Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-16 / 13. szám

2012. JANUÁR 16., HÉTFŐ 7 Vaklárma volt a GMO-botrány? engedélyek Az MGSZH engedélyezte a beérett kukorica takarmányként való felhasználását GAZDASÁG ■___________ Nyáron több ezer hektár kukoricaültetvény betárcsázását írta elő a hatóság, a génmódosítottnak tartott termények egy része mégis beérett A kifogásolt területek öt százalékán beérett a ta- • • valy nyáron génmódosí­tott terménynek (GMO) minősített kukorica, ame­lyet jelenleg Magyaror­szág területén takarmány­ként használnak fel serté­sek hizlalására - tudta meg a Világgazdaság. Braunmüller Lajos A lapunk birtokába került, a Me­zőgazdasági Szakigazgatási Hiva­tal (MGSZH) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága által kiállított engedély szerint a szer­vezet hozzájárulását adta a beta­karított, érett kukorica hasznosí­tására - vagy ahogy a levél fogal­maz: megsemmisítésére. Az en­gedély szerint a betakarított ku­koricamagot hőerőművekben le­het elégetni, vagy 92 százalékos propionsavas kezelés után állati takarmányként hasznosítható. A takarmánycélú hasznosí­tásról lapunk érdeklődött az MGSZH-nál is. A hivatal vála­szában nem cáfolta, hogy né­hány esetben engedélyt adtak ilyen felhasználásra. Ezen téte­lekből az MGSZH mintát vett, és megvizsgálta a tételek csírá­zóképességét. Megállapították, hogy ezt elveszítették a magok, így „a génsodródás veszélye a továbbiakban nem állt fenn”. A kormányzat a GMO-botrány idején még egyértelműen az azonnali, a beérés előtti meg­semmisítés mellett foglalt állást. Akkon Bognár Lajos, a Vidékfej­lesztési Minisztérium helyettes államtitkára is megerősítette: a vizsgálatkor a zéró tolerancia el­ve érvényesül, vagyis a legki­sebb GMO-tartalom esetén is meg kell semmisíteni a termést. Mindebből elvileg az követ­kezne, hogy bár a jog szerint Ma­gyarországon tilos köztermesz­tésbe vonni genetikailag módosí­tott növényfajtákat, a gyakorlat­ban ez mégis megtehető. Azon termelők ugyanis, akik nyáron nem vágták ki időben a kukori­cájukat, végül betakaríthatták és takarmányként hasznosíthat­ták, vagy a későbbi felhaszná­lóknak értékesíthették a ter­mést, ahogy ez lapunk informá­ciói szerint meg is történt. A hivatal válaszából kiderül: miután az érintett termelőket határozatban kötelezték a kény­szerkivágás elvégzésére, a fer­tőzött állományok megsemmi­sítése az esetek 95 százaléká­ban még a betakarítás időszaka előtt lezajlott. Ha egy termelő a megsemmisítést nem tudta a határozatban előírt időpontig elvégezni, úgy azt - a kötelezett költségére - az MGSZH végez­tette el. Ám ha a termelő élt a fellebbezési jogával, a kényszer­kivágás csak a fellebbezés visz- szavonását követően történhe­tett meg. Ezen esetekben tolód­hatott a megsemmisítés a beta­karítás időszakáig. Elképzelhető azonban, hogy ki­derült: a nyáron kifogásolt ültet­vényeken nem is genetikailag módosított kukorica nőtt. így lát­ja legalábbis egy a Világgazda­ságnak név nélkül nyilatkozó, a témát jól ismerő kutató. Állítása szerint már a propionsavas mód­szer engedélyezése is ennek köz­vetett elismerése. A propionsav egy természetes karbonsav, ame­lyet takarmányok tartósítására használnak. „Abban a mennyi­ségben, amelyben a kukoricához, silóhoz adagolják, nem veszélyes az állatok egészségére, viszont a génkezelt kukorica ettől még GMO marad: a módosítás során beépített gén és az arról átíródó fehérje továbbra is kimutatható benne. Persze csak akkor, ha a tétel valóban genetikailag módo­sított” - mondta lapunknak. Tehát ha van hosszabb távon kimutatható hatása a génmódo­sításnak, a kutató szerint a propionsav azt nem képes meg­szüntetni. Igaz, a kezelés meg­akadályozza a magok kicsírázá­sát, vagyis a termés már nem szaporítható tovább. Az ügyben érintett vetőmag­forgalmazó cégek közül a Monsanto és a Pioneer már jú­liusban jelezte:. nem értenek egyet az MGSZH állításával, és biztosak benne, hogy az általuk idehaza forgalmazott kukorica nem genetikailag módosított. A cégek állították: a forgalmazott vetőmag GMO-mentességét akk­reditált nyugat-európai laborok eredményei bizonyítják. Az MGSZH-labornak a vizsgá­latok idején nem volt érvényes akkreditációja, igaz, erre Bog­nár Lajos úgy reagált: „A labo­rok az akkreditációjukat a szer­vezeti átalakítás miatt vesztet­ték el, azaz nincs szó arról, hogy a műszerek megbízhatósága vagy a vizsgálati módszerek vál­toztak volna.” A GMO-szeny- nyezést megállapító laboratóriu­mi mérési jegyzőkönyvek min­denesetre nem publikusak. A Monsanto és a Pioneer is ke­reseteket nyújtott be a hivatal határozatai ellen. A Pioneer Zrt. igazgatója, Máté József a Világ- gazdaságnak elmondta: „A kere­setünk továbbra is él, tárgyalás még nem volt, de addig is önként vállaltuk a kárrendezést. Min­den költséget egybevéve nekünk körülbelül másfél millió dollárba került az ügy, a fő célunk még­sem a pénz behajtása, hanem az, hogy bíróság mondja ki a hatá­rozatok jogtalanságát. Meggyő­ződésünk, hogy a mérés nem volt megfelelő, a vizsgált kukori­ca nem volt genetikailag módo­sított.” Máté ugyanakkor hozzá­tette: „Az MGSZH azóta igyek­szik konstruktívan hozzáállni a kérdéshez, tudomásunk szerint már nemcsak egy ember, hanem kettő végzi a teszteket.” A Monsanto Hungária Kft. még júliusban közölte: tisztelet­ben tartják a magyar szabályo­zást, ezért kizárólag GMO-men- tes vetőmagot értékesítenek Ma­gyarországon. A Monsanto az MGSZH határozata ellen ezért a nyáron keresetet nyújtott be a Fő­városi Bírósághoz, mivel értel­mezésük szerint a szóban forgó, DKC 3511-es jelű kukoricahibrid nem minősül genetikailag módo­sítottnak. A Fővárosi Törvény­szék sajtóosztályától azonban megtudtuk, hogy a Monsanto Hungária Kft. által a Mezőgazda- sági Szakigazgatási Hivatal két határozata ellen indított közigaz­gatási perek közül az egyik szep­tember 23-án, a másik pedig ok­tóber 10-én megszűnt. Az ok: a cég visszavonta a keresetét. Czepó Mihály, a Monsanto szó­vivője lapunknak elmondta: „A Vetőmag Szövetség és Vidékfej­lesztési Minisztérium közötti egyeztetések eredményeképp ma már minden vetőmagtételt jó előre megvizsgálnak a megfelelő akkreditációt szerzett laborok, valamint átlátható és betartható szabályok érvényesek a vető­mag-kereskedelemre. A vizsgá­latokhoz szükséges mintákat te­hát ma is folyamatosan ellenőr­zik, csak azok kerülhetnek forga­lomba, amelyekből GMCLtar- talmat nem mutattak ki.” Amikor arról érdeklődtünk, mi volt az oka a hivatal határo­zatai ellen benyújtott keresetek visszavonásának, Czepó Mi- hálytól a következő választ kap­tuk: „Az ügy számunkra meg­nyugtató módon ért véget, en­nél többet nem szeretnénk hoz­zátenni.” Titkosszolgálatok, milliárdos kár • július 8.160 hektáron talál­nak Baranya megyében GM- kukoricát, amelyet azonnal meg is semmisítenek. • július 11. A vetőmagok ere­detének felderítésében titkos- szolgálati eszközöket is indo­koltnak tart az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Már „több száz” hektáron semmisítenek meg kukoricát az ország több pontján. • július 18. Keresetet nyújt be a Monsanto az MGSZH hatá­rozata ellen. • július 20. 2500 hektáron ta­láltak kifogásolt vetőmagot, ám a VM által meghatározott 400 méteres izolációs távol­ság miatt összesen ötezer hek­tárnyi termést kell megsemmi­síteni •július 26. Július 28-ában szabja meg a szennyezett ku­korica kitárcsázását az ügy miatt megalkotott kormány- rendelet. A szabályt megsze­gők akár kétmilliárd forintos bírságra is számíthatnak. • augusztus 4. A kabinet négymilliárd forintot különí­tett el a kárrendezésre, ebből kaphatják meg a gazdák a hektáronkénti 360 ezer forint kártérítést. • augusztus 12. A 400 méteres izolációs zóna miatt a 4500 hektár „szennyezett” táblán kí­vül mintegy 4000 hektárt is ki kell tárcsázni - közli a VM. • szeptember 11. „A génmó- dosított kukorica termelése nem indokolható”, valamint „fontos, hogy a vetés idején a magyar földbe magyar vető­mag kerüljön" - mondja Faze­kas Sándor vidékfejlesztési mi­niszter. Csak vásárolhatunk az európai unióban forgal­mazott takarmányok 0,1 százalékban tartalmazhat­nak olyan GMO-kat, ame­lyek felhasználása nem en­gedélyezett - szavazta meg tavaly februárban az uniós tagállamok többsége, köz­tük Magyarország is. Ide­haza azonban a genetikai­lag módosított növények köztermesztésbe vonása ti­los, a parlamenti pártok egyetértenek abban, hogy az országnak meg kell ma­radni „GMO-mentesnek”. Tematikus kormányülések kétnaponta alkuk Holnap dönt az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatban Továbbra is nyomott az ipari export Magasabb sebességfokozatra kapcsol a kormány a következő hetekben: egy hónapon át heten­te három tematikus ülést is tar­tanak - közölte Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügye­kért felelős államtitkára az InfoRádióban. A téma adott: az Európai Bizottság észrevételeit kéll megvitatni a kabinetnek, il­letve számba veszik a Széli Kál- mán-terv teljesítéséhez szüksé­ges törvénykezés állását. Brüsz- szel holnapig adott határidőt a jegybank és az adatvédelmi biz­tos függetlenségével, illetve a bí­rák korai nyugdíjazásával kap­csolatos magyarországi rendel­kezések felülvizsgálatára, de a kormányüléseken hangsúlyos Győri: Kormányülések jönnek lehet az Orbán Viktor miniszter- elnök által elvárt növekedési terv is, amely a deficitcél teljesí­tése körül Budapest és a bizott­ság között kibontakozott vitára adhat választ a kabinet remé­nyei szerint. Az Európai Bizottság Magyar- országról alkotott véleménye annál is inkább fontos lehet, mi­vel azt a Nemzetközi Valuta­alappal (IMF) kezdődő tárgya­lásokon a washingtoni szerve­zet is mérvadónak tekinti majd. Ugyanakkor az Európai Bizott­ság pénzügyekért felelős tagja, Olli Rehn szóvivője is jelezte, Brüsszel osztja az IMF Magyar- országról szóló nyilatkozatában foglaltakat. E szerint a tárgyalá­sok megkezdésének előfeltéte­le, hogy olyan konkrét lépése­ket lássanak a magyar kormány részéről, amelyek „erős elköte­lezettségét mutatják a makro­gazdasági stabilitás szempont­jából lényeges politikai kérdé­sek” esetében. A hitelmegállapodásról jelen­leg előkészítő tárgyalások foly­nak. Fellegi Tamás Christine Lagarde-dal, az IMF vezérigaz­gatójával helyi idő szerint csü­törtökön lezajlott találkozója után a héten Európában folytat­ja körútját. Olli Rehn pénteken találkozik a nemzetközi pénz­ügyi tárgyalások folytatásával megbízott tárca nélküli minisz­terrel és delegációjával. ■ VG konjunktúra Az előzetesen kö­zöltnek megfelelően 3,5 száza­lékkal, vagyis az utóbbi néhány hónaphoz képest dinamikusan növekedett az ipari termelés no­vemberben - derült ki a KSH adataiból. A szektor kivitele az első 11 hónap átlagában még 7,7 százalékos emelkedést mutat, de novemberben csak 4,5 százalék­kal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Folytatódott a híradás- technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése, a gépgyártás és a járműipar vi­szont szépen teljesített. A legma­gasabb növekedés a textilipar­ban és a gyógyszergyártásban mutatkozott, mindkettőben 20 százalék feletti volt a bővülési ütem. Az ipar belföldi értékesíté­se még mindig csökken, de már jóval kevésbé, mint az év során. Novemberre 1,4 százalékos zsu­gorodást mért a KSH éves ala­pon. A kedvezőbb őszi adatban szerepe volt az átlagosan 5 fok­kal hidegebb időjárásnak is, mi­vel az iparba beletartozik az energiaszolgáltatás is. Háromhavi emelkedést követő­en 7,4 százalékkal visszaesett a feldolgozóipari új megrendelések volumene az utolsó őszi hónap­ban. A teljes rendelésállomány azonban - az alacsony bázisnak is köszönhetően - tovább emelke­dett, így komolyabb aggodalomra egyelőre nincs ok. ■ VG * t I I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents