Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-19 / 16. szám

4 2012. JANUÁR 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR Városi összefogás a szolnoki általános iskola sikeréért „Rajzolj karácsonyi ajándékot az SOS Gyermekfalvakban élő gyermekeknek és/vagy csalá­doknak!” témában indított orszá­gos rajzpályázatot óvodák és is­kolák részére egy világcég hazai kirendeltsége. Több mint 300 in­tézmény jelentkezett, megyén­ket a szolnoki Szent-Györgyi Al­bert Általános Iskola képviselte.- Mielőtt a gyerekek elkészí­tették volna a rajzaikat, pedagó­giai tanulmányt készítettünk. Igyekeztünk megértetni diákja­inkkal, hogy odafigyeléssel és tá­mogatással mily sokat tehetnek azokért a társaikért, akik nem családban élnek. A cég honlap­jára 97 rajzot töltöttünk fel - mondta Kovácsné Berta Margit, az intézmény pedagógusa. Fon­tos volt, hogy minél több e-mail címről szavazzanak a pályamun­kákra a cég honlapján. Eleinte csak a barátok, szülők szavaz­tak, majd a kör egyre bővült, több cég is segítette őket. A Hild Viktor Városi Könyvtár az ösz- szes gépét az iskola rendelkezé­sére bocsátotta, amikor ott össze­omlott a rendszer. A második helyre volt végül elég a szavaza­tok száma (2 millió 367 ezer 827), de egy szakmai zsűri janu­ár 26-ig értékeli a rajzokat. Végül az összesített eredmény dönt ar­ról, hogy ki nyeri az egymillió fo­rintos díjat. ■ N. I. Új program szociális üdültetésre Büntetnék a renitens betegeket támogatás Rendszeresen ellenőrzik az együttműködést az orvossal- A megszűnt üdülésicsekk-pá- lyázatok helyett Erzsébet-prog- ram indul. Ennek keretében ha­marosan 2 milliárd forint érték­ben hirdet pályázatot a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a szociálisan hátrányos helyzetű­ek részére üdülésük, pihenésük elősegítésére - emelte ki szolno­ki sajtótájékoztatóján a napok­ban Körtvélyessy László mi­niszteri biztos. - így a nyugdí­jasok, a fogyatékkal élők, a nagy- családosok, illetve a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkavállalók részesülhetnek támogatásban üdülési szolgálta­tás formájában, amelyet állami tulajdonban lévő üdülőkben ve­hetnek igénybe. ■ Sz. Zs. A gyógyszerek támogatá­sában a jövőben számí­tani fog az úgynevezett beteg-együttműködés. Azok az asztmások pél­dául, akik képtelenek le­szokni a dohányzásról, várhatóan többet fizet­nek a patikában. Szilvási Zsuzsa gos súlyát vagy leadja súly­többletét, illetve leszokik a ci­garettáról. Ám ha az együttműködést nem találják megfelelőnek, ak­kor az egészségbiztosító csök­kenti a gyógyszerhez való kö­zösségi hozzájárulást, és így akár meg is duplázódhat a pati­kaszámla. A „beteg-együttmű­ködési programot” először a ke­ringési problémákkal élők és a krónikus tüdőbetegségben szenvedők körében próbálnák ki. Aki nem szeretne többet fi­zetni a patikában, mint eddig, vállalnia kell, hogy mozgással, étrendváltással, rendszeres gyógyszerszedéssel javít egész­ségi paraméterein. Ha például valaki nem vesz részt a dohány­zásleszoktató programon, vagy ha részt is vett, de nem sikerült megszabadulnia káros szenve­délyétől, a jelenlegi havi 1500- 3000 forintos gyógyszerköltsé­ge 4-6 ezer forintra nőhet- Bár nem tartom jó dolog­nak, ha a háziorvosoknak kell ellenőrizniük a betegek együtt­működési készségét, összessé­gében úgy vélem, valóban szük­séges valamilyen ellenőrzés — mondta érdeklődésünkre dr. Hoksári László szolnoki házior­vos. - Akadnak olyan területek, ahol objektiven ki lehet mutat­ni az együttműködést, így pél­dául egy mérőeszközzel vizs­gálhatjuk, hogy rágyújtott-e a páciens az utóbbi időben. Ha igen, akkor tényleg azt lehet mondani, hogy nem tett meg mindent az egészsége érdeké­ben. Az egészségügy olyan mostanában, mint egy lyukas hordó: hiába töltjük bele pénzt, ha közben itt is, ott is ömlik ki belőle. Nem biztos, hogy törvé­nyi szigorral kell tenni, de való­ban ideje rávenni az embereket, hogy maguk is odafigyeljenek egészségükre. Az orvos folyamatosan ellenőrzi majd, hogy a páciens megfelelően együttműködik-e. Képünk illusztáció. Máig élő kép bennem egy idős betegem látványa. Érszű­kület miatt mindkét lábát am­putálták, tüdőproblémái miatt állandóan oxigénpalack állt az ágya mellett készenlétben, mégis vágni lehetett a dohány­füstöt a szobájában. Mindig ci­garetta lógott a szája sarkában, amikor meglátogattam - em­lékszik vissza T. Beáta, aki há­zi betegápolóként évek óta gon­dozza a rábízott pácienseket Hamarosan büntetést fizet­hetnek azok a betegek, akik nem viselkednek elég jól az egészségügyi kormányzat meg­ítélése szerint: az orvosaik fog­ják ellenőrizni, hogy leszoktak- e a dohányzásról, lefogytak-e, vagy kellő mozgással leszorítot- ták-e elfogadható értékre a vér­nyomásukat. Az a beteg, aki nem követi az orvosa gyógy- szerszedési, táplálkozási és élet­viteli javaslatait, nem kapná meg a gyógyszereire meghatá­rozott teljes állami támogatást, csak annak egy részét, vagyis drágábban jutna hozzá az or­vossághoz, mint az, aki tesz az egészségéért. A beteg-együtt­működés kritériumairól a ter­vek szerint az orvos fogja tájé­koztatni az illeté­kes kormányzati hivatalt, és egy úgynevezett betegségre­gisztert hoznak létre a pácien­sek adatainak kezelésére. Most is létezik egy háziorvo­si indikátori rendszernek ne­vezett nyilvántartás. Ennek az a lényege, hogy az orvosoknak a praxisukhoz tartozók törzs­kartonján rögzíteniük kell bete­geik egészségi állapotának alapjellemzőit, például hogy dohányoznak-e, milyen a test­súlyuk vagy magas-e a vérnyo­másuk. Ezeket az adatokat kel­lene a későbbiekben bővíteni- ük, illetve egy egységes adat­bázisban naprakészen tartani­uk a háziorvosoknak, melyek alapján differenciálni lehetne. A cél, hogy a pácienseket anya­gilag is motiválják az egészsé­gük megőrzésében: 2014 után nemcsak a gyógyszerekhez jut­hatnának teljes állami támoga­tással, de akár az egészségbiz­tosítási járuléka is alacsonyabb lenne annak, aki életvitelével, illetve táplálkozásával adatok­kal bizonyíthatóan tesz az egészségéért. Például rendsze­resen részt vesz a különböző szűrővizsgálatokon, őrzi átla­# Érszűkület, szívinfarktus, tüdőrák is lehet a dohányzás „eredménye” A DOHÁNYZÁS a koszorúér-be­tegségek rizi­kótényező­je, az ér­szűkü­let, a szívin­farktus kialakulása és a lába­kat érintő vérellátási zavarok gyakorisága nő a nemdohányzó személyekhez képest. Dohányosok körében gyakrabban kerül sor emiatt alsó végtag amputációjára. A gyomor-, illetve nyombélfe- kély és a gyomor gyulladásos megbetegedései is kialakul­nak. Tompalátás és zöld há­lyog megjelenésének mecha­nizmusában is oki tényező a dohányzás. A köztudottan dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrák mellett olyan rosszindulatú dagana­tok, mint a húgyhólyag-, ve­se-, gége-, szájüregi, nyelőcső-, gyomor- és hasnyálmirigy-da­ganatok kialakulása is összefüggésben van a do­hányzással. tudni kell, hogy a tüdőrák­ban szenvedő páciensek 90- 95 százaléka dohányos. A tü­dőbetegségek közül a króni­kus bronchitis és emphysema (tüdőtágulás), asztma kiala­kulása is nagymértékben nő dohányzás hatására. Sajnos a mások káros szenvedélyé­nek kitett személyekre a pasz- szív módon szívott dohányfüst kétszer olyan veszélyes, mint magára a dohányos emberre. A mellékfüst ugyanis még na­gyobb arányban tartalmaz ká­ros anyagokat, mint az úgyne­vezett főfüst, melyet a dohá­nyos maga lélegez be. Háziorvosi esetek száma a megyében (ezer fő) Minden megyei képviselőnk felszólalt az Országgyűlésben összesítés A leghosszabb összesített időtartamban Vadai Ágnes beszélt, őt követi a sorban Varga István Az Országgyűlésben nem volt olyan megyei képviselőnk, aki már ne szólalt volna fel. Az el­múlt évben - az Országgyűlés honlapjának adatai szerint - a legtöbb, összesen 81 felszólalást Vadai Ágnes (független) jegyzi (20-at még MSZP-s politikus­ként, majd ól-et már független- ként, hiszen mint ismert, átlépett a Demokratikus Koalícióba, amelynek a képviselői jelenleg függetlenként ülhetnek a Parla­mentben). Ezzel a legtöbb felszó­lalási időkeret is az övé lett a me­gyei képviselőink közül: össze­sen 5 óra 20 perc. Közel egy órahosszával marad el időben tőle Varga István. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi listán a Tisztelt Házba be­került orosházi ügyvéd 41-szer szólalt fel, s ezzel a második he­lyet érdemelte ki. A pártszíneket ■ Megyénk parlamenti képviselői az elmúlt év­ben összesen 311-szer emelkedtek szólásra. tekintve változatos a kép, hiszen dobogós helyre került a jobbikos Baráth Zsolt is, 30 felszólalással és kétórás időtartammal. Ezután pedig újra egy-egy fideszes kép­viselő következik, közel azonos adatokkal: Pócs János 24 alka­lommal emelkedett szólásra, 49 percben, míg Bállá György 23- szor szólalt fel, közel 46 percben. Érdemes megjegyezni, hogy Szekeres Imre (MSZP) és Iván- csik Imre (MSZP) is az előbbiek­nél kevesebbszer szólalt fel, de időkeretben egy óra felett állnak: Szekeres valamivel több mint két órával, Iváncsik pedig 1 óra 17 perccel. A megyei képviselőink közül egyébként mindenki fel­szólalt legalább háromszor az el­múlt esztendőben. Az összesített képviselői listát tekintve az is kiderül, hogy Far­kas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat vezetője - aki bár nem megyénket képviseli, de szolnoki kötődésű - egyáltalán nem szólalt fel 2011-ben, tizenöt másik országgyűlési képviselő- társával egyetemben. ■ B. Gy. Megyei képviselők felszólalása 2011-ben Sorszám Képviselő Felszólalás Összldő (óra:perc) 1. Dr. Vadai Ágnes (MSZP+független) 81 5:20 2. Dr. Varga István (Fidesz) 41 ' 4:28 3. Baráth Zsolt (Jobbik) 30 2:00 4. Pócs János (Fidesz) 24 0:49 5. Bállá György (Fidesz) 23 0:46 6. Dr. Szekeres Imre (MSZP) . 21 2:07 7. Fejér Andor (Fidesz) 18 0:49 8. Jánosiné dr. Bene Ildikó (Fidesz) 16 0:44 9. Iváncsik Imre (MSZP) 15 1:17 10. Sági István (Fidesz) 13 0:36 11. Szalay Ferenc (Fidesz) 9 0:30 12. Varga Mihály (Fidesz) 6 0:39 13. Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) 5 0:17 14. Boldog István (Fidesz) 3 0:14 15. Murányi Levente (Jobbik) 3 0:14 16. Dr. Szabó Tamás (Fidesz) 3 0:10 r* Forrás: mkogy.hu

Next

/
Thumbnails
Contents