Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-17 / 14. szám

2012. JANUÁR 17., KEDD TŰKOR 15 most a benzinkút működik. Kör­bejárjuk az egykori borházat, de a kapun belül nem jutunk: jóko­ra rozsdásodó lakat a kapun, és a megkopott felirat valami vál­lalkozás jelenlétéről tájékoztat. Bácsik József közben a saját emlékeiről is mesél; a katonai ló- és lovaskiképzőből lett szigorú, fuvaros apjáról, a mellette folya­matos munkában megélt gyer­mekkoráról, a piacolásokról; vagy éppen a szőlőbeli gyerekek kemény életéről. A világháború után aztán gyorsan tönkrement a virágzó szőlőbirtok. Kalauzunk azt me­séli, hogy előbb államosították, majd egy egész termelőszövet­kezet alakult a művelésére, ám hamar bebizonyosodott: aminek sok gazdája van, annak egy sincs. Az ötvenes évek legelején már bizony megfacsarodott vol­na a szíve Lengyel Antalnak, ha látja, hogy mivé váltak a hajdan európai nívójú szőlő- és gyü­mölcsfaültetvényei: elvadultak, elgazosodtak, s végül kiosztot­ták a területet házhelyeknek. Mára egy komplett városrész épült fel a szőlőtőkék és gyü­mölcsfák helyén. Ki volt, és mit is tett Szolnokért a térnek nevet adó Lengyel Antal? a vállalkozó kedvű várospoli­tikus életéről, tevékenységéről a kiváló helytörténész, Kása Károly kutatásaiból és publi­kációiból tudhatunk meg leg­többet. Lengyel Antalt 1839. június 13-án tartották kereszt­víz alá Szolnokon. Apja szűcs­mester volt. Az elemi iskola után négy osztályt a mai Ver­seghy Gimnázium elődjében, majd kettőt Szegeden végzett. 1863-ban úgy döntött, hogy Amerikába megy, s ott próbál szerencsét. Hazatérve Szon­dán - a mai Szandaszőlős te­rületén - szőlőterületet vásá­rolt, ahol intenzív művelésű mintatelepet hozott létre, ami­vel bebizonyította, hogy az al­földi szőlőművelés és borászat is versenyképes lehet. Területe 1906-ban 43 magyar hold (kb. 200 000 négyzetméter) volt. Ebből 18 holdon 70 000 termő szőlőtőke, 3 hold Riparia por- talis-anyatelep, 4 hold szőlőolt- vány-iskola. Volt a telepen egy lakóház, hat cselédház, cso­magoló- és borház pincékkel, két virágház, üstház, istálló. Újító szellemére jellemző, hogy 1902-ben két viharágyút szer­zett be termése védelmére. lengyel antal tevékeny részt vett a szolnoki ipartársulat megszervezésében, ott bábás­kodott az ipartanonciskola megalakításánál; 1876-ban fel­építtette az ipartársulat szék­házát a Szapáry utcában, je­lentékeny része volt a Tiszavi- déki Hitelintézet és Takarék­pénztárfelvirágoztatásában, mely intézetnek csaknem ha­láláig igazgatója volt - olvas­hatjuk, többek között, Kása Károly írásában. Teljes erővel végzi a részleg a felkészülést Szolnokon Még alig kezdődött el az év, de a szentendrei Magyar Honvédség Altiszti Akadémia Mecséri János Kiképző Osztályának alárendelt­ségébe tartozó Katonai Testneve­lés és Közelharc Módszertani Részleg munkatársai máris Szol­nokon, az MH 25/88. Könnyű Ve­gyes Zászlóaljnál tartják a felké­szítéseket Molnár Károly őrnagy vezetésével. A részleg 2009. már­cius 1-jén alakult meg, feladata elsősorban tanfolyami rendszer­ben a testnevelők, kiképző tiszt- helyettesek és fizikai felkészítők oktatása, képzése és továbbkép­zése - írta a Honvédelem.hu. A részleg részt vett az idén immár harmadik alkalommal megszer­vezett Vasakarat közelharctábor szakmai és vizsganapján, ahol aktívan is segítette a vizsgaküz­delmeket. Utóbbi vizsgát egyéb­ként a szolnoki Furkó Kálmán nyugállományú ezredes, a Ma­gyar Honvédség jelenleg egyik legkiemelkedőbb katonai közel­harc-szaktekintélye is megtisz­telte jelenlétével. ■ Az egerészölyvet választották az év madarává A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület 2011-es, internetes szavazásán a lakos­ság az egerészölyvet választotta az idei év madarának, a civil szervezet ezért 2012-ben ennek a ragadozó madárnak a védel­mével foglalkozik kiemelten. Az egerészölyv tavaly óta különö­sen rászorul a védelemre, hiszen „túlszaporodására” és vadgaz­dálkodási „károkozásra” hivat­kozva vadászhatóvá kívánják tenni más védett fajokkal együtt. Az elmúlt években mintegy 800 áramütött és 300 mérgezett ölyv került elő, az áldozatok száma azonban ennek többszöröse. Az egerészölyv a leggyakoribb ra­gadozó madarunk, sík- és hegy­vidéken egyaránt előfordul. Ez nem mindig volt így. A ragadozó­madár-pusztítás tiltásának hatá­sára és a II. világháborút követő fásítások eredményeképpen az elmúlt 20-30 év során visszafog­lalta korábbi élőhelyeit, és ma már az alföldi fasorokban és fa­csoportokban is jelentős szám­ban fészkel. ■ A szőlőtőkék uralták a vidéket gazdaságtörténet Hazatérve korszerű ültetvényt telepített Lengyel Antal Szolnok-Szandaszőlős szép, új központi tere Lengyel Antal nevét kap­ta tavaly ősszel, az ünne­pi keresztelőben. A keres­kedőből lett földbirtokos­ét, aki még a 19. század végén, Amerikából haza­térve, a terület nagy ré­szének tulajdonosa lett, és aki felfejlesztette arra­felé a szőlőtermesztést és a borászatot is. L. Murányi László A mai Szandaszőlős nagy részét tehát rendezett szőlőültetvény foglalta el még közvetlenül a má­sodik világháború előtt is, ami­kor Bácsik József szandaszőlősi nyugdíjas még afféle szaladgá- lós kisgyerek volt csak. Azt me­séli, hogy ő bizony még jól is­merte Lengyel Antal lányát, Ju­liska nagyságos asszonyt, aki mondhatni egy kissé bogaras volt ugyan, de rendkívül szelíd J és. jólelkű. Az öreg nagyságát, | aki éppen egyidős volt a Bácsik | nagymamával, már csak azért is | Bácsik József ősszandai lakos, aki még dolgozott a régi szőlőültetvényen, Lengyel Antalék egykori borházánál Lengyel Antal portréja a Damja­nich János Múzeumban látható szerették a szőlőbeliek, mert ma­ga is ott tett-vett naphosszat kö­zöttük: szőlőt szedett, iskolázott, vagy éppen a jószágot etette. A lányaival ellentétben, akik bi­zony festett szájjal, kifestve-ki- kenve, úri kisasszonyokként él­ték az életüket.- Nem véletlenül hívták ezt a területet a második világháború előtt Szolnok-szőlő hegyközség­nek - emlékezik a mesélős ked­vű Bácsik úr a régmúlt időkre. - Tóni bácsi az én gyerekkorom­ban már rég nem élt, hiszen jó­val előbb, közvetlenül a század- forduló után meghalt, de a szan- daiak emlékezetében élénken megmaradt az alakja. Lánya, az öreg nagyságos asszony vezette már akkor a birtokot. Felesben műveltette a területet, úgy em­lékszem, összesen öt család dol­gozott akkor neki. Nagyrészt csemegeszőlőt termesztettek, döntően saszlát, amit a kereske­dők vittek el tőlük. Mellette per­sze még bort is készítettek, nagy mennyiségben, szintén eladás­ra. Még ma is megvan Szanda- szőlősön a Lengyel család egyko­ri borháza, ahogy az oltóház is, ahol a szőlőoltványokat készítet­ték elő. Gyerekkoromban még én is dolgoztam ott, a szőlőoltvá­nyokat kötöztük. A borház és az oltóház persze már átépült időközben. Bácsik úr készséggel megmutatja mindkettőt. A Vörösmező és a Gorkij út kereszteződésében áll­nak, közvetlenül az egykori „kastély” közelében, ami helyén BARI ILONA GRAFOLÓGUS Kézírás- és gyermekrajzelemzés JELIGE: GULLIVER, 45 ÉVES FÉRFI ÍRÁSA. Átlagos méretű írás, se kisebb, se nagyobb, mint kellene. Amel­lett, hogy a férfias jellemvonás­ok az uralkodók, megjelenik a mély érzés is. Néha pedig a ke­ménység, a határozottság. Min­den attól függ, hogy éppen mi­lyen hangulatban van. Ettől a hangulati ingadozástól nehezen kiismerhetővé válik és könnyen megsértődik. Sokszor a környe­zetében lévők nem is igazán ér­tik sértődését, hiszen nem biz­tos, hogy az éppen akkor törté­nő dolgok váltják ki ezt belőle. Ehhez párosul magas kritikai érzéke is. Az a kritikai megnyil­vánulás, amikor élesen és eré­lyesen nyilvánítja ki nemtet­szését a dolgok iránt. Bár igaza lehet ezekben az esetekben, de inkább a visszavágás vágya mo­tiválja, nem pedig a jóakaratú fi­gyelmeztetésé. Gondolkodását tekintve, tiszta világos gondola­tok és magas fokú nyitottság jel­lemzi. Befogadó az új és ismeret­len dolgok iránt. Nem zárkózik el a világ eseményeitől, érzéke­li és értékeli a körülötte forgó dolgokat. Szociális érzékenység jellemzi, olykor viszont fékezi magát, és törekszik a saját ma­ga, illetve akaratának érvényesí­tésére. Jóindulatát nem formai SzAlWűUArív okjobiztc (Ä. koHAp ■ cl lEúftuM- (WCilk ­KJ<Hut ftV) kA aJLc\M. XÁHi'-cúot-u átölel UajUŰ. -fa AclrzjÁlío wiAfVt -y Ao. , a ArfLdiólzia dirt- és ciMUiX. /V4Í.U- viupt i I CUwC ítoU £Tfy\ cUludAviOV. 4.1 , IfeiiiÁk a -pévükből Lupélo -fiiLÓIM c Ai ta weis [ igazságok közé szorítja, hanem elsősorban a megértés és a mél­tányosság elvének veti alá. Jó ember tud maradni anél­kül, hogy egyéniségét, elveit, meggyőződését feladná, és má­sok befolyása alá kerülne. Jóin­dulata nem jelent gyengeséget, s ezért nem válik kihasználha­tóvá, mert ha kell, tud szigorú is lenni. Aláírása kicsit más, mint a szövegben látott. Valahogy azt sugallja, kicsit többre, másra vá­gyik, és nyitottabb, befogadóbb, akár engedékenyebb is tudna lenni, ha megkapná, amit sze­retne. Ezért aztán nagyon találó­nak tartom a jeligéjét. Olvastam Október című írását, mely ro­mantikus hangvételű. De miért nem látom a kézírásában job­ban ezt az érzést? KÜLDJE BE 3-12 ÉVES GYERMEKE RAJZÁT VAGY LEGALÁBB ÖT-HAT SOROS SAJÁT KÉZÍRÁSÁT - MELY TARTALMAZZA AZ ALÁÍRÁSÁT ÉS ÉLETKORÁT -, AZ ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE CÍMÉRE. NE FELEJTSEN EL JELIGÉT ÍRNI! ELÉRHETŐSÉG: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉG 5000 SZOLNOK, MÉSZÁROS LŐRINC UTCA 2. TELEFON: 56/516-757 V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents