Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-04 / 3. szám

2012. JANUAR 4., SZERDA MEGYEI TŰKOR 15 Pillantás a színházi kulisszák mögé szigligeti Bonviván gatyában, primadonna hajcsavarókkal és a fagyasztóba tett, törhetetlen tojás Fél hét. Lassan szállin­gózni kezd az ünneplőbe öltözött közönség. A kül­ső lámpák csillogó esti köntösbe öltöztetik a (szín)-házat, és az elő­csarnok csillárai is szik­rázó fényekkel csábítják a betérni vágyót. Az ünnep órái ezek: a szó, a játék, a színpad ünnepének ideje, a színész és a néző csep­pet sem titkos légyottjáé. L. Murányi László Az öltözőfolyosón nagy a nyüzsgés. Gőzerővel dolgoznak a fodrászok, utolsókat Igazíta­nak a ruhákon az öltöztetők, és a színészek is átgondolják még utoljára az aznapra rendelt szö­vegüket.- Miután nem játsszuk napon­ta ezt a darabot, szükség van né­mi felfrissítésre - mondja az egyik főszereplő, Kautzky Ar­mand az öltözőjében, amúgy ing- ben-gatyában. - Ezért aztán ko­rábban átjöttem ma Szolnokra, és Barabás „Botival" még összepró­báltuk öt órától a szövegeinket. Nem itt élek a városban, de elő­adások után, késő este, egy óra alatt hazaérek, autóval. Néha gon­dolok is a büfébe beülő kollégák­ra, hazafelé, az úton, de az autó­vezetés is jó arra, hogy „lecseng­jen” bennem az előadás. Barabás Botond, a női szívek megdobogtatója, leengedett hó- zentrágerrel, trottyos, kopott ba­kanadrágban jön-megy a folyo­són, hosszú, vörös, ragasztott ba­jusszal és pajesszal; éppen, ahogy egy első világháborús frontról megtérő katonának ki­néznie illik. A fodrászoknál szemmel látható a nagyüzem. Balázs Péter igazgató-rendező­színész haját percek alatt „belö­vik” ugyan, de az ifjú üdvöske, Molnár Nikolettével már jóval több a tennivaló. Csavarok­kal a hajában, öltö­zőköntösben jön. Riadtan tiltakozik, hogy így bizony ne fotózzák őt.- A jelmeztervező min- Hi den esetben megtervezi, le­rajzolja a jelmezhez tartozó hajviseletet is — magyarázza el Jónásné Ibi, az egyik fodrász­nő, csak úgy, munka közben egy-egy színpadi frizura szüle­A színpadon lévők is nagyon élvezték az esti játékot. Balról jobbra: Kautzky Armand, Barabás Botond, Kertész Marcella és Gombos Judit tését. - Utána aztán még kon­zultálunk, és úgy alakul ki a vég­ső forma, ami a színész egyéni­ségéhez is passzol. László Zsuzsa súgó a férfiöl­tözők folyosóján beszélget, az egyik jelmezt varrogató öltözte­tővei, Bíró Tímeával. Az öltözte- tőt több mint húsz éve, ’89-ben csábították át ide. Zsuzsa - egy­kor maga is lelkes amatőr szín­játszó - biztosan a fiatalkori — Utolsó figyelmeztetés — mondja Kiss Tibor ügyelő, a kezdés előtt színházi álmokat is átéli vala­melyest, amikor beül esténként a súgólyukba, és fellapozza az aznapra rendelt szövegkönyvet. Pár perc híja már csak a hét­nek, és a súlyos vörös függöny még a helyén. Az ügyelő Kiss Tibor. Tapasz­talt, öreg motorosnak számít a szakmában. Harcálláspontja a színpad mellett, a takarásban van, karnyújtásnyira csak a ját­szóktól. A tompa, irányított fényt adó falilámpa alatt, a kis asztal­kán, egy teljes szövegkönyv, kü­lön ügyelői bejegyzésekkel, hogy mindenkit időben, fennakadás nélkül a színpadra szólíthasson. Meséli, díszítésként kezdte a színházban, huszonesztendeje már, míg egyszer meg nem szó­lította Szikora János akkori igaz­gató: lenne-e kedve az ügyelői munkához? Lett! Elhangzik az ügyelőtől a halk, utolsó figyelmeztetés, a nyitó­szín szereplői elhelyezkednek, felcsendül a nyitány, és felmegy a függöny. Kezdődik az előadás. Darab közben elbóklászgatni a színfalak mögött érdekes ka­land. Furcsa látni, hogy a színé­szek, a színpadra lépés előtti pil­lanatokban, hogyan változnak át, egyetlen szemhunyás alatt, jelmezbe öltözött emberekből, a szerepük szerinti, száz évvel ko­rábbi figurákká. Érdekes látni, amint Balázs Péter elegáns szür­ke öltönyben, cilinderesen, ha­talmas vörös rózsacsokorral a kézben, a végszót várja, mint va­lami futó a startpisztoly dörre­nését. Vagy Barabást, amint be­lépés előtt alig bírja lerúgni mű­anyag fürdőpapucsát - mert me­zítlábasán kell a színen megje­lennie; még javában kínlódik a balossal, de a .hangja már a sze­rep szerint szólítja, innen kint­ről, Victoriát. A szünetben Csikány Ernő, a kellékes veszi át a főszerepet: színpadra hordja, és elhelyezi a második felvonás kellékeit. Te­kintélyes listáról dolgozik: bon- bonos doboz a kandallóra, két lasszó a kanapé párnái alá, és így tovább, sorban.- Előfordult már, hogy valami­lyen kelléket kihagytam... - is­meri el nevetve, miközben még egyszer ellenőriz mindent. — De odakészítettem a színfal mögé, és a színész, rögtönözve, kijött érte a jelenetből. Más még nem volt. Megtörtént azonban állítólag egyszer, hogy valaki egy kellékként szolgáló tojást betett a fagyasztóba, és amikor a szí­nész azt, a szerepe szerint, szét akarta azt törni a fején, hát nem nagyon sikerült... A második emeleti színészbü­fé meglepően csendes így, elő­adás közben. Az asztaloknál csak kevesen: azok a szereplők, amúgy jelmezesen, akiknek a darab végéig már nincs jelené­sük. Ők a finálét várják. Az utol­só meghajlást, az utolsó össze- kacsintást a közönséggel. A néző és a színész szombat esti „légyottja" A szolnoki Szigligeti Színház Sommerset Maugham Imá­dok férjhez menni című prózai vígjátékának zenés változatát játszotta ezen az estén. Úgy­nevezett bérleten kívüli elő­adásként, telt ház '■■j előtt. A történet ü'-SPv szerint Vic' toria (Ker­tész Marcel­la) és Frederick (Kautzky Ar­mand) férjként és feleség­ként élik az életüket, egy angli­ai kastélyban. Váratlanul haza­tér azonban Bili (Barabás Bo­tond), Victoria első, az első vi­lágháborúban elesettnek hitt — és hivatalosan halottnak nyilvá­níttatott — férje, nem mellesleg Frederick korábbi barátja. Ebből az alaphelyzetből kereke­dik aztán ki a vérbő komédia, aminek dalbetéteit 1963-ban írta Nádas Gábor és Szenes Iván. A dalok közül több is sláger lett, a legnagyobb, legismertebb ta­lán a „Kicsit szomorkás a hangu­latom...” A darabot Balázs Péter rendezte. Ibi, a fodrásznő, Barabás Botond haját készíti elő az előadásra, miközben a színész Radó Denise-szel (balról) beszélget a darabról ÍRJON NEKEM! BARI ILONA GRAFOLÓGUS JELIGE: VIKI, 6,5 ÉVES KISLÁNY RAJZ. Az egész papír telis-tele van szí­nekkel, vidámsággal. Nagyon kommunikatív kislányról van szó, akinek nagyon sok minden elfér a szívében. Befogadó, elfoga­dó, szociálisan érzé­keny, de ezzel együtt lehet szókimondó és érvényesítő is. Ter­mészetes, hogy eb­ben a korban ott a ki­rálylány a rajzban, ez az elem az, ami bárhol bármikor feltűnhet egy kislány rajzán. De nincs egyedül, a másik király­Az apa is ott van az életében, kicsit bogaras is lehet, szigo­rúbb vagy akár megkövetelőbb, de fontos. lány bizonyítja: van barátnő, van igénye a barátkozásra és a közösségre. A rajz fő eleme a szi­várvány, kettő is van belőle. A sokszínűséget, az optimizmust, a szépérzéket és a harmóniára való törekvést ábrázolja, nem csak a gyermekraj- zoknál. Jókedvében volt Viki, amikor ezt a rajzot készítette. Akkor tele lehetett vágyakkal, talán a di­cséreteket is többes számban tapasztal­hatta. Ez bizonyítja a csillagok töme­ge a képen. A kék színnel együtt a beszélgetésre, a kölcsö­Kéz- és gyermekrajzelemzés nős egymás megértésére utal­hat vagy arra, olyan dolgokon gondolkozik, melyek erővel energiával töltik fel kis lelkét. Ott a rajzon a bal oldalon egy fa és egy bokor - az érzelmei főleg édesanyjához kötik, nála tud jobban érvényesülni, akár ural­kodni, azaz jobban befolyásolni. Azonban az apai oldal sem üres. Az apa is ott van az életében, ki­csit bogaras is lehet, szigorúbb vagy akár megkövetelőbb, de fontos. Most és a későbbiekben is fontos lehet, hogy lehetőséget te­remtsenek Vikinek arra, hogy meg tudja magát mutatni, hogy megtapasztalja, milyen az „ural­kodás”. KÜLDJE BE 3-12 EVES GYERMEKE RAJZAT VAGY LEGALÁBB ÖT-HAT SOROS SAJÁT KÉZÍRÁSÁT - MELY TARTALMAZZA AZ ALÁÍRÁSÁT ÉS ÉLETKORÁT -, AZ ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE CÍMÉRE. NE FELEJTSEN EL JELIGÉT ÍRNI! ELÉRHETŐSÉG: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉG 5000 SZOLNOK. MÉSZÁROS LŐRINC UTCA 2. TELEFON: 56/516-757

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents