Új Néplap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-09 / 7. szám

2012. JANUÁR 9., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Mercedes buszok a régi Ikarusok helyett HARMINC HASZNÁLT, klimatizált, > "Á/ Mercedes Benz Citaro Qij 0530 busz- • szál frissítik I Budapest tömegközlekedését- tájé­koztatott a Budapesti Köz­lekedési Központ és a BKV. Egy busz 65 500 euróba kerül. A járművek többnyi­re 2001-2003-as évjáratú- ak, motorjuk Euro 2-es vagy Euro 3-as, eddig átlag 550 ezer kilométert futot­tak. A honosítások után 2012 tavaszától az autó­buszok az észak-budai, jel­lemzően hegyvidéki autó­busz-vonalakon teljesíte­nek majd szolgálatot. ■ VG Márciusban már vehet ingatlanokat az NE a hónap közepétől várhat­nak értesítést a bedőlt la­káshitelesek arról, hogy kinek az ingatlanát veszi meg a banktól az állam, márciusban pedig már la­kásokat vásárolhat a Nem­zeti Eszközkezelő (NE). Az utóbbi két hétben kö­rülbelül nyolcszázan ér­deklődtek az eszközkezelő információs vonalán, a ne­gyedük Budapestről, de sok hívás érkezik Pest megyéből, Borsod-Abaúj- Zemplénből, Szabolcs- Szatmár-Beregből és Haj- dú-Bihárból is. A prdgram- ban részt vevő első csalá­dok ügye márciusra feje­ződhet be. ■ MTI-Eco Módosult az olaj szállítási szabálya megváltoztak január 1-jé- vel az ásványolajok szállí­tásának szabályai annak érdekében, hogy hatéko­nyabb legyen a csalások elleni fellépés és az egyes ásványolajtermékek illegá­lis, üzemanyagcélú forgal­mazásának felderítése. Suller György Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal vám- és jövedéki szóvi­vője közleményében kifej­tette:' a jövedéki adóról szó­ló törvény új szabályozása szerint az ömlesztetten szállított ásványolaj be­szerzése és szállítása beje­lentéskötelessé vált, amelyet a vámhatóságnál legkésőbb a beszerzést, szállítást megelőző napon kell megtenni. Ennek el­mulasztása 300 ezer forin­tig - gazdálkodó szervezet esetében 600 ezer forintig - terjedő bírsággal sújt­ható. ■ MTI-Eco Építőipar: Tolnában nőtt a teljesítmény a tolna megyei Kereskedel­mi és Iparkamara adatai szerint Tolna megyében 2011-ben mintegy 8 száza­lékkal nőtt az építőipari termelés. A beruházások értéke a 2010-es 55 milli­árd forint után megközelí­tette a 60 milliárdot. Mi­után a lakásépítések szá­ma nem nőtt, a bővülést főleg az ipari beruházások okozták. ■ MTI-Eco Nehezen tartható a nominálbér kompenzáció Néhány cég többet emel az elvártnál, sok viszont nem tud lépni Több cégnél már elkezdtek osztani, szorozni, hogyan tehetnek eleget a kormányrendeletben foglaltaknak A MÁV, a Magyar Posta és a VER-Bau is számolja, ho­gyan tehet eleget az előírt bérkompenzációnak, aho­gyan vélhetőleg a több álla­mi vállalat is. A Bosch, az Audi és más magáncégek viszont a saját bérgazdálko­dásukat követik, sok építő­ipari vállalkozás pedig csak * a karját tudja széttárni. VG-összeállítás Vegyes fogadtatásra talált a ha­zai vállalatok körében az a kor­mányrendelet, amely szerint a cégeknek kompenzálniuk kell két másik intézkedés - adójóvá­írás megszűnése és az egészség- biztosítási járulék emelése - miatti bérkiesést dolgozóiknál. Enélkül a havi 216 806 forint alatt kereső munkavállalók nettó bére csökkenne. Azok a társaságok, amelyek nem hajtják végre az el­várt emelést, nem kaphatnak ál­lami támogatást, és nem indul­hatnak közbeszerzéseken sem. Akik lépnének, de nem tudnak, állami segítséget kapnak, csak az emelés 5 százalékát kell állniuk. A kormányrendeletnek való megfelelés súlyos teher ott, ahol évek óta egyébként sem tudnak emelni, és fennmaradásuknak is fontos feltétele az alacsony bérköltség. (Egyébként is a zse­bükbe kell nyúlniuk egy másik döntés, a minimálbér emelése miatt.) Sok közöttük a közbe­szerzésekben is érdekelt kkv, s persze idetartozik az építőipar nagy része is. „A súlyos recesszióval sújtott építőiparban már régóta nem tudnak bérfejlesztésben gondol­kodni, az is siker, ha egyáltalán meg tudják őrizni szakmai gárdá­jukat” - válaszolt lapunknak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) el­nöke. Tolnay Tibor saját cégénél, a Magyar Építő Zrt.-nél két éve nem volt béremelés. A szakem­ber szerint több ponton még tisz­tázni kellene a bérkompenzáció részleteit. Mindazonáltal arra számít, hogy a közbeszerzések­ben érdekelt társaságok minden­képpen törekedni fognak arra, hogy elkerüljék a béremelést el­mulasztókat fenyegető szankciót. A közbeszerzések azért is kiemel­kedő fontosságúak a szakmában, mert a magánmegrendelések szinte teljesen eltűntek. Más kér­dés persze, hogy ez a lépés elbo­csátásokkal Is járhat. Az építőiparban aktív és köz- beszerzéseken is induló VER- Bau Kft., teljes körűen eleget kíván tenni a bérkompenzációs előírásnak, de Weninger Richárd ügyvezető hangsúlyozta: a ren­delet, ahogyan a többi megszorító intézkedés is (cafeteria, cégautó­adó, az autópályadíj emelése) nehéz helyzet elé állítja a cégeket. A társaságnak a béremelés 5 százalékos részének kigazdálko­■ Az ágazat sok cége csak közbeszerzé­sen nyerhető megbízá­sokkal ma­radhat talpon TOLNAY TIBOR, AZ ÉVOSZ ELNÖKE vannak olyan cégek, amelyek bár részt vesznek közbeszerzési pályázatokon, megúszhatják a béremelést, ugyanis dolgozóik zömének fizetése magasabb dása is nagy teher, ezért igénybe kell vennie a felajánlott, vissza nem térítendő támogatást. Borúlátóan nyilatkozott koráb­ban lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Or­szágos Szövetségének főtitkára is, aki szerint az emelésre képte­len cégeknél teret hódíthat a szín­lelt szerződés és a feketemunka is. Ráadásul ott, ahol meg tudják valósítani a kormányrendeletben előírt kompenzációt, még mindig csak a nominálbér szintjét tartják meg. (A kormány várakozása sze­rint a 2012-re várt infláció 4,2 százalékos, kutatók ennél egy-két tized százalékkal magasabb pénzromlást várnak.) A Postánál és a MÁV-nál is készülnek a bérkompenzációra. „A MÁV csoport a kormány 298/2011. (XII. 22) és 299/201 í. (XII. 22) számú kormányrende­letének megfelelő béremelést ter­vez végrehajtani” - szögezték le lapunknak a vasúttársaságnál. Ám mivel még folynak a számí­216 ezer forinbiál. Ezek közé tartoznak például az olyan cé­gek, amelyek főleg mérnököket, programozókat és más diplo­más munkavállalókat alkal­tások, az emelés gazdasági hatá­sáról, még nem tudtak tájékoz­tatást adni, ahogyan arról sem, mekkora állami segítségre lesz szükségük. A Magyar Posta Zrt.* nél a társaság valamennyi mun­kavállalójára, azaz több mint 36 ezer főre tételesen a jogszabály­ban meghatározott módon végzik el a kompenzációra vonatkozó vizsgálatot az év zárása után. A számok ismeretében dolgozzák ki a forrásra vonatkozó javasla­tot, az érdekképviseletekkel foly­tatott bértárgyalás keretében. Mások viszont, főleg stabilan működő cégek, ragaszkodnak saját bérgazdálkodásukhoz, illet­ve amúgy is nagyobb emelésre készülnek a rendeletben elvárt­nál. „A Magyarországon 11 le­ányvállalatánál több mint 7000 főt foglalkoztató Bosch csoport bármilyen jogszabályi rendelke­zéshez teljesen alkalmazkodik, de a bérpolitikáját nem befolyá­solja egy ilyen politikai nyomás, hiszen az éves rendes béreme­maznak, így az informatikai, távközlési vagy a pénzügyi szektor számos szereplője elke­rülheti a béremelést az idén, ha pályázni akar. lést mindig azonos rendben hajt­juk végre” - mondta Ficzere Fe­renc, a Robert Bosch Kft. regio­nális kommunikációs igazgató­ja. A kft. március végén látja az előző év eredményeit, és akkor dönt az emelésről, január elsejé­ig visszamenőleg. A csoport minden országban az adott ország éves inflációját, az érintett leányvállalat teljesít­ményét és az alkalmazottak egyéni teljesítményét veszi figyelembe a béremelésnél. Ma­gyarországon az idén várhatóan 5-6 százalékkal emel, mint a korábbi években is. Négy száza­léktól csak 2009-ben, a világ­válság tetőzésekor maradtak el. Jobb a helyzet az Audinál is. „Nincs szükségünk az állam bérkompenzációs segítségére: béreink és emelésünk mértéke is versenyképes” - tájékozta­tott Czechmeister Mónika, az Audi Hungária Motor Kft. szóvi­vője. A vállalatnál tavaly 8,1 százalékos volt az emelés a ha­lasztott béremeléssel együtt, mert 2010 elején a válság miatt nem nőttek a bérek. A bő 7000 ezer fős cég üzemi tanácsa és a szakszervezetek most egyez­tetnek az idei emelésről. Igyekszenek megőrizni a béren kívüli juttatások reálértékét is. Ez tavaly fejenként 400 ezer fo­rintra rúgott. Sokan megúszhatják az emelést, mégsem indulhatnak közberszerzésen Dilemmák a pénztárban maradás körül magánnyugdíj Állami nyugdíj már jár a tagoknak, de még mindig tart a diszkrimináció Úgy tűnik, még mindig nem tisz­tázott, érdemes-e a magánnyug­díjpénztárban maradni annak a 100 ezer embernek, aki nem lép vissza az államhoz. Munkavál­lalói járulékuk ettől az évtől már az állami nyugdíjkasszát gyara­pítja. Ha a tag nem fizet be egyé­nileg a számlájára - például tag­díj-kiegészítés formájában -, az egyenlege csak a hozamokkal gyarapodik majd. Jó hír viszont: a magánkasszákban maradók továbbra is szereznek szolgálati időt, jogosultak az állami nyug­díjra. Ennek összege azonban lé­nyegesen kisebb lehet a tisztán állami rendszerben lévőkénél. Ha valaki visszalép a tb-be, ak­kor jár neki a teljes állami nyug­díj. Ha nem lép vissza, akkor vi­szont csak annak 75 százalékát kaphatja meg. A Stabilitás Pénz­társzövetség vizsgálja ezt a kér­dést - mondta Borza Gábor el­Magán-nyugdíjpénztári vagyon (milliárd forint) 2005-2011. III. név VfrGRAFIKA FORRÁS: PSZÁF nők. Valószínűleg az Alkotmány- bírósághoz fordulhatnak majd a hátrányt okozó jogszabály miatt a kasszatagok. A másik ok, ami elbizonyta- lanító: tagdíjak híján a pénztá­raknak nem marad bevételük, amiből fenntartsák magukat. A kasszák egyébként is nagyon ke­veset, mindössze a befizetett tag­díjak 0,9 százalékát vonhatják el a működésükre. Ebből azonban rendezniük kell a PSZÁF-nek fi­zetendő vagyonarányos felügye­leti díjat, ami a mintegy 250 mil­liárd forintos magánpénztári va­gyonra vetítve éves szinten 62,5 millió forintot, továbbá pénzáran­ként 2 milliót tesz ki. Éves szin­ten tehát 15 pénztár után 92,5 millió forint felügyeleti díjat kell megfizetni. De mivel a törvény újabban lehetővé teszi, hogy a ta­gok maguk is fizethessenek tag­díjat, a kasszák szerint van re­mény a működésre. Ahhoz, hogy nulla működési költség mellett legalább az állam által előírt dí­jakat ki tudják fizetni, a Stabili­tás szerint a tagoknak átlag leg­alább havi 14 ezer forintot kéne fizetniük. Ennek a pénznek a 99,1 százaléka az egyéni szám­lákra kerül majd, ahol igen ala­csony, mindössze 0,2 százalékos díjjal kezelik a felhalmozott va­gyont, tehát a pénztári tag egy kedvező költségű rendszeres nyugdíjcélú megtakarításhoz jut­hat így hozzá. ■ H. B. Március végéig kell dönteni A MOSTANI PÉNZTÁRTAGOK kÖZÜl az állami nyugdíjrendszerbe va­ló visszalépést fontolgatóknak március végéig kell dönteniük erről, és május 31-ével kerülhet­nek vissza az állami tb-rendszer- be. A reálhozamukat a tavalyi­hoz hasonló feltételekkel vehetik fel, mivel azonban 2011 máso dik felétől az árfolyamok főleg lefelé mozdultak, a most vissza­lépők a tavalyihoz hasonlóan magas reálhozamra aligha szá­míthatnak. Az állami nyugdíj- rendszer egyéni számláinak bevezetését Orbán Viktor egy év­vel ezelőtt ígérte meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents