Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-10 / 35. szám
6 2012. FEBRUÁR 10.. PÉNTEK GAZDASÁG Sürgető határidő a közszférában papírmunka Komoly adminisztrációs többletteherrel jár a bérkompenzáció Nem csak a dolgozóknak, de azoknak sem egyértelmű az ügyintézés menete, akik jelenleg gyeden vannak, és ennek kompenzálását várják , Alkotmánybírósághoz fordultak a pedagógusok A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE (PSZ) alkotmányjogi panasszal élt az Alkotmány- bíróságnál a közoktatási törvény miatt. Véleményük szerint a törvény alapján lehetőség nyílik arra, hogy a rendszerből több tízmilliárd forintot kivonjanak, és több tízezer álláshelyet megszüntessenek. A foglalkoztatás szabályai indokolatlanul különbséget tesznek az azonos feladatban közreműködők között. Azt írták: a törvény kifejezett célja az állami kötelezettség csökkentése a köznevelésben, annak ellenére, hogy egyébként „totális államosítás” valósul meg. Léphet a kormány a deficitcél érdekében A kormány eltökélt abban, hogy az államháztartási hiányt 2,5 százalék alatt tartsa; ha a kabinet által várt 0,5 százaléknál alacsonyabb lesz a növekedés, a kormány meg fogja tenni a megfelelő lépéseket - mondta cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiai államtitkár az origo.hu oldalon megjelent interjúban. Nincs szükség gazdaságpolitikai fordulatra, a kormány által beindított reformoknak még idő kell, hogy kifejtsék a hatásukat - emelte ki az államtitkár. Workania: romlik a munkavállalók helyzete az elmúlt Év második felében 13 százalékkal nőtt azon munkavállalók száma, akik semmilyen juttatásban sem részesültek munkaadójuktól a fizetésükön kívül, míg tavaly az év első felében a dolgozók 26 százaléka nem kapott juttatást, a második félévben már 30 százalékuk - derül ki a Workania felméréséből. A segédmunkások több mint fele, 53 százaléka nem kap juttatásokat, de a felsővezetők közül is majdnem minden tizedik csak a fizetésére számíthat. A magánszférával ellentétben a közszféra bér- kompenzációjához bonyolult adminisztráción keresztül vezet az út. Ezzel ráadásul sok esetben maguk az ügyintézők sincsenek tisztában. Éber Sándor - Braunmüller Lajos Egy gyeden lévő pedagógus anyuka a tavalyi ellátáshoz képest mintegy 8 ezer forinttal kapott kevesebbet február elején. Munkáltatójához, egy budapesti önkormányzathoz fordult, miután arról olvasott, hogy február 15-ig a munkáltatóhoz kell fordulnia, ha igényt tart a számára lehetővé tett bérkompenzációra már január hónapra, és március 15-ig, ha az egész évre szeretné ezt kérelmezni. Az önkormányzati kifizetőhelyen, ahol a közalkalmazottak bérét intézik, az ügyintézők nem tudtak ezekről a határidőkről, amelyre egyébként a kormány e heti közleményében hívta fel a figyelmet. Az ott dolgozók azt mondták, hogy semmilyen hivatalos értesítést, utasítást nem kaptak a bérkompenzáció ügyében. Nem tudják, kinek jár, milyen határidőket kell figyelembe venni, milyen dokumentumokat kell kitölteni. A munkahelyen, az iskolában azt közölték, hogy nem is jár a bérkompenzáció a gyeden lévőknek. Nem ismerték a Magyar Közlönyben február elején megjelent, erről szóló kormányrendeletet, és információkat sem kaptak a fenntartótól, hogy ez ügyben mit kell tenniük. Más gyeden lévő anyuka kapott kitöltendő iratot a bérkompenzációról, igaz, azt nem munkahelye vagy fenntartó önkormányzat intézte, hanem könyvelője juttatta el neki. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint jövedelempótlékra jogosultak január elsejétől azok a kismamák, akik kevesebb terhességi-gyermekágyi segélyt (tgyás) és gyermekgondozási díjat (gyed) kapnának az adójóváírás megszüntetése miatt. A kormányrendeletnek megfelelően volt már olyan fővárosi önkormányzat (például a XII. kerületi), ahol a fenntartó utasította az iskolákat, hogy értesítsék a gyeden, tgyáson lévő kismamákat a nekik járó bérkompenzációról. Az iskolák kipostázták már a dokumentumokat, amelyeket a kismamáknak kell eljuttatniuk az államkincstárhoz. A legalább havi bruttó 180 ezret keresők juthatnának csak magasabb gyedhez, mint tavaly, míg a kisebb bruttó jövedelműek idén kevesebb gyedet kapnának az adójóváírás eltörlése miatt. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) előterjesztésében azt javasolta, hogy a rosz- szabbul járó kismamákat jövedelempótlékkal kompenzálják, havonta 100 és 9500 forint közötti összeggel. A Nefmi január közepi előterjesztése szerint 80 ezer olyan szülő van, aki kompenzációra szorulna. Közülük 17 500-an voltak tavaly év végén azok, akik terhességi gyermekágyi segélyt kaptak, 61 470-en pedig gyeden voltak. A jövedelempótlék összege függ attól, hogy az igénylő munkavállalói jogviszonya év közben keletkezett, a jogviszony keletkezésével egyidejűleg lehet a munkavállalónak benyújtania a nyilatkozatot. A munkáltató a kompenzációs igényt csak az átvétel után tudja megküldeni az illetékes illetményszámfejtő helynek. A mostani határidő ugyanakkor azért fontos, mert bár a nyilatkozat folyamatosan benyújtható, de akinek február 15. után érkezik be a kérelme, annak a februári bérében még nem jelenik meg a kompenzáció összege. igénybe veszi-e a családi kedvezményt, és ha igen, hány gyermek után. Figyelembe kell venni azt is, hogy 2011. évre vonatkozóan az illető igénybe vette-e az adójóváírást. Az ellátásban részesülőknek a fővárosi és megyei kormány- hivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerveinél, amennyiben az ellátást a társadalombiztosítási kifizető- hely folyósítja, akkor ott kell a nyilatkozatot benyújtaniuk. Állítólag azoknak a kismamáknak, akiknek az egészségbiztosító folyósítja az ellátást, az említett szervek postázzák a szükséges nyilatkozatot, amelyet legkésőbb május 31-ig kitöltve vissza kell juttatni az ellátást folyósító szervhez. Aki a május 31-i határidőig kéri a jövedelempótlékot, az januárig visszamenőleg kapja meg a kompenzációt. Aki azonban a határidőt követően nyújtja be igényét a folyósító szervhez, csak a beadást követő hónaptól lesz jogosult a juttatásra, visszamenőlegesen nem. Érdemes figyelni a határidőt, 400 ezer embert érint mintegy 400 ezer embert érint a közszféra bérkompenzációja, ennyien keresnek ugyanis a 650 ezer közalkalmazottból annyit, hogy veszítenének az adóváltozásokkal. Ezt azonban - eltérően a versenyszférától - maguknak a dolgozóknak kell kérniük. A KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI minisztérium (KIM) napokban közzétett figyelmeztetése szerint a közszféra és a közcélú egyházi intézmények dolgozói nem kaphatnak bér- kompenzációt februárra, ha február 15-ig nem adnak be erre vonatkozó kérelmet a munkáltatójuknak. A tárca közleményében leszögezte: sem a közcélú egyházi intézményekben dolgozóknak, sem a közalkalmazottaknak nem lesz kisebb a fizetésük a dolgozók kompenzációjának részletszabályairól szóló kormányrendelet értelmében. A minisztérium közlése szerint annak érdekében, hogy a kompenzációt egész évre biztosítani lehessen, a munkavállalóknak legkésőbb március 15- ig nyilatkozniuk kell a munkáltatójuknak. Ha a dolgozó Elmarasztalás aránytalan bírság miatt ítélet Az Európai Bíróság módosítaná a tachográfos szabálysértés szankcióit Egészségügyis béremelés: ajánlat - nem mindenkinek A tehergépjárművek adatrögzítő lapjaira vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankcióknak igazodniuk kell a jogsértés súlyához - mondta ki az Európai Bíróság tegnap egy magyar ügyben hozott ítéletében. Az ügy előzménye, hogy a Vám- és Pénzügyőrség járőrei egy magyar tehergépjármű közúti ellenőrzésekor a 15 átadott menetíró korong közül egyet nem találtak megfelelően kitöltöttnek, mivel azon nem tüntették fel a kilométerszámláló nap végi állását. E hiányosság miatt a sofőrt 100 ezer forintos bírsággal sújtották, aki a bírságot kiszabó határozatot bírósági úton támadta meg. A jogvitát tárgyaló Hajdú-Bihar Megyei Bíróság azzal a kérdéssel fordult a luxemburgi testülethez, hogy az arányosság elvével összhangban van-e az a korabeli magyar szabályrendszer, amely az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó valamennyi előírás megsértése esetére azonos összegű bírság kiszabását írja elő, nem igazítva a büntetés mértékét a jogsértés súlyához. ítéletében az Európai Bíróság úgy vélte, hogy az elérni kívánt célokhoz képest aránytalan az átalányösszegű bírság alkalmazása anélkül, hogy a bírság ösz- szegét a jogsértés súlya alapján differenciálnák. ■ VG egészségügy Ötven és százezer forint közötti összeget ajánlott bruttóban Információik szerint idei béremelésére a Szócska Miklós vezette Egészségügyi Államtitkárság. Ebből a szakrendelőkben és a kórházakban dolgozók igen, az alapellátásban dolgozó mintegy 25 ezer ember azonban nem részesülne. A Magyar Rezidensszövetség és a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) vezetői is úgy nyilatkoztak lapunknak: az összeget egy komplett egészségügyis bérrendezés első lépcsőjének tekintve elfogadható mértékű. Az orvoselvándorlás megállításához ez kevés, ám ha a kormány jogszabályban szavatolja, hogy a következő években is lesz forrása a költség- vetésben a bérrendezés folytatásának, akkor az már perspektívát jelent, és elfogadható kompromisszum - mondta Papp Magor, a rezidensszövetség első embere. Hasonlóképp vélekedik Bél- teczki János, a MOSZ elnöke is, ám ő arra is garanciát kér, hogy a következő időszakban a háziorvosok, az alapellátó fogorvosok, asszisztensek és védőnők fizetése is emelkedik. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István viszont éppen azért tartja teljességgel elfogadhatatlannak a kormány ajánlatát, mert abban szó sincs arról, hogy az alapellátásban dolgozók bére belátható időn belül emelkedne. ■ H. É. * Mostanáig minden esetben százezer forintot kellett kifizetni
