Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-20 / 43. szám

2 2012. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Nem jogerősen bűnösnek találták a pénzt átvevő rendőrt Egy szép barátság a baleset után támogatás Nem csak papírt adott, segítő jobbot is nyújtott a „vétkes” autós Két év végrehajtandó börtön- büntetésre ítélt a Szolnoki Tör­vényszék egy rendőrt első fokon a napokban. Z. Péter Zoltánnal szemben hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetés bűntette miatt hozott nem jog­erős ítéletet a dr. Vígh Zsolt ve­zette büntetőtanács. A határozat szerint a Szolnoki Rendőrkapitányság közlekedés- rendészeti osztályának hivatá­sos állományú beosztottja a jár­őrtársával 2011. március 16-án traffipaxos szolgálatot látott el a négyes számú főút Szajol és Tö- rökszentmiklós közötti szaka­szán. Megállítottak egy teher­gépkocsit, és az ellenőrzés során a rendőr szabálytalanságot ész­lelt a tachografkorongokban. ■ A tehergépkocsi tulajdo­nosa húszezer forintot nyújtott át a vádlott­nak. A bankók sorszá­mát előtte feljegyezte. A járműszerelvény vezetője ekkor telefonon értesítette főnö­két, hogy jöjjön a helyszínre, mert valami gond van. A tele­font Z. Péter Zoltán is átvette a sofőrtől, és ugyancsak a hely­színre kérte a főnököt, mert ta­lán személyesen megbeszélhet­nék a történteket. A tehergép­kocsi tulajdonosa hamarjában meg is érkezett az ellenőrző- pontra, ám előtte több tízezer fo­rintnyi papírpénzt vett magá­hoz, melyeknek közben felje­gyezte a sorszámát. A határozat szerint végül Z. Péter Zoltán eljárást nem indí­tott, semmilyen szankcionálást nem helyezett kilátásba. A jár­műszerelvény vezetőjének főnö­ke ezért húszezer forintot nyúj­tott át a vádlottnak, aki elfogad­ta a pénzösszeget. Ennek bizo­nyítékát, a beazonosított sorszá­mú bankókat meg is találták a Törökszentmiklósi Rendőrkapi­tányságra megérkező vádlottnál, mivel a tehergépkocsi tulajdono­sa itt tett feljelentést ellene. Az ügyész elfogadta a Szolno­ki Törvényszék ítéletét, ám mi­vel a mintegy százezer forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezett Z. Péter Zoltán, illet­ve jogi képviselője egyaránt fel­lebbezett a határozat ellen, így a közeljövőben a Debreceni ítélő­tábla tehet majd jogerősen pon­tot az ügy végére. ■ M. G. Manapság nem megszo­kott dolog, hogy egy bal­eset után valaki szó nél­kül elismeri: hibázott. Az még furcsább, ha a tör­téntek után a koccanást okozó meglátogatja a má­sik felet. Az pedig szinte csodaszámba megy, ha a vétkes fél heteken keresz­tül segíti az „áldozatot”, mert azt „így illik”. Joó Zsuzsa Kandallóban ropogó fahasábok adnak kellemes meleget a Szol­nok szélén lévő ház konyhájá­ban. A Hulimai házaspár izga­tottan üldögél, Gabriellát várják. Nemrégen hívták fel őket az au­tószerelő műhelyből, helyrehoz­ták összetört járművüket, lehet érte menni. Jani bácsit Gabi vi­szi el a szerelőhöz saját autójá­val. Az a hölgy, akinek a párja összetörte az idős házaspár ko­csiját két hete. Lehet, ez a talál­kozás lesz az utolsó rövid, de annál tartalmasabb kapcso­latukban.- Bevásárolni voltam au tónkkal, amikor a Holt-Ti- szánál egy másik kocsi ( hátulról belémszaladt — meséli a 76 esztendős Hulimai János. - Szeren­csére nem esett bajom, az autónak annál in­kább. Első gondolatom az volt, még jó, hogy a fe­leségem nem ült mellet­tem, a második, hogy fste- nem, de nehéz lesz most kocsi nélkül éldegélni! Mert a nejem súlyos beteg, alig tud mo­zogni. Az orvoshoz azonban rendszeresen el kell járnia - idé­zi fel a baleset pillanatait Jani bá­csi. Közben halk kopogás az aj­tón, megérkezett a várva várt vendég, Fülöp Gabriella. Fülig érő mosollyal üdvözli az időse­ket, majd otthonosan leül egy székre, önkéntelenül megsimo­gatva gömbölyödő pocakját. — Fiú lesz! — árulja el nekünk, majd gyorsan megkérdezi Erzsi­ké nénit, hogy érzi magát, Jani bácsit pedig arról faggatja, pon­tosan mikor jöjjön érte délután. — Gabika nagyon aranyos, mindig érdeklődött, segített ne­künk az elmúlt napokban — mondja Erzsiké néni, aki hozzá­fűzi, nem sok ilyen önzeüen em­^ 0) Fulop Gabriella az Idős házaspárral, Erzsiké nénivel és János bácsival. A várandós kismama szinte a szüleit látta bennük.... berrel találkozott életében. Mert bizony egy autóbaleset után a legegyszerűbb lepapírozni min­dent, aztán örökre búcsút inteni egymásnak, nem foglalkozva az­zal, mi lesz a másikkal.- A koccanás után felhívott a párom, hogy menjek már ki oda, ahol a baleset történt, mert szük­sége lenne a segítségemre. Jani bácsi még ott és akkor mesélt né­hány szót magáról, én pedig úgy döntöttem, meglátogatom őket. Amikor megpillantottam Erzsiké nénit, tudtam, innentől kezdve nincsen visszaút: megpróbálok mindenben segíte­ni nekik, ahogy Születendő gyermekét is bemutatja majd- ÚGY neveltek, hogy mindig segítsek a rászorulóknak, az időseknek — árulja el Fülöp Gabriella. - Segíteni jó ér­zés, remélem, a júniusban megszülető fiam is így fogja érezni. Bár... én hiszem, hogy a jó példa ragadós. azt már eldöntöttem, ha gyermekem egy picit na­gyobb lesz, bemutatom Ja­ni bácsiéknak is. Úgyhogy biztos vagyok benne, hogy fogunk mi még találkozni ■ biztatja a fiatalasszony az idős házaspárt. időm és energiám engedi - Gabi közben szeretettel néz az öregek­re. A fiatalasszony amit mondott, komolyan is gondolta: Erzsiké nénit elvitte a kórházba, Jani bá­csit vérvételre, elment velük be­vásárolni, és gépkocsijuk javítta­tását is ő intézte. Párja is kivette a részét: ő is oda autózta Jani bá­csit, ahová kérte, ne kelljen bu- szoznia.- A szüléimét láttam ben­nük. Arra gondoltam, ha ve­lük történt volna hasonló eset, milyen jólesett volna nekik, ha nem hagyják őket magukra a bajban. Főleg, ha ezt a bajt más okozta... Jani bácsi gyorsan közbeszól: — Pedig mondtam ám Gabi­kának, hogy ne foglal­kozzon velünk! Arra gondoltam, ha a mi hurcolászásunk köz­ben valami baj történne vele vagy a picivel...—az idős ember­nek elcsuklik a hangja, a szemét is megtörli - ...szóval, ha történt volna valami, nem bocsátottam volna meg magamnak soha!- De szerencsére semmi nem történt!—válaszol Gabi, és meg­simogatja Jani bácsi vállát. - Lát­ja, a kocsi is elkészült, délután kiviszem a műhelybe, holnaptól visszazökkenhet minden a régi kerékvágásba. Kérdésemre, hogy vajon talál­koznak-e még valaha az életben, a kismama azt válaszolja, remé­li, a boltban, az utcán, a piacon vagy bárhol még összefut a Hu­limai házaspárral. Majd elgon­dolkodva hozzáteszi: — Bár még nem említettem Erzsiké néniék­nek, de délután úgy fogok tőlük elköszönni, hogy felajánlom: a jövőben is bármikor hívhatnak, ha valamire szükségük van. Én pedig jövök, amint tudok. Gabriella gyakran bevitte kocsijá­val a városba Jani bácsit HÍREK Meséltek. Abonyban, a Somogyi iskolá­ban rendezték meg nagy érdeklődés mel­lett a Pest megyei mesemondó versenyt. Hálóztak. Jászberényben hosszú évek óta a Gépipari Tudományos Egyesület Háztartási Gépek Szakosztálya szervezi meg a Műszaki bált. Az idei társasági eseménynek is a Déryné Művelődési Központ adott helyet. Farsangra készültek. A szolnoki Napsugár Gyermekház Kézműves-házában a hét végén farsangi dekorációkat, jelmeze­ket, bábukat, télűző álarcokat készítettek. Az átalakulás adhat esélyt az alapítványoknak Amint azt dr. Lengyel Györgyi kormánymegbízott többször hangsúlyozta, a megyei intéz­ményfenntartó központ által át­vett korábbi megyei intézmé­nyekben a későbbiekben kizáró­lag a kötelező feladatokat tudják finanszírozni. A jogszabályi vál­tozások miatt hasonló a helyze­tük a közalapítványoknak, ala­pítványoknak. Az ő esetükben megoldást jelenthet egy esetle­ges átalakulás. így az Esély Köz- alapítvány máris jelezte, hogy a későbbiekben nonprofit társa­ságként fogja folytatni tevékeny­ségét. Ugyancsak átvilágítják azokat a gazdasági társaságokat, amelyben tulajdonos volt a me­gyei önkormányzat. ■ * t T t

Next

/
Thumbnails
Contents