10 hektár véghasználatot végez. Összes kitermelése az úgynevezett előhasználatokkal együtt 4-5000 köbméter. Körülbelül ugyanennyi fatömeggel lehet számolni, amit szolgáltatásként vágnak ki. A saját, illetve integrált területükön összességében évente 40- 50 hektáron végeznek erdőtelepítést, valamint -felújítást. Ami a fafajokat illeti, 65 százalékot képvisel a nemes nyár, illetve a Az árbevétel alakulása (millió forint)-1 WHK ")' Csak az elmúlt évben 400 köbméternyi fát adtak el kedvezményes áron iilS a környékbeli lakosoknak — mondta Luzsi József (képünkön) hazai nyár, 18 százalék az akác, 13 a tölgy, s 4 százalék az egyéb fafajok területi aránya. Az erdőbirtokosságnak megalakulásakor nem volt alkalmazottja, az átlagos foglalkoztatotti létszám mára azonban elérte a 20 főt, ebből 15 közmunkásként dolgozik. A munkálatok egy jelentős részét alvállalkozókkal Végeztetik el, rajtuk keresztül további 15 ember megélhetését biztosítják.- Amit az Isten egyik kezével ad, a másikkal elveszi - fogalmazott az ártéri gazdálkodás nehézségeivel kapcsolatban Luzsi József. Mivel az erdőterületük 80 százaléka hullámtéren található, ez önmagában sok A gazdaságos működést veszélyeztetik a tolvajok luzsi József szerint a rendkívüli hidegben minden korábbit felülmúló mértékben lopják a fát, pusztítják az erdőt. Mint mondta, az elszegényedett, magas munkanélküliséggel sújtott vidéki térségekben sok embernek nincs más választása: lopja a tüzelőt, hogy meg ne fagyjon. Az erd& birtokosság ezen a télen eddig 300 köbméternyi kivágott fáról tett rendőrségi feljelentést, ám ennél több az eltulajdonított mennyiség, ami legalább 3-4 millió forintos közvetlen kárt jelent. Ehhez jön még az újratelepítés, a természetkárosítás és az őrzés-védelem többletköltsége. mindent meghatároz. A Tisza egyetlen elöntése egymázsányi komplex műtrágyával egyenértékű tápanyagot terít szét hektáronként, ami biztosítja, hogy az erdő gyorsabban nő, és a faanyag minősége is jobb. Az árvizek, viharok azonban számottevő kockázatokat is hordozNévjegy: Luzsi József SZÜLETETT: Szolnok, 1959. szept. 16. VÉGZETTSÉG: er- dőgazd. szak- technikus FŐBB KARRIERÁLLOMÁSOK: 1978-tól Nefag 1998-tól magánerdész, a kőteleki erdőbirtokosság elnöke 2004-től a Magánerd&tulaj- donosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (ME- GOSZ) elnöke, az Országos Erdőtanács tagja, az Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége magyar képviselője. elismerések: Pro Silva Hungária, Rimler Pál-díj család: nős, két gyermek apja hobbi: vadászat nak. Az elmúlt öt évben az elemek többször is jelentős kárt okoztak a gazdáknak, évente emiatt 50-60 Hektár erdő pusztult ki. Tavalyelőtt, az év elején például a jeges ár borotválta le a frissen telepített csemetéket. Akkor azt hitték, ennél rosz- szabb már nem jöhet. Márciusban, áprilisban jelentős költséggel helyreállították a fiatal erdőket, aztán megérkezett a zöldár, ami olyan hosszan tartónak bizonyult, hogy a legöregebbek sem emlékeztek hasonlóra. Utána pedig annyira felmelegedett a hullámtéren a víz, a sekélyebb részeken 30 fokosra, hogy szinte megfőzte a már hatéves kis fákat is. Mindezek ellenére a gazdálkodás rentábilissá tehető, ezt bizonyítja, hogy az erdőbirtokosság nyereségesen működik - hangsúlyozta az elnök, aki büszke arra, hogy a társulatot megalakulása óta nem szankcionálták, mindig eleget tudtak tenni az erdőtörvényi kötelezettségeiknek. A legértékesebb farönköket egy szolnoki, rétegelt lemezt gyártó cégnek értékesítik, de közeli fűrészüzemeket is ellátnak alapanyaggal. Ezen kívül jutányos áron adnak el fát a környékbeli lakosoknak. A közmunkások igénybevételével csak tavaly ez a mennyiség elérte a 400 köbmétert. A szén-dioxid-kvóta értékesítéséből nem jut pénz az erdész sohasem magának ültet fát, hanem a következő generációknak - állítja Luzsi József, aki a Magánerd&tulaj- donosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnöke is egyben. Szerinte ma Magyarország Európa Nemzeti Parkjának nevezhető. Épp ezért érthetetlennek nevezte, hogy a szén-dioxid-kvóta eladásából egyetlen fillért sem fordítunk erdeinkre. A természetvédelmi korlátozás kompenzációjára is lenne 2007 óta uniós támogatási lehetőség (erdő natura), ám eddig ezt a jogcímet nem nyitották meg - tette hozzá az országos érdekvédelmi szervezet elnöke. Nagy problémát jelent, hogy hiányzik a szakmai utánpótlás könnyűipar Szinte kizárólag a kis szériás, bonyolult szerkezetű, egyedi termékekkel piacon lehet maradni A rendszerváltás előtt virágzó textil-és ruhaipari ágazatok több száz nőnek adtak munkát a Jászságban. Ám a Távol-Keletről az országba beáramló olcsó ruházati termékek, magas közterhek, energiaárak a könnyűipar válságához vezettek. A megmaradt cégek azonban mindent megtesznek a fennmaradásért. A jászapáti Xanta Ruhaipari Kft. több mint hat évtizede ugyanazzal a profillal, és harminc éve ugyanazzal a menedzsmenttel működik.- Lényeges, hogy a válság közepette munkaellátás és a finanszírozás miatt nem kellett csökkenteni a létszámot 2011-ben. Az év folyamán átlagosan 117 főt tudtunk foglalkoztatni, és 240 milliós nettó árbevétellel zártuk az évet - mondta Kovács István, a Xanta Kft. vezetője.- A textil- és ruhaipari termékek tömeges gyártása a Távol- Keleten összpontosul. Bérmunkában dolgozunk, és bonyolult, kis szériás termékeket gyártunk, amire úgy tűnik, hogy még van kereslet a piacon. Az idei év nehezen indult, mert a vállalkozást is érintette a minimálbér emelése. Nehéz helyzetet teremtett az az elvárás, hogy az adóváltozásból eredendően a nettó kereset ne csökkenjen. Ezt a munkavállalóknak száz százalékban próbáljuk biztosítani. A változások jelentősen megnöve— .MET Kovács István cégvezető a varrodában folyó munkát ellenőrzi lik a bérköltségeket, a többi költségnövekedésről nem is beszélve. Az idei év finanszírozását nehéznek ítélem meg, vannak aggályaim, de nagyon bízom benne, hogy a kezdeti nehézségek megoldódnak. Azt pedig, hogy mennyire tudjuk kigazdálkodni az irreálisan magas adóterheket, majd meglátjuk - tette hozzá a cégvezető. A költségek növekedésén túl a könnyűipari ágazat egyik legnagyobb problémája, hogy nincs megfelelő szakmai utánpótlás. A szakemberek jelentős része nyugdíjba vonult, vagy közeledik nyugdíjas éveihez. A jászapáti cég az elmúlt öt-hat évben egy frissen végzett nőiruha-készítő szakmunkást sem tudott felvenni. Valamikor pedig bekapcsolódtak a szakmunkástanulók gyakorlati képzésébe, de ezt fel kellett adniuk, mert nincs varrószakmunkás-tanuló. Az árbevétel alakulása (millió forint) 2009 2010 2011 FORRÁS: XANTA KFT.
