Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-26 / 22. szám

2 MEGYEI TÜKÖR 2012. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Az elfelejtett szolnoki csata Tegnap dr. Bagi Gábor törté­nész tartott előadást a szolno­ki Civil Házban a város törté­netének egyik keveset emlege­tett eseményéről a szabadság- harc első szolnoki csatájáról.- Miért nevezzük az ese­ményt elfelejtett szolnoki csa­tának?- Szolnoki csataként Dam­janich tábornok 1849. márci­usi haditette él a köztudatban. Mellette háttérbe szorul az el­ső, január 22-i szolnoki ütkö­zet, amit valóban inkább csu­pán hadműveletnek lehetne nevezni, de hátterét tekintve voltak érdekes vonásai.- Pontosan miről volt szó en­nél a hadműveletnél?- 1849 januárjában Bécs már abban a tudatban élt, hogy gyakorlatilag vége a ma­gyarországi katonai esemé­nyeknek. Az ország legna­gyobb része az ő ellenőrzésük alatt állt, jelentős fordülatra nem számítottak a hadihely­zetben. A Jellasics-hadtest kö­telékébe tartozó, ezen a vidé­ken tevékenykedő Ottinger-lo- vasdandár is csak a város megfigyelését és nem meg­szállását kapta feladatul, mi­vel a lovasság nem is igazán alkalmas utcai harcra.- Mi váltotta ki mégis a har­cok megélénkülését?- Az új erőre kapó magyar haderő későbbi győzelmeket jelző aktivitása, aminek kö­vetkeztében a Perczel-hadtest Kazinczy és Hertelendy dan­dárparancsnokok által veze­tett egysége első ízben szaba­dította fel Szolnokot és kör­nyékét a császári csapatok megszállásától. Ez adja az ese­mény jelentőségét. Elfogynak a disznók az ólakból egy koca, egy porta A háztáji sertéstartást növelné az agrártárca A vidékfejlesztési tárca megduplázná a tízről há­rommillió alá visszaesett hazai sertésállományt a következő hat évben. En­nek egyik eleme az Egy koca, egy porta program. Megyénkben buktatókat látnak az elképzelésben. Laczi Zoltán — A mai fiatalok jó része nem­igen főz otthon, így nem kell a zsír, a szalonna, a csont, csak a kolbász - fogalmazott Kiss Sán­dor, aki évtizedek óta tart disz­nókat, manapság azonban már csak saját részre. - Hízót nem nevelnek már a falvakban sem, inkább elmennek a boltba, és megvásárolják, ami kell. Emel­lett drága a takarmány, és job­ban megéri eladni a terményt, mint feletetni a sertéssel. A ser­téstartás nagy szakértelmet, odafigyelést igényel. Régen a tu­dás, a jószág szeretete apáról fi­úra szállt, ez azonban már meg­szakadt - mondta. Mindezt megerősítette Szpis- ják Imre, aki gyerekkora óta fog­lalkozik jószágokkal, s nem egy óriási sertést nevelt fel. Köztük a leghíresebb Béla, a rekorder 580 Megyei sertésállomány alakulása (ezer db) 2007 2008 2009 2010 FORRÁS: KSH, AGRÁRKAMARA .. i: Z.LM H On hogyan allitana meg az állatállomány csökkenését? >’. «X Szavazzon honlapunkon / cna 16 óráig: • ~ 1® SZ0U0N.hu *é/ A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. f pH A kisújszállási Szűcs Zsigmond gazdaságában pár éve még harmincöt kocát tartott, ma viszont csak ötöt, és azok szaporulatát gondozza kilós disznó. A gazda húsz évig felvásárlóként is tevékenykedett, így ismeri az ágazat minden kín- ját-baját. - Nem is olyan nagyon régen még tízezer hízót neveltek Kenderesen, ma pedig csak pár százat. Ott pedig, ahol megszűnt az állattartás, nagyon nehéz új­raindítani - tette hozzá.- Támogatom az elképzelést, de a piaci feltételeket is biztosí­tani kell hozzá - kezdte Szűcs Zsigmond kisújszállási családi gazdálkodó. — A sertéságazat­ban kialakult helyzetre a saját példámat említem: míg 2004- ben 35 anyakocánk volt, most öt van. Addig, míg a felvásárlás biz­tonsága nem javul, nem fognak tömegével sertést tartani, hiszen rajtunk kívül sok kisújinak tar­tozik évek óta egy cég az átvett hízók árával. Nem tudom, hogy a tartási körülményeket az állam hogyan fogja szabályozni, mert a helyi állattartási rendelet szerint most is van olyan terület a város­ban, ahol tilos sertést tartani. Az állománycsökkenés egyik, talán leglényegesebb oka, hogy folyamatosan csökken az ágazat jövedelmezősége - állítja Szé­kely László. A megyei agrárka­mara titkára hozzáfűzte: az ál­lattenyésztést hosszú ideje nyomja az a teher, hogy a mező- gazdasági ágazatok támogatott­sága és termelése között felbo­rult az egyensúly.- A sertéságazat termelési és piacra jutási struktúrái nem al­kalmazkodnak az igényekhez és a lehetőségekhez. A múlt év el­ső felében még veszteséget ter­melt a sertéságazat. A harmadik negyedévben a kereslet növeke­désével és a forint gyengülésé­Ausztria versenyképes, Magyarország nem? székely László rámutatott, a KSH szerint hazánkban a ser­téshús fogyasztása 2007-ben fejenként 27,6 kiló volt, míg például Ausztriában az éves húsfogyasztás egy főre 52 kilo­gramm, s nagyjából annyi ser­tést állítanak elő a sógorok, mint Magyarországon. A szomszédos országban azon­ban minimális az import és az export, azaz önellátó az or­szág, amiből az is következik, hogy a piacára nehéz betörni. Mindezt úgy valósítják meg, hogy közben nemzetközi szin­ten is versenyképesek. nek segítségével már közel null­szaldós volt, ehhez hozzájárul­tak az állatjóléti támogatások. A negyedik negyedév nyereséges volt, részben ellensúlyozva a ko­rábbi mínuszokat. A sertéshús­előállítás megnövekedett költsé­geinek fedezetére folyamatosan legalább kilónként 380-400 fo­rintos felvásárlási árra lenne szükség. Ez az ár a múlt év első nyolc hónapjában átlag 320 fo­rint volt. A szakember szerint szükséges lenne, hogy 5 százalékos áfa legyen az élő sertésen és a takar­mányon. A feketegazda­ság elleni harcban je­lentős eredmény lenne a hazai szervezett ter­melés kiépítése is. A kamara titkára fontosnak nevezte a hazai piac védelmét, en­nek az egységes uniós piacon többféle eszköze lehetséges, valamint az ál­lat-egészségügyi státuszt — A versenyképességhez technológiai fejlesztésre is szük­ség van. A takarmányozás kulcsfontosságú; ésszerűen és takarékosan kell etetni, annál is inkább, mert a búza és a kukori­ca ára megugrott, és a magas ár­szint tartósnak ígérkezik — ma­gyarázta a szakember. Jelezte, hogy Nyugat-Európában az egy- kilónyi súlygyarapodás előállítá­sához felhasznált takarmány­mennyiség sokkal kevesebb, mint nálunk. Szplsják Imre szerint ahol már megszűnt az állattartás, ott nagyon nehéz Elsajátítják az elsősegélyt ismeretek Tanfolyam indult kormányhivatalnokoknak A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal ügyfélszolgála­tai nagy forgalmat bonyolítanak le. Az ügyintézés során előfor­dulhat, hogy az ügyfelek, mun­katársak rosszul lesznek, és szükségessé válik az azonnali segítségnyújtás a mentők kiér­kezéséig. A kormányhivatal ezért nagy hangsúlyt fektet arra, hogy munkatársai rendelkezze­nek az elsősegélynyújtás alap­vető ismereteivel. így az önként jelentkező munkatársainak el- sősegélynyújtó-tanfolyamot 3 szervezett, amelyre 72-en jelent- I keztek. Az első tanfolyamon, I amely tegnap kezdődött, a szol- | noki ügyfélszolgálatok 36 kor- 2 mánytisztviselője vesz részt. ■ Az oktatást Kardos József megyei vezető mentőtiszt tartotta Átadták Túrkevén a megújult orvosi rendelőt Ünnepélyes keretek között átad­ták a megújult túrkevei Egész­ségházat. A kevi önkormányzat 68 millió 642 ezer 333 forint eu­rópai uniós támogatást kapott korábban a felnőttorvosi rende­lő felújítására. Az összeget az 1950-es évek elején épült, Széchenyi utcai or­vosi rendelő átalakítására, inf­rastruktúrája fejlesztésére, tel­jes körű akadálymentesítésére, valamint bútorzat beszerzésére fordították. Az európai uniós tá­mogatáshoz egyébként még je­lentős önkormányzati és lakos­sági forráskiegészítés is társult. Az orvosi rendelő összberuházá- si értéke így összesen százkét­millió forint volt. ■ B. B. HIRDETÉS____________________________________________________________________ Az intézményi nyelvvizsga lesz a fórum témája A 2012. szeptember 1-jétől hatá­lyos bekezdés alapján a nyelv­vizsga-követelmény teljesítése alól képzési szintre, szakra, tago­zatra és finanszírozási formára való tekintet nélkül mentesülhet a gyöngyösi Károly Róbert Főis­kola azon hallgatója, vagy volt hallgatója, aki számára az oklevél kiadásának követelményeként a képzési és kimeneti követelmény jogszabály alapján általános nyelvvizsgát (ide értve azt az ese­tet is, ha a nyelvi követelmény ál­lamilag elismert legalább közép­fokú C típusú szaknyelvi vagy fel­sőfokú C típusú általános nyelv­vizsga) ír elő, és a sikeres záró­vizsga napjától számított három éven belül nem tudta bemutatni a bizonyítványát Az oklevél meg­szerzésének egyetlen feltétele a főiskola által szervezett külön nyelvi vizsga teljesítése. Az intézményi nyelvi vizsgá­val kapcsolatosan hallgatói fóru­mon tájékozódhatnak az érdek­lődők 2012. január 28-án délelőtt 10 órakor a Károly Róbert Főis­kolán (Gyöngyös, Mátrai út 36.). A nyelvi vizsgára való felkészü­léshez az érintettek a főiskola ál­lamilag támogatott (állami ösz­töndíjas és állami részösztöndí­jas) képzései között is találnak segítséget. A \ í f fc

Next

/
Thumbnails
Contents