Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-28 / 24. szám

4 MEGYEI TŰKOR 2012. JANUAR 28., SZOMBAT A 2012-ES JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETI PRIMA-DÍJ JELÖLTJEI Demján Sándor 2003-ban hozta lét­re a Prima Primissima Alapítványt. Azóta a különböző kategóriákban országos díjakat adnak át az adott terület legjobbjának megválasztott személyeknek. A VOSZ megyei el­nöksége idén is szeretné megszer­vezni a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei területi Prima-díjak átadását. Az alábbi harminc személy került be az úgynevezett középdöntőbe. A nyer­tesek nettó egymülió forintot kapnak, míg idén is lesz közönségdíjas. Voksolni csak az Új Néplapban meg­jelent szavazószelvénnyel lehet. A szavazólapokat a VOSZ-hoz (5000 Szolnok, Óvoda út 2.) vagy lapunk szerkesztőségébe (5000 Szolnok, Mészáros L. u. 2.) kell eljuttatni. Szavazni 2012. április 20-ig lehet. A szavazólap az Új Néplapban addig többször megjelenik majd. A beérke­ző voksok alapján dől el a közönség­díj. Az itt bemutatott harminc jelölt közül a már döntőbe jutott tízről, il­letve később a Prima-díjasokról pe­dig a tanácsadó testület dönt. Magyar irodalom llyés János író, 1925-ben szü­letett Szolnokon. Öt kötete jelent meg 2004 óta, a hatodik előkészü­letben van. Tagja a szolnoki Arany­sor íróklubnak, az Alkotó Képzőművészek és írók Or­szágos Szövetségének, a Kulturális Magyar Nemzeti Szalonnak. Elisme­rései: Aranytoll oklevél, két irodalmi Nívódíj, számos oklevél. Rékasy Ildikó Budapesten szüle­tett 1938. június 1-jén. Tanulmánya­it a József Attila Tu- dományegyete- men végezte ma­gyar-történelem szakon. Az egye­tem után a Verseghy Ferenc megyei könyvtárban dolgozott 1959-től 1994-ig könyvtáros, bibliográfusként. Tagja a Verseghy Körnek, a Bereki Irodalmi Társaságnak. Tiszai Lajos Tiszai Lajos máig tartó, csaknem \ 60 éves pályáján főleg kulturális té- .1 májú cikkeket írt. $L A szolnoki szín- . házról több köny- vét olvashattuk, sok száz színészportré mellett. Né­hány évig a Magyar Rádiónál dolgo­zott, majd közel három évtizedig a Néplapnál. A Jászkun Krónika fő­munkatársaként ment nyugdíjba. Magyar színház- és filmművészet Gombos Judit Kiváló színésznő, nagyszerű karak­terszínész. Amióta a pályán van, a Szigligeti Színház társulatának tag- | ja. Az ifjabb gene­rációk istápolója, rendkívüli temperamentuma egy tár­sulatot képes összetartani. Kifogy­hatatlan a jókedve, jelenléte nélkü­lözhetetlen, embersége megrendít- hetetlen. Dajka Margit örököse. Mészáros István Rendkívüli karak- terizáló képessé­gekkel megáldott színész. Szolnokon dolgozik amióta el­végezte a szentesi gimnázium dráma tagozatát. Beska­tulyázhatatlan unikum, mindent ma­ximális hőfokon old meg. Drámaírói képességeiről is többször adott tanú- bizonyságot. 2000-ben érdemelte ki a Jászai Mari-díjat. Magyar képzőművészet Máté György B, I Szobrászművész. 1946-ban szüle­tett Budapesten, 1972-ben végzett a Képzőművészeti Egyetemen. 1972- ben került a jász­berényi főiskolára, ahol nyugdíjba vonulásáig, 2010-ig dolgozott. 23 köztéri szobrát állítot­ták fel a Jászságban, és az ország egyéb területein, sőt külföldön is. Önálló kiállításait < 18) a Jászságban, illetve a megyében, valamint Buda­pesten és külföldön szervezték meg. Megyei Művészeti Díjas. Nagy Ferenc (Művésznév: Ötvös Nagy Ferenc) Jászkiséren szüle­tett 1948-ban, öt­vös-iparművész, etnográfus, mu­zeológus. A deb­receni egyetemen bölcsész diplo­mát szerzett. Kez­deményezésére és művészeti veze­tésével létrehozta a debreceni Öt­vöszománc Szimpóziumot 2000- ben. Jelenleg kecskeméti műhelyé­ben alkot, közben negyedik köny­vén dolgozik. Alapító tagja a kecs­keméti Képzőművészek Közössé­gének, és a Magyar Tűzzománc Mű­vészek Társaságának. Munkáját számos díjjal ismerték el. Verebes György Zentán született 1965-ben. Festő­H , V* grafikusművész, 2003 óta a Szol­m Jöi noki Művésztelep művészeti vezető­■ je. 1989-ben a WmKm \ Magyar Képzőmű­Dr. Ducza Lajos Radó Denise Színészete, nőisé- ge az évek során Dr. Nyíri László professor emeri­?ősí|Érrfr kiteljesedett, har­/ tus, a Karcagi Ku­monikus egység­f \ tatóintézet nyu­be szerveződött. galmazott igazga­■ 'Á'Jii Erős tragikai adott­tója, az MTA dok­Wrm ságait többször \r ^ W tora Pestszentlő­megmutatta már. A yJm rincen született. Kollégái körében központi szerepet tölt be, közéleti ember. A rendezés­hez is van érzéke, most már tapasz­talata is, párosulva ez kivételes krea­tivitásával és határozottságával „all round” színházi emberré formálta. szettudományi vészeti Egyetemen diplomázott, majd ugyanitt 1992-ben mesterdip­lomát szerzett. Művészeti tevékeny­sége mellett több vizuális területen is aktív, rendszeresen publikál, zenét ír, zenekarban játszik. A régió meg­határozó vizuális szakembere. 2011-ben Szolnok város Kaposvári Gyula-díját vehette át. Magyar tudomány Kisújszálláson szü­letett 1942-ben. 1 Nyugalmazott főis- ij’ ' »' ii kólái docens, me­1 zőgazdasági tudo­mányi doktor, tele­pülési képviselő. Számos civil szer­vezetnek tagja, alapítója a Városvédő és Szépítő Egyesületnek, melynek je­lenleg tiszteletbeli elnöke. Helytörté­neti munkáját 20 megjelent Kalendá­rium jellemzi, 1995-től pedig a Hely- történeti Füzetek sorozatszerkesztő­je. Munkásságát Kisújszálláson Pro Űrbe és Nagykunságért díjjal ismer­ték el, 2007-ben Jász-Nagykun-Szol- nok Megyéért Díjat kapott. Egyik kezdemé­nyezője volt az Alföld programnak és vezetője a Mezőgazdaság-fejlesz­tési Projektjének. A Debreceni Egye­tem tárgyfelelős professzoraként írt Földműveléstan című könyve nívó­díjban részesült. Kutatási eredmé­nyeit 6 könyv, 4 tudományos érteke­zés és 120 hazai és külföldi közle­ményben foglalta össze. 1997-ben megkapta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért díjat, 2011-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztike­resztjét. Dr. Tóth Albert • « i THgj>|, Kisújszálláson szü­' /y letett 1941-ben. Tanár, a biológiai tudományok kan­didátusa, a Kör­nyezet- és Termé­szetvédő Tanárok Egyesületének alapító elnöke. A Szolnoki Főiskola professzor emeritusa. Számos szakkönyv, ökológiai, környezetvé­delmi tárgyú dolgozat, cikk írója. 1990-94 között Mezőtúr ország- gyűlési képviselője. Tagja a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségé­nek. Munkásságát Mezőtúron és Kisújszálláson is Pro Űrbe Díjjal is­merték el. Magyar oktatás és köznevelés Galsi Erika 1958. május 22- én született Szol­nokon. 1976-ban a Verseghy Ferenc Gimnáziumban, 1982-ben a Sze­gedi Tudomány- egyetem Bölcsé- Karán végzett. 2000—2002 között elvégezte az EL­TE BTK-t. 1982-95 között Buda­pesten a József Attila Gimnázium ta­náraként dolgozott, 1995-től pedig a Tiszaparti Gimnázium, 2011-től a Tiszaparti Római Katótikus Általá­nos Iskola és Gimnázium történe­lem, orosz és társadalomismeret szakos tanára. 2011 októberéig a Szolnok Városi Közoktatási Tanács elnöke volt. Dr. Kállai Mária PhD Szolnok alpolgár­mestere a Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán végzett 1980-ban. Azt kö­vetően az ELTE Bölcsészettudo- mányi Karon, a Ja­nus Pannonius Tudományegyete­men és az ELTE Bölcsészettudomá­nyi Kar Neveléstudományi Intézet, Doktori Iskolájában képezte tovább magát. Volt pedagógia szakos elő­adó, felsőoktatásban, felnőttképzés­ben óraadó, címzetes igazgató és fő­iskolai docens. A Szandaszőlősi Álta­lános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intéz­ményben először tanár, majd iskola­igazgató-helyettes, iskolaigazgató volt. Szolnok megyei jogú város al­polgármestere 2006 óta. Munkás­ságát több ízben is elismerték: Szol­nok Város Pedagógiai Díja 1996., Magyar Köztársasági Arany Érdem­kereszt 2005., címzetes igazgató 2006., Az év alpolgármestere 2011. Papp János A tanítói diploma megszerzését kö­vetően folytatta tanulmányait Sze­geden, ahol bioló­gia-technika sza­kos tanárként végzett. 1957-ben kezdett tanítani a jászkiséri Csete Balázs Általános Iskolában, ahon­nan később nyugdíjba vonult. Az in­tézmény igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt. Jászkiséren két cik­luson át alpolgármesterként tevé­kenykedett. Munkáját Jászkisér Nagyközségért Díjjal, valamint Jász­kisér Város Díszpolgára címmel is­merték el. Magyar építészet és építőművészet Cseuz Imre 1932-ben szüle­tett Budapesten. A Budapesti Mű- i, í?*» tó szaki Egyetemen ® Tr? ™ 1956-ban szerzett É ...... okleveles építész­^ J mérnök diplomát. A Szolnok’ Megyei Állami Építőipari Vállalatnál kezdett művezetőként dolgozni, majd 1964- től építésvezető lett. Nevéhez köthe­tő Szolnok teher- és személypálya­udvar, a Jubileum tér, a Pelikán Szál­ló, a Városi Művelődési és Kulturális Központ, a Kőolaj-székház és a He- tényi Géza Kórház 600 ágyas pavi­lonja kivitelezése, a Tisza Szálló és a Verseghy Gimnázium felújítása. Mű­szaki tanácsadóként ténykedik. Pálossy Miklós 1960-ban szüle­tett Budapesten. A Műszaki Egye­tem elvégzése után az UVATERV, majd a Pont-TERV Zrt. mérnökeként számos nagy acél­híd tervezésében vett részt, melynek köszönhetően ő az egyik alkotója Szolnok új ékességének, a Tiszavi­rág hídnak. Felesége szolnoki, anyó­sa a megyei könyvtárban, apósa, Ecseki János pedig a Tiszaparti Gim­náziumban dolgozott, ezért is volt szép feladat számára, a mára a me­gyeszékhely egyik jelképévé vált, ti­szai gyaloghíd építésében tervező­ként közreműködnie. Tanács János 1950-ben szüle­tett. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerzett építész diplomát. 20 évig a SZÖVTERV-nél dolgozott. 1990- ben alapította meg a TÉRFORMA Építész Irodát. A megyei építész kamara elnöke, majd az országos kamara elnökségi tagia volt. Szakoktató. Számos lakó-, szak­rális, ipari és középület valósult meg tervei alapján. Fontosabb épületei Szolnokon: Metodista Imaház, Szé­chenyi ABC, Szennyvíztisztító Telep, il­letve a Tompa, Arany, Dózsa, Kút, Konstantin utcákban társasházak, továbbá Kunmadarason, Tiszaszent- imrén ravatalozók, Szajolban a Con­voy City apartmanházai. Magyar sajtó Mészáros János Törökszentmikló- son született 1962- ben. Az Új Néplap fotóriportere, a Ma­gyar Távirati Iroda megyei fotótudósí- S tója, fotóművész. : A budapesti Kép­ző- és Iparművészeti Szakközépis­kola fotó-illusztrátor szakán vég­zett. Egyéni látásmódjának, művé­szi tehetségének köszönhetően or­szágosan is elismerik tevékenysé­gét, így a Magyar Fotóművészek Szövetsége is soraiba választotta. Munkásságának 25 esztendeje alatt számos szakmai elismerés­ben részesült, a szajoli vasúti tra­gédiát bemutató fotósorozatával elnyerte az országos sajtófotó pá­lyázat nagydíját. Seress Zsuzsa Újságíró, az Aktív Rádió hírigazgató­ja. Történelem-fi­lozófia szakos kö­zépiskolai tanár, népművelő. Két meghatározó mun- í kahelye 1995-től (megalakulásától) az Aktív, 1997-től a Magyar Rádió, 2003-tól pedig ismét az Aktív rádió. Tálas László 1972-ben szüle­tett Karcagon. 17 éve dolgozik a Szolnok TV-nél szerkesztő-ripor­terként. Főiskolai diplomáját Jász­berényben szerez­te. Televíziós munkássága első­sorban a kultúra, a művészet, a hely- történet, a környezet- és természet- védelem kapcsán lehet ismerős a nézők számára. Hírszerkesztő, mű­sorvezető, de tanít is. A megyei sajtó­díj mellett számos — köztük orszá­gos — elismerés birtokosa. Magyar népművészet és közművelődés Dudás Dániel 1979. március 30-án született Jászberényben. 1988-ban a Bar­kóca Gyermek Néptáncegyüttes­ben kezdett tán­colni, 2000-től művészeti vezetője. 1995-től a Jász­ság Népi Együttes táncosa, 2002-től tánckarvezető. Tanári diploma (2001, Nyíregyháza). Elismerései: Örökös Aranysarkantyús Táncos (2005), Fülöp Viktor ösztöndíjas (2008), Jászberény Kultúrájáért Ki­tüntetés (2008), Szűcs Béla Vándor­díj (2010), Déryné Emlékplakett (2010). 2009-ben a Szolnoki Feszti­válon koreográfusi első helyezés au­tentikus kategóriában. Pendzsom Néptánc Egyesület A jászkiséri Pen­dzsom Néptánc Egyesület 1996- ban alakult meg, amelynek gyer- 1 mek és felnőtt csoportjai vannak. Az egyesület elnö­ke Lukácsi György. Az egyesület tag­jai számára fontos a népi tánchagyo­mány gyűjtése és továbbadása, szín­padi bemutatása. Életre hívták a Pendzsom Folk Fesztivált Jászkisér­en. Az együttes több kitüntetésben részesült: Kulturális Minisztérium Mi­niszteri Dicsérete, megyei művészeti díj, Jászkisér Nagyközségért Díj. Révész Márta Csipkeverő népi iparművész. Csa­ládjában anyai ágon öröklődött a vert csipke készí­tésének hagyomá- inwmh. nya. Főként új stí- ÉkxWr lusú vert csipkék­kel foglalkozik. Első munkáit 1989- ben zsűriztette, számos kiállításon vett részt az országhatáron belül és kívül is. 1990-ben miniszteri dicsé­retben részesült, 2001-ben „Magyar Kézműves Remek"-díjat nyert el, 2005-ben Gránátalma-díjat kapott. Magyar zeneművészet Bischof László datosan készült a pedagógusi pá­lyára, 49 évet ténykedett a szak­mában. Évtizedeken át vezette a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Általános Iskola gyermekkórusát, 15 éven át a Liszt Ferenc Pedagő- guskórust, alapítója és ma is veze­tője a 40 éve működő Törökszent­miklósi Népdalkor. Karvezetői munkáját a kórusokkal elért Aranydiploma és Arany Páva Díj jelzi. Pál Mihály Népzenész. 1950- ben született Fel- debrőn, a Konzer­vatóriumot majd a Zeneművészeti Főiskolát Buda­pesten végezte el. Tanít az Egri Zene­iskolában. Harmincévesen ismerke­dett meg a népzenével a jászberényi zenésztáborban, azóta megszállott­ja a magyar népzenének, Jászbe­rénybe költözött, bekapcsolódott a Jászság Népi Együttes munkájába. Munkáját 1989-ben miniszteri elis­meréssel, 2000-ben Déryné Díjjal ju­talmazták. Szivárvány Citerazenekar A mezőtúri Szivárvány citerazene­kar 1970-ben alakult. Eddig tizen- hatszor szereztek arany fokozatú minősítést, nyolc ízben nyerték el az Arany Páva Díjat, 2005-ben és 2011-ben megkapták az Arany Pá­va Nagydíjat is. A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége 2004- ben KÓTA-díjjal ismerte el az együt­tes munkáját. A Jász-Nagykun-Szol­nok Megyéért Díj (1996), a Mező­túr Városért elismerés (2005) birtokosai. Magyar sport Ifj. Cseh Sándor A Szolnoki Főisko­la-Közgép vízilab­dacsapatának edzője 1976. 9. 5- én született Szol­nokon. Negyed­századnyi játékos pályafutásából a megyeszékhelyen töltötte a legtöbb szezont. 2008 óta a felnőtt együt­tes edzője, irányításával 2011-ben a csapat: elődöntős az Európa-ku­pában, 5. helyezett az OB l-ben, valamint 3. helyezett a Magyar Ku­pában. Peták Kálmán fr' Vv A szolnoki Verse­ghy Ferenc Gim­r, > názium nyugal­mazott matemati­h . t1 ka-ábrázoló geo­metria tanára. ám Ik Nem csak sakko­zóként vált is­1935-ben szüle­tett, 1955-ben Sárospatakon ta­nítói, majd Eger­ben ének-zene— történelem sza­kon tanári okle­velet szerzett. Tu­mertté, hanem a különféle tömeg- és szabadidősport-rendezvények ál­landó szervezőjeként, résztvevője­ként is. Egész életvitelével, egészsé­ges életmódjával, sportszeretetével követendő példát mutat a fiatalok számára. Pór Péter A Szolnoki Olaj ko­sárlabdacsapatá­nak edzője 1968. június 22-én szü­letett Szolnokon. A Testnevelési Egye­tem edzői szakát végezte. Az Olaj saját nevelésű edzője, 2003 óta a felnőtt együttes első számú szakmai vezetője. Irányítása alatt kétszeres magyar bajnok (2007, 2011), két­szeres Magyar Kupa-győztes (2007, 2011) és Szuperkupa-győztes (2011) a csapat, amely az EuroChal- lenge kupában most a nyolcaddön- tőbe jutott. T t

Next

/
Thumbnails
Contents