Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-13 / 11. szám

8 2012. JANUAR 13.. PENTEK KÖZELET Elutasította a Kúria Almássy Kornél személyiségi jogi keresetét, melyet az MDF és annak volt elnöke, Dávid Ibolya ellen indított. Almássy szerint a volt pártel­nök nyilatkozatai megsértették a jó hírnevét, személyiségi jogait. Dávidnak nem kell kifizetnie az 1,4 milliós kártérítést, Almássy viszont fizetheti a perköltséget. Még egymásra vár Orbán és az unió ki enged? Fogy az idő, keddig kért tőlünk Brüsszel módosításokat, a kormányfő konkrét érveket látna Ha a legrosszabb bekövetkezik Tragédia jöhet, ha kilépünk az EU-ból és államcsőd lesz EU-pénzcsapok elzárása Elvben több ezer milliárd forintot veszíthet az ország azzal, ha felfüggesztik bármilyen uniós támogatás kifizetését, ám még nagyobb lehet a kár, ha az országot szavazati jogától fosztják meg. Ebben az esetben ugyanis elvész a lobbierő, fizetni viszont tovább kell. Kivéve, ha kilépünk az EU-ból. Erre még nem volt példa, a jogi menetrend sincs kidolgozva rá. Vámhatár, vízumkényszer Uniós kilépés esetén export- és importvámok jöhetnek. Előbbi a hazai ipar számára lenne rossz, utóbbit minden vásárló megérezné. A működő tőke nagymértékű kivonásával is számolni kellene. Az is kérdéses, Magyarország része maradhat-e schengeni övezetnek és a szabad munkavállalási térségnek. Szélsőséges esetben vízumkényszer is jöhet. Infláció, bankpánik Államcsődben az ország nem képes törleszteni az adósságát, nem fizet bért és nyugdíjat, saját valutában fennálló tartozást pénznyomtatással tudja megoldani. Mindkét lépés a pénz - így a megtakarítások - gyors értéktelenedéséhez vezet. Az emberek bepá- nikolhatnak, megrohamozzák a megroppanó bankokat. A kormány rákényszerülhet a betéthozzáférés korlátozására. Megszorítások, elszegényedés A közszolgáltatások részben vagy teljesen megszűnnek, megugrik a munkanélküliség. Az üzletek kiürülnek, sztrájkok kezdődhetnek. A politikába vetett közbizalom eltűnik, kormányok jönnek-mennek. Korábban elképzelhetetlennek tűnő megszorítások válhatnak szükségessé. Hosszú és fájdalmas kilábalás következik, a társadalom szétszakad, sokan szegényednek el. Ez történik kötelezettség elmulasztásánál Egy nappal a dupla brüsz- szeli ultimátum után nincs hír arról, hogy konkrét lépéseket tervez­ne a kormány. Kérdés, így elkerülhetők lesznek-e a szankciók. AS-összeállítás Patthelyzetnek tűnik, ami a ma­gyar kormányzat és az Európai Bizottság illetékesei között van kialakulóban: mindkét fél a má­sikra vár, miközben kemény vagy éppen engedékeny hangú nyilatkozatokban mutogat a má­sikra. A kétfrontos türelmi játék­ban szerdán lépett Brüsszel, ám Jósé Manuel Barroso bizottsági elnök tegnap is beszélt Magyar- országról. Közölte, az EU felhasz­nálja minden hatalmát annak biztosítására, hogy Magyaror­szág igazodjon az unió elveihez és értékeihez. Pozitívumként ér­tékelte, hogy a kormány szerdán jelezte a testületnek: ha szüksé­ges, kész változtatni a szerdán kifogásolt jogszabályokon (jegy- banktörvény, a bírói és az önálló adatvédelmi biztos függetlensé­gét szabályozó törvények), de utalt arra is, a kormány tavaly év végén a bizottság figyelmezteté­se ellenére fogadta el a vitatott törvényeket. Keményen bírálta a magyar kormányt tegnap Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke is. A jegybanki függeüenséggel kapcsolatos aggodalmát osztotta meg újságírókkal a frankfurti tes­tület kamatdöntő ülése után. Az unió értelmezésében tehát jelenleg a magyarok térfelén pattog a labda. Ehhez képest Or­bán Viktor kormányfő a Reu- tersnek tegnap azt nyilatkozta, várja az EU-tól a meggyőző érve­ket, amelyek alátámasztják a magyar törvényekkel és rendel­kezésekkel kapcsolatban felve­tett kifogásokat, illetve, hogy nem politikai állásfoglalásokra, hanem érvekre van szükség a megállapodáshoz. Martonyi Já­nos külügyminiszter pedig egy brüsszeli hetilapban közölt cik­az európai bizottság a kötele zettségszegési eljárás megindí­tásakor hivatalos figyelmeztető levelet küld az adott tagállam kormányának. Információt kér a kifogásolt jogszabályról. A kormánynak általában két hó­napja van arra, hogy válaszle­vélben közölje észrevételeit. Ha a válasz nem elégíti ki Brüsz- szelt, akkor a bizottság úgyne­vezett indokolással ellátott véle­ményt küld, amellyel második szakaszába lép az eljárás. Eb­ben felszólítják az adott kor­mányt, hogy meghatározott ha­táridőn, általában két hónapon belül tegyen eleget kötelezettsé­gének. Ha ennek hatására sem változtatja meg a jogszabályt a tagállam, akkor az Európai Bí­róság elé kerül az ügy. Az Európai Bíróság előtt most is több magyar ügy van, példá­ul a közbeszerzésekről, a vasúti szállítási szolgáltatások kap­csán. Vannak ügyek, amelyek ítélet nélkül, megállapodással zárultak Végül két ítéletre pél­da: lakás vásárlásához kapcso­lódó illetékfizetés (2011. decem­ber 1.: Magyarország javára döntött a bíróság); áfavisszaté­rítés vállalkozásoknak (2011. július 28.: Magyarországot el­marasztalta az ítélet). Tárgyalási naptár jövő hétre- JANUÁR 16: Fellegi Tamás Németország­ban tárgyal- JANUÁR 17: a Bizottság döntése a ma­gyar jogszabályokról, Fellegi Németországban tárgyal- JANUÁR 18: az IMF közli a feltételeit- JANUÁR 19: Fellegi Tamás Ausztriában tárgyal- JANUÁR 20: Olli Rehn uniós biztos és Fel­legi Tamás találkozik, a hi­telről hivatalosan nem lesz szó két arról, hogy Magyarország el­kötelezettebb a demokrácia, a jogállamiság és az euroatlanti integráció mellett, mint koráb­ban bármikor. Előfordulhatnak ugyan szabálysértések is, de le­hetővé kell tenni, hogy ilyen esetben a kölcsönös bizalom és tisztelet alapján keressenek megoldást, kompromisszumo­kat. A cikk szerint, amit kínál és kér Magyarország, az a konst­ruktív párbeszéd, az uniós és a tagországi intézmények illeté­kességeinek tiszteletben tartá­sa, a civilizált hangnem és a jó­hiszemű együttműködés. Megkérdeztük a kormányszó­vivői irodát is, terveznek-e tör­vénymódosításokat, de nem ér­kezett válasz. Az eddigiekből mindenesetre nagyjából az lát­szik: a magyar kormánynak a maival együtt öt napja van, de nem szándékozik kezdeményez­ni, azaz vállalni, hogy rövid időn belül konkrét paragrafusokat mó­dosít a kifogásolt törvényekben. Márpedig ezt azt jelentheti, hogy kedden jöhet az elmarasztalás, aminek a vége a már ismert szankció, a szavazati jog felfüg­gesztése lehet. A túlzottdeílcit-eljárás ügyében nincs ennyire konkrét határidő a lépésekre, mindenesetre a nem­zetgazdasági tárca közölte, a kor­mány folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal, és „szíve­sen fogadja javaslataikat, felveté­seiket”. Utal arra is, hogy a 2011 tavaszán meghirdetett Széli Kál- mán-terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad. Hogy terve­zik-e a költségvetési törvény mó­dosítását vagy a szerkezeti vál­toztatásokat, arról szintén hiába kérdeztük a tárcát. A szankció eb­ben az esetben a kohéziós alap kötelezettségvállalásainak felfüg­gesztése lehet (mintegy 430 mil­liárd forint). Fellegi Tamás egyeztetésekért felelős tárca nélküli miniszter a tegnapi, magyar idő szerint éjjel­be nyúló washingtoni IMF-tár- gyalás után a jövő héten Német­országban folytatja egyeztető körútját. Hétfőn és kedden talál­kozik mások mellett Mario Draghival, Jens Weidmann-nal, a Német Szövetségi Bank elnöké­vel, Wolfgang Schäuble szövetsé­gi pénzügyminiszterrel, vezető kormányzati politikusokkal és németországi bankvezetőkkel. Szerdán Ausztriában konzultál a helyi pénzügyminiszterrel és jegybankelnökkel. A megbeszé­léseken részt vesz már Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium közleményben hangsúlyoz­ta, az IMF-fel jelenleg folytatott egyeztetések célja a hivatalos tár­gyalások előkészítése és az előze­tes álláspontok egyeztetése. Hi­vatalos szándéklevél tartalmá­nak megvitatása és véglegesítése nem tárgya a mostam megbeszé­léseknek. Egyre dagad az elnöki disszertációs botrány Az idén 150 ezer új kérelmező lehet honosítás Százezerrel több a magyar állampolgárok száma nem készül újabb cáfolatra a Köz- társasági Elnöki Hivatal (KEH) amiatt, plagizáltad Schmitt Pál államfő 1992-es kisdoktori sport­történeti disszertációja megírása­kor kortársa, egy bolgár sporttör­ténész munkáját. Vagyis, hogy szóról szóra átvett volna fejezete­ket. Maga az államfő sem készül személyes cáfolatra. Az MSZP egyre hangosabban követeli az elnök lemondását. A hvg.hu robbantotta ki az ügyet, összehasonlítva a doktorit a bol­gár történész munkájával. A botrány egyre dagad, a bolgár sajtó is kezdi felkapni. Állítólag már a NOB is tud róla, de nem foglalkozik az üggyel. A Fidesz szerint a KEH első cáfoló közle­ménye a mérvadó. A bolgár tör­ténész lánya pedig a sajtó sze­rint azt nyilatkozta: „kizárt, hogy édesapja együtt dolgozott volna Schmitt Pállal”. A doktori dolgozat egykori opponense, Kertész István ókortörténész az origónak úgy nyilatkozott, fon­tosnak és jó dolgozatnak tartja az államfő írását, és elítéli, hogy húsz év távlatából politikai okokból és szakmai ürüggyel tá­madják annak készítőjét. Tavaly Karl-Theodor zu Gut- tenberg német védelmi minisz­ter a közvélemény nyomására volt kénytelen távozni a posztjá­ról, miután kiderült, doktori disz- szertációját mások anyagaiból ol­lózta össze. ■ Több mint 200 ezer állampol­gársági kérelem érkezett a tava­lyi esztendőben, és a kérelmet benyújtók közül mintegy 103 ezren immár magyar állampol­gárok - mondta tegnap Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyet­tes közölte, 202148 honosítási kérelmet regisztráltak, s az eljá­rások során 95322 névmódosí­tás is történt, ami több mint 1,5 millió iratmellékletet jelent. A legidősebb kérelmező egy 104 éves bácsi volt, aki Munkácson született, és a történelem folya­mán kétszer veszítette el koráb­ban állampolgárságát, most New Yorkban él. Semjén hang­súlyozta: a honosítást minden esetben szigorú köz- és nemzet­Semjén: Jól vizsgázott a közigazgatás biztonsági, valamint terrorelhá­rítási ellenőrzés előzi meg, és akinél komoly kockázat merül fel, az nem kaphatja meg az ál­lampolgárságot. Wetzel Tamás elmondta, hogy az idén körül­belül 150 ezer kérelmezőre szá­mítanak. A miniszteri biztos kitért ar­ra is, hogy az állampolgárság a tapasztalatok szerint komo­lyabb vándorlással nem jár, az azt kérők és megszerzők döntő többsége a szülőföldjén szeret­ne maradni. Idén is folytatódik a Határtalanul! osztálykirándu­lási program, amelynek kere­tében mintegy 17 ezer diák lá­togathat el határon túli magyar területekre. »V. M. BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.12.) Uj elszámolási ár MALMI BÚZA 2012. január 52300 TAKARMANYBUZA 2012. január 46000 TAKARMANYKUKORICA 2012. január 52 500 0LAJNAPRAF0RGO 2012. január 118 000 REPCE 2012. január 130 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. január 12-én: 1€ 1$ 1 CHF V f i 310,20 Ft 243,33 Ft 256,03 Ft-0,80 Ft +0,10 Ft-0,35 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents