Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-03 / 283. szám
V<^GYH/Gtí? 1004 EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu f JG ä r- \ I II. évfolyam, 12. szám f'Űi 2011. december Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK KARÁCSONY ÜZENETE: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek” (Lk 2,14). Megújuló templomok December során Ternyák Csaba egri érsek több felújított templomot és plébániát áld meg. Rátkán december 10-én 11 órakor a felújított plébániát, ahol a munkálatokat Kostyál László plébános szervezte. Ugyanezen a napon délután három órakor Hernádkércsen a felújított orgona megálldására kerül sor. December 11-én, Markazon 11 órakor kerül sor a megszépült templombelső megáldásá- ra. A pályázatból megvalósuló felújítás Fehér Róbert plébános idejében kezdődött, és Csőke György plébános irányításával fejeződött be. Erdőtelken ugyancsak december 11-én, délután három órakor kezdődik a felújított plébániaépület megáldása. A munkálatokat Soós Tamás plébános vezetésével, egyház- megyei támogatással sikerült megvalósítani. Szü-csiben december 18-án lesz a megújult templom és a templom előtti tér megáldása. Az ünnepi szentmise 11 órakor kezdődik. A szentmisékre szeretettel várják a helybeli és a más településeken élő híveket. ■ Megemlékezés Kádár László egri érsekről Kádár László egykori egri érsek halálának 25. évfordulója alkalmából szentmisét mutat be Ternyák Csaba érsek december 20-án 18 óra 30 perckor az Egri Bazilikában. Kádár László 1927-ben született Egerben. A teológiát Zircen és Budapesten végezte. Pappá szentelését követően az Egri Főegyházmegyében tevékenykedett, Bélapátfalván, majd Egerben, a Nagyboldogasszony plébánián káplán. 1966-tól Egerben érseki jegyző és másodtitkár. 1968 és 1970 között Párizsban tanult az Institut Catholique-on. 1972. február 8-án saetabisi címzetes püspökké és veszprémi segédpüspökké, 1974. február 2-án veszprémi apostoli kormányzóvá, 1975. január 10-én megyéspüspökké nevezték ki. 1978. március 2-án VI. Pál pápa nevezte ki egri érsekké. 1986-ban bekövetkezett haláláig volt az Egri Főegyházmegye főpásztora. A kiváló tudós teológusra, a művészettörténész főpapra, a szeretett lelkipásztorra emlékeznek az egyházmegye hívei és papjai. ■ Templomszentelés Mórán A Magyarok Nagyasszonya tiszteletére Mérán emelt új római katolikus templomot november 6- án szentelte fel Ternyák Csaba érsek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei helység már az Árpádkorban is népes településnek számított, de a XIII. században kettévált. Alsómérán a Páduai Szent Antal kápolnában, Felsőmérán a Magyarok Nagyasszonya kápolnában gyűltek össze szertartásokra a hívek, de közben Méra 1950-ben újra egyesült, s lakóinak száma napjainkban megközelíti az ezernyolcszázat. Az új templom építése hét évvel ezelőtt kezdődött a falu Fő utcáján, a két településrész között. Ivancsó István esperes-plébános tájékoztatása szerint a mintegy százmilliós épület létrehozásához a legnagyobb segítséget az Egri Érsekségtől kafiták. A templom szentelésén megköszönték a hívek és a paptestvérek adományait is. Az imák meghallgatásra találtak, a templom áll. Az építőipari kivitelező Schwak László, az egyházközség világi elnöke volt. Az oltárképről Mária néz le ránk, karján a Kisjézussal. A mű Constantin Marius Ilina alkotása. Az ólomüveg ablakokat Schuicz Gábor és Megulesz Magdolna készítette. Az ünnepi szentmisén a főpásztor Szent Istvánról szólt, aki meghallotta Isten hívó szavát, és országát Máriának ajánlotta. ■ (homa) A főpap az egyházért hordozta a keresztet Belon Gellért száz éve született Füzesabonyban Az öt püspök, a több mint húsz pap és a kispapok a zsúfolásig megtelt templom híveivel együtt emlékeztek Ünnepi szentmisét mutattak be a Füzesabonyban száz éve született Belon Gellért egykori pécsi segédpüspök emlékére november 27-én. A főcelebráns Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt. A szentmisén részt vettek az Egri Főegyházmegye püspökei, Ternyák Csaba érsek vezetésével. Szentbeszédet mondott Udvardy György pécsi püspök, aki szólt az egykori pécsi segédpüspök emberi nagyságáról. Belon Gellértet a Kalocsai Főegyházmegye papjává 1934. június 17-én szentelték fel. A rendszerváltás előtti időszak egyik legkiemelkedőbb egyházi személyisége volt. A hatvanas években a katolikus sajtó sem közölhette írásait; tervezett lelkigyakorlatait is nemegyszerbetiltották. Ő mindezt úgy fogta fel, mint Jézus názáreti rejtett életéhez való hasonlóságot. Közben az Újszövetségi Szentírást nemcsak állandóan olvasta, de szinte kívülről tudta. Cikkei, beszédei, lelkigyakorlatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar hívő közösség ki tudott tartani a legnehezebb időkben is. Mindenki gazdagabbá vált lelkileg, aki kapcsolatba került vele. Kérlelhetetlen elvhűsége miatt az állam - 1959-ben történt püspöki kinevezése után - 23 éven át nem járult hozzá felszentelésé-, hez. 1982. április 22-én II. János Pál pápa pécsi segédpüspökké nevezte ki, csak ezután kerülhetett sor a püspökké szentelésre. Jelmondata: Sebtől gyógyult. Ennek különleges jelentőséget ad, hogy hosszú éveken keresztül fél tüdővel élt. Udvardy György megemlékezésében kifejtette, hogy Belon Gellért példamutató kereszthordozása az egyházért vállalt áldozat volt. 1987. május 23-án hunyt el. Emlékére a füzesabonyi templomban táblát Helyeztek el a centenárium alkalmából. ■ Homa János EGYHÁZMEGYEI hírek Templomfelújítás a jászjakóhalmi egyházköz- ség eredményesen pályázott a templom homlokzatának felújítására. A munkálatok során megszépült a templom főoltára, szembemiséző oltára és homlokzata is. Az ünnepi szentmisét Palánki Ferenc püspök celebrálta és szentelte meg a templomot. Szent Erzsébet Rózsája tizenkettedik alkalommal adományozta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Szent Erzsébet Rózsája díjat. Ebben az évben Jáki Zoltánná, a kaposvári egyházmegyei Karitász igazgatója kapta meg november 19-én a Duna Palotában. A jótékonysági esten közreműködtek a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő mezőkeresztesi Szervita Nővérek Gyermekotthon lakói. Országos konferencia BOLDOG CEFERINO üzenete a család évében címmel rendezték meg november elején a 9. Cigánypasztorációs Konferenciát Egerben, a Szent János Lelkigyakorlatos Ház és Továbbképző Központban. A tanácskozást Ternyák Csaba egri érsek nyitotta meg. Jubiláló Kolping család NOVEMBER 19-én tartotta 20. évfordulóját a miskolci Szent Anna Kolping család. A Szent Anna-templomban a hálaadó ünnepi szentmisét Seregély István nyugalmazott egri érsek mutatta be, Szarvas Péter esperes, a Szent Anna-templom plébánosa, valamint Szegedi Kálmán debreceni plébános, az ott működő Kolping család lelki vezetője társaságában. Belon Gellért JEGYZET A z Advent a karácsonyi ünnepekre va- J\ ló lelki előkészület ideje. Igazán ünne- .xJLpelni nem lehet előkészület nélkül. Nem lehet csak úgy „belecsöppenni” az ünneplésbe. Egyetlenegybe sem, főleg nem Karácsony ünnepébe. Az Egyház liturgiája, az adventi hagyományok, de főként az Isten igéje segíthet bennünket, hogy alkalmassá tegyük önmagunkat a karácsonyi kegyelmek és a hitből fakadó szeretet befogadására. Egészen konkrétan három bibliai személy, Izaiás próféta, Keresztelő János, és Mária, a Megváltó anyja segíthet bennünket a helyes adventi lelkűiét kialakításában. Egyházunk liturgiája felidézi alakjukat, nemcsak azért, hogy hálánkat lerójuk emlékük előtt, hanem inkább azért, hogy példájukkal és tanításukkal figyelmeztessenek a Messiást váró lelkü- letre. Törekedjünk arra, hogy elsősorban ők legyenek a lelki vezetőink a Karácsonyra való készülődésünk idején. Izaiás próféta, az ószövetség „evangélistája”, aki a legtöbbet jövendölt az eljövendő Messiásról. A legismertebb jövendölését annak az Ácház királynak mondta el, aki Damaszkusz fenyegetésével szemben (Kr.e. 735-733) Asszíria segítségét akarja kérni, ahelyett, hogy az Úrhoz folyamodna. Isten, Izaiás próféta által a megriadt királynak a remény jelét kínálja fel. Ácház nem fogadja el Isten támogatását, mert hitetlen és a próféta tanácsát sem követi. Ekkor hangzik el Advent: a lelki előkészület ideje az Ószövetség egyik leghíresebb jövendölése: „íme, a szűz fogan, fiút szül, és Emma- nuelnek nevezi, ami annyit jelent: Velünk az Isten. ” (íz 7,14) Nyilvánvaló, hogy a jel a Messiás királyra vonatkozik, aki Dávid családjából származik, akinek születése csodálatos lesz, s megvalósul benne az Emmanuel-gondolat: Velünk az Isten. Ami Izaiásnál ígéret volt, az Betlehemben valóság lett. A betlehemi pásztorokhoz az angyal így szólt: „Ez lesz nektek a jel: Kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve.” Miután megtalálták örömmel elújságolták: Velünk az Isten! Keresztelő János az utolsó próféta, aki Istentől azt a hivatást kapta, hogy készítse fel a választott nép fiait a Megváltó eljövetelére. Megtérésre szólította fel az istenfélő zsidókat, és a Messiást hittel és bűnbánattal várókat megkeresztelte. Személye és igehirdetése figyelmeztet bennünket, hogy mi is készítsük elő az Úr útját: a bűnbánat által is készüljünk karácsonyra. Talán nem nehéz belátni, hogy tiszta szívvel és tiszta lélekkel lehet csak Karácsonyolni. A hit által Jézus csak akkor születik meg lelkűnkben, ha az életünket alkalmassá tesszük arra, hogy abban megjelenjék a Megváltó. Keresztelő János arra is rámutatott, hogy megszabadulhatunk bűneink terhétől, amikor Jézusra rámutatva bejelentette: „íme, az Isten Báránya, Ő az, aki elveszi a világ bűneit." M ária, mint minden édesanya, nagyon várta Jézus születését. Várjuk mi is hitből fakadó örömmel Jézus születésének emlékünnepét, a Karácsonyt, abban a reménységben, hogy Ő bennünket is boldoggá tud tenni. Mária nagysága abban áll, hogy tökéletesen élte azt az életet, amelyet minden kereszténynek élnie kellene: a hitnek, a szeretetnek, az Istenre figyelésnek életmódját, így vált méltóvá arra, hogy Jézus testet öltsön benne. Az adventi időben tegyük önmagunkat, életünket alkalmassá arra, hogy Jézus élő és boldoggá tevő valóságként jelenjék meg a mi életünkben is. ■ Dolhai Lajos
