Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-10 / 35. szám

4 2012. FEBRUAR 10., PENTEK MEGYEI TÜKÖR Magyar-szerb békefenntartó felkészítés Szolnokon A ciprusi magyar kontingens­ben immár harmadik alkalom­mal szolgálnak majd szerb kato­nák. Ők hazájukban kezdték meg a kiképzésüket, és annak harmadik hetében érkeztek Szolnokra, hogy csatlakozzanak a Magyar Honvédség Béketámo­gató Kiképzőközpont szolnoki bázisán jelenleg folyó magyar kontingens felkészítéséhez. A február 6-tól kezdődött és 17-ig tartó közös felkészítésen nyolc szerb katona kiképzésére kerül sor - tájékoztatott Bojtos László százados. A szerb katonák az ENSZ cip­rusi békefenntartó kötelékében magyar társaikkal közös alegy­ségben, az ütközőzónában tele­pült szakasz rajaiba beosztva fogják szolgálatukat ellátni. Ez azt is jelenti, hogy a szolnoki fel­készítésen a hadszíntér-ismere­ti felkészítésen és a missziós fel­adatok ellátásához szükséges is­meretek megszerzésén kívül az angol nyelvtudás felfrissítése, gyakorlása is fontos szerepet ját­szik, hiszen Cipruson, a munka során az angol a közös nyelv. ■ A két hét alatt külön képzésben járőrfelkészí­tést is kapnak. Az eddigi nemzetközi felkészí­tés tapasztalatai alapján elmond­ható, hogy a közös kiképzések talán legfontosabb hozadéka - az új ismeretek bővülése, nyelv­tudás felfrissítése mellett - az, hogy a majdan együtt szolgáló magyar és szerb katonák még a misszió megkezdése előtt megis­merik egymást, közösen gyako­rolják be azokat a fogásokat, ami nagyban megkönnyíti a hadmű­veleti területen történő későbbi együttműködést. A felkészítés két hetében kü­lön képzésben járőrfelkészítést kapnak, továbbá részt vesznek a felkészülő kontingens zárógya­korlatán, már a magyar járőrra­jokba integrálva. Mint minden nemzetközi fel­készítés, nem csak a misszióba készülő katonáknak, de a kikép­zőknek is különleges feladatot jelent - mondta el Nagy Róbert őrnagy, megbízott parancsnok­helyettes. -Ebben a kiképzőköz­pont állományát a misszióból kö­zelmúltban hazatért, friss ta­pasztalatokkal rendelkező kato­nák segítik. ■ Csúcson a marhaár, jó a tejpiac is 70RRÁS: MEGYEI AGRÁRKAMARA állattartás A magyar kereskedők majdnem tönkretették a török kapcsolatokat Az egykor világszínvona­lú magyar szarvasmarha tenyésztő ágazat fura hullámvasutat járt be az elmúlt két évtizedben. Hullámvölgyek és felíve- lő szakaszok váltogatták sűrűn egymást; egyszer az állomány „kivágásá­ról”, másszor pedig éppen az állatlét­szám növelésének támogatásáról ad­hattunk hírt. L. Murányi László Bihari Gábor mező- gazdasági nagyvál­lalkozó 2007 tava­szán yásárolta meg a Mezőtúrról Tisza- főldvárra vivő út mellett lévő, lepusz­tult tehenészeti tele­pet. Felújíttatta az istálló­kat, újakat Is építtetett hoz­zájuk; sőt fejőházat és tejhá­zat Is, így ma már egy korsze­rű, számítógép-vezérelt tejterme­lő telep működik a régi, dülede- ző ólak helyén.- Tejelő holstein-fríz törzsál­lományunk van, jelenleg éppen 534 tehéntől napi tizennégy­ezer liter tejet fejünk - mutatta be birodalmát Píkász Mária te­lepvezető. - Tavaly szerencsére emelkedett a tej felvásárlási ára, bár ahogy lenni szokott, nőttek a költségek is. Átlagosan nyolc­vannyolc forintot kaptunk a le­adott tej literéért, és a múlt év­ben nyolcezer-nyolcszáz literes A szarvasmarha-allomany alakulasa a megyeben (db) Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 2009/2010 Ifyté Szarvasmarha összesen 48 369 47 000 48 000 46 000 44 000 95.6% Ebből: tehén 21 917 22 000 23 000 21000 20 000 95.2% Több mint ezer holstein-fríz szarvasmarhát etetnek a gondozók Bihari Gábor öt éve vásárolt telepén, a további tejpiaci fellendülés reményében tehenenkénti fejési átlagot pro­dukáltunk. Ez a felvásárlási ár közel azonos szinten van az elő­állítás költségeivel, így gyakor­latilag az uniós támogatás jelen­ti a hasznot a tevékenységen. A kérdésre, hogy megérte-e beruházni a telepbe, a tulajdo­nos elismerte: jelenleg még a növénytermesztés bevételéből kell „bepótolniuk” a telep költ­ségeibe, de hozzátette: bizako­dó, hogy a közeljövőben ta Élénkülő külpiaci kereslet a marhahúsunk iránt egyre nagyobb a külföldi ér­deklődés a magyar húsmarha iránt, különösen a magyar tar­ka és a chamlais fajták kere­settek. A felvásárlási árak az utóbbi hónapokban jelentősen megnőttek, és 2011 decemberé­ig, a nagy kereslet miatt, 30-50 százalékkal magasabb áron le­hetett értékesíteni a marhát, mint korábban. bár a magyar lakosság évente átlagosan csak 4,8 kg marha­húst fogyaszt, a magyar terme­lők országosan 50-60 ezer ton­na húst és 60 ezer darab élő állatot (borjút) állíta­nak elő. Ennek 95 szá­zaléka az exportpiaco­kon, jellemzően Hor­vátországban, Szlo­véniában, Görögor­szágban és Olasz országban talál gazdára. A ma­gyar élőmarha-ki- vitel 68 százalé­ka Törökország­ba irányult 2011 végéig. Ián változik majd ez a helyzet, és a tejgazdaság önfenntartó, sőt nyereséges lesz,- A szarvasmarhatartó gazdák helyzete a megyében, az orszá­gos ágazati képhez hasonlóan, valamivel jobb, mint a megelőző években volt - adott számot az ágazat helyzetéről Székely Lász­ló, a megyei agrárkamara titkára. - Ezt jelzi az is, hogy az előző évek mélypontjához képest a nyers tej termelői átlagára Bihari Gábor hosszú távú befektetésnek szánta a telep­vásárlást lassú, de folyamatos emelkedést mutat. A magas költségszint mi­att azonban, támogatások nélkül, még így is csak nulla körüli ered­ményt érhetnek el a tejtermelők. A jászdózsai Tábori Imre is­tállóiban száz darab charolais anyajószág ropogtatja a takar­mányt. Ennek szaporulatát - évente 170-200 növendéket - értékesíti a gazda, elsősorban a külpiacokon. Húsz éve kezdett nagy tételben szarvasmarhát tartani, és azt mondja, most van a húszéves csúcson a jövedel­mezőség.- Nagyon jót tett az ágazat pi­aci helyzetének a másfél éve megjelent török kereslet - állít­ja a gazda. - A két állam úgyne­vezett mentességi megállapo­dást kötött egymással, amiben a török fél mindenféle betegségtől mentesnek nyilvánít minden, hazánkból származó szarvas- marhát. Korábban a görög és olasz kereskedők csak annyit adtak a marháért, hogy az ép­pen fedezte a tartási költsége­ket, és csak az uniós támogatás jelentette a nyereséget. A törö­kök mintegy harminc százalék­kal adtak többet a jószágért.-Adtak...?- Fehérgalléros magyar ke­reskedőknek majdnem sike­rült elrontaniuk ezt az üzletet is; hamis jelöléssel, meghami­sított papírokkal, külföldről származó állatokat is magyar­ként igyekeztek eladni a törö­köknek, akik rájöttek a dolog­ra, és az év végén felfüggesztet­ték a felvásárlást. A hírek sze­rint azonban, szigorúbb ellen­őrzés mellett, hamarosan újra­indulhatnak a szállítmányok. (A szállítások azóta megindul­tak - a szerző.) A nyers tej termelői átlagárának alakulása (Ft/kg) 2009 augusztus 2011 január 2011 október FORRÁS: ÜN-GYŰJTÉS Gyakorolnak Tiszajcnön. A szombati farsangi mulatságra gyakorolnak a tiszajenői Szent István Általános Iskola diákjai. Felvételünk a negyedike­seket örökítette meg, akik a tornateremben próbálnak. Kötelező a melegedő és a forró tea ellenőrzés A nagy hidegben is vizsgálódnak a munkavédelmi felügyelők Hiába a nagy hideg, bizony akad olyan munka, amit ilyenkor is a szabadban vagy fűtetlen helyi­ségben kell végezni. A hidegben történő munkavégzés szabálya­inak betartását a megyei kor­mányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szer­vének munkavédelmi felügyelői ezekben a napokban fokozottan ellenőrzik.- Vizsgáljuk, hogy a hideg­nek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részéré biztosí­tanak-e óránként legalább 5 perc pihenőidőt és melegedési lehetőséget - mondta el kérdé­sünkre Szabó Zoltán, a munka- védelmi és munkaügyi szak- igazgatási szerv vezetője. - El­lenőrizzük továbbá, hogy védő­italként biztosított-e a munka- vállalók részére 50 fokos hőmér­sékletű, cukorral vagy édesítő­szerrel ízesített tea és az annak elfogyasztásához legalább a munka- vállalók létszámát elérő mennyiség­ben, személyen­ként és egyéni használatra ki­adott ivópohár. A tea készítése, táro­lása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmé­nyek megtartásával történhet. A munkahely hivatalosan ak­kor minősül hidegnek, ha a hő­mérséklet a munkaidő 50 száza­lékánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a plusz 4 fokot, illetve zárttéri munkahelyen a plusz 10 fokot nem éri el.- Az elmúlt heti hideg idő beállta óta, február 6-ig össze­sen 13 munkáltató­nál végeztünk hely­színi munkavédelmi ellenőrzést a megyé­ben - tette hozzá Szabó Zoltán. - Több bejelentés ér­kezett fűtetlen zárt téri munka­helyekről, ezek elsősorban ke­reskedelmi egységek voltak. Az eddigi helyszíni vizsgálatok alapján ezek megalapozottak A zárt térben lévő munkahelyeken biztosítandó léghőmérséklet A munka jellege Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet Szellemi munka 20-22 C-fok Könnyű fizikai munka 18-20 C-fok Közepesen nehéz fizikai munka 14-18 C-fok Nehéz fizikai munka 12-14 C-fok FORRÁS: MEGYEI KORMÁNYHIVATAL voltak, így köteleztük a munkál­tatókat a hiányosságok megszün­tetésére, a jogszabályban előír­tak betartására. A szabadtéri munkahelyen az esetek többsé­gében a védőital és a melegedési lehetőség biztosított a munkavál­lalók részére. Az ellenőrzéseket folyamatosan végezzük. ■ ■ Több bejelentés érkezett fűtet­len zárt téri munkahelyek­ről, ezek első­sorban kereske­delmi egységek voltak. r

Next

/
Thumbnails
Contents