Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-30 / 305. szám

6 2011. DECEMBER 30., PÉNTEK NAPTÁR JANUAR január 1. Magyarország átveszi az EU féléves soros elnökségét. A startot beárnyékolják a de­cember végén elfogadott média- törvénnyel kapcsolatos nemzet­közi bírálatok. A féléves perió­dusban a tagállamok elfogadják a Duna- és a romastratégiát, megegyeznek az euróválság megoldásához szükséges alap­szerződés-módosításokban, és lezárják a horvát csatlakozási tárgyalást. január í. Észtország, tizenhete­dik államként, bevezeti az eurót. január 4. Forradalom tör ki Tu­néziában. A később az egész ré­giót érintő „arab tavasz” első megmozdulása Zon el-Abidin ben Ali elnök bukását hozza. január 14. Meghirdeti a kor­mány az Új Széchenyi-tervet, amely lényegében az uniós for­rások keretének új elnevezése. A korábbi ígéretek ellenére kü­lönösebb átcsoportosítás nem történik a forrásoknál, a terv hét fókuszpont szerint osztja el a 2007-13-as keretet. január 31. A hárommillió ma­gán-nyugdíjpénztári tag közül 102 ezren döntenek úgy a határ­időig, hogy a magánrendszer­ben maradnak, annak ellenére, hogy ezzel elveszítik jogosultsá­gukat az állami nyugdíjra. A pénztárak az állami rendszerbe átlépőknek 260 milliárd forint reálhozamot fizetnek ki, a 3000 milliárdos pénztári vagyon 223 milliárdra apad. FEBRUAR február ii. Többhetes, ezernél több emberéletet követelő meg­mozdulások után megbukik Egyiptomban Hoszni Mubarak rezsimje. február 7. Évértékelő beszédé­ben Orbán Viktor miniszterel­nök 2011-et a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés, 2014-et pedig a gya­rapodás évének nevezi. február 15. Bér- és adómo­nitoring-bizottságot hoz létre a Fidesz-KDNP képviselőcsoport­ja. A Rogán Antal által létreho­zott „bérkommandó” célja, hogy az adóemelések negatív hatásait kompenzálják a magánszféra cégei is, betartva az ÓÉT 4-6 százalékos bérajánlását. MÁRCIUS március 1. Bemutatja a Széli Kálmán-tervet matolcsy györgy. A többéves gazdasági program többek között a nyug­díj- és a rokkanttámogatási rendszer átalakítását, az okta­tási rendszer reformját tartal­mazza, és bürokráciacsökkentő csomagot, 2014-ig 682 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő. A terv megnyugtatja a be­fektetőket, hónapokig erős szinten marad a forint. március ii. Kilences erősségű földrengés rázza meg Japán északkeleti részét. A földmoz­gást követő szökőár 28 ezer em­beréletet követel, és súlyosan megsérül a fukusimai atomerő­mű több reaktora. A „nukleáris pánik” az egész világra hat: töb­bek között Németország is atomerőművei leállítása mellett dönt, Magyarország pedig Paks bővítése mellett. március 15. Brüsszeli találkozó­jukon az EU pénzügyminiszte­rei megegyeznek a közös gazda­sági kormányzást erősítő hatos csomag intézkedéseiről. A ma­gyar elnökség legfontosabb cél­kitűzésének tartott csomag hó­Matolcsy György Orbán Viktor január 6-án vette át az EU-elnökségi zászlót Yves Leterme belga miniszterelnöktől a. < i c Április 9-én nemzetközi szakszervezeti tüntetés volt Budapesten | Május 2-án „iktatta ki” az amerikai hadsereg Oszama bin Ladent több tízezren az Andrássy úton. Az apropó az uniós pénz­ügyminiszterek gödöllői infor­mális ülése volt. április 13. A kormány elfogadja az Európai Bizottságnak szánt nemzeti reformprogramot. A terv részeként 90 napra csök­ken a munkanélküliségi ellátás Időtartama, szűkítik a korhatár alatti nyugdíjazást, és zsugoro­dik a gyógyszerkassza. A cél az államadósság 65 százalék alá csökkentése 2014-ig. A bizott­ság június elejei értékelésében komolyabb reformlépéseket vár el a kormánytól a hosszabb tá­vú stabilitás érdekében. április 18.262 szavazattal elfo­gadja az Országgyűlés az ország új alkotmányát. A 2012. január elsején hatályba lépő alaptör­vény erősíti a központi kor­mányzat szerepét, szűkítve az önkormányzatok jogkörét, az Alkotmánybíróság működését és egyre csökkentve az om- budsmanok számát. Az alaptör­vényhez kapcsolódó sarkalatos törvényekkel a parlamenti több­ség alaposan átírja a magyar jogrendszert. április 22. Nemzetközi vissz­hangot vált ki a gyöngyöspatai etnikai összetűzés. A romák és a hungarista Véderő közötti konfliktus nyomán lemond a Heves megyei település polgár- mestere. április 25. Brutális eszközökkel próbálja leverni a rezsim elleni tüntetéseket Basar Asszad szír elnök. A későbbi reformok elle­nére a megmozdulások azóta is tartanak. Február 11-én, harminc év után mondott le az egyiptomi elnök MÁJUS május 2. Amerikai különleges erők Iszlámábádhoz közeli ott­honában megölik Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorhálózat vezetőjét. A félelmek nem igazo­lódnak be: halálát nem követik nyugati terrortámadások. Ez is az al-Kaida gyengülését jelzi. május 6. Megsemmisíti az Al­kotmánybíróság a 98 százalékos különadó visszamenőleges ha­tályára vonatkozó rendelkezést. Cserébe a parlamenti többség 2010-től ugyan, de szélesebb körben veti ki a végkielégítések utáni terhet. május 13. Heves megye adósság- rendezési eljárás alá kerül. Első alkalommal történik meg Ma­gyarországon, hogy egy megyei önkormányzat ellen csődeljárás indul. Később Pest megye is ne­héz helyzetbe kerül. május 16. New Yorkban őrizetbe veszik Dominique Strauss- Kahnt, a Nemzetközi Valutaalap francia vezérigazgatóját, akit egy szállodai szobalány vádol szexuális zaklatással. A francia politikus lemondásra kénysze­rül, és búcsút mondhat francia államfői ambicióinak is. A váda­kat később ejtik. Strauss-Kahn helyére Christine Lagarde fran­cia pénzügyminiszter kerül. május 24. A költségvetésből 500 milliárd forintot áldozva az ál­lam kivásárolja a Szurgutnyef- tyegaz 21,22 százalékos részese­dését a Mólban. A kormány sze­rint egyéb ellentételezés nem jár az orosz vállalatnak az ügy­letért. A vételárat a 2008-as IMF-mentőcsomagból származó összegből fedezte Buda­pest. május 24. A rezidensek be­jelentik: letétbe helyezik a felmondólevelüket, amely aktiválódik, ha az év végéig nem sikerül megfe­lelő megol­dást találni helyzetükre. A kormány ösztöndíj­programmal igyekszik ma­radásra bírni a rezidenseket. MÁJUS 26. A vajdasági Lázárfóldön elfogják Ratko Mladicot, a boszniai szerb had­sereg egykori vezetőjét, akit a srebrenicai mészárlással vádol a hágai Nemzetközi Törvény­szék. május 26. E. coli-fertőzést diag­nosztizálnak Németországban. Miután Berlin először a nyers uborkára fogja az 53 emberéle­tet követelő járványt, Európa- szerte drámaian visszaesik a zöldségek iránti kereslet. május 30. Adósmentő csomagot tesz közzé a kormány és a Magyar Bankszövetség. Az ott­honvédő akciótervnek nevezett program része a devizahitelek törlesztőrészleteinek forintra váltása, a nem fizetők ingatlan­jainak fokozatos elárverezése, eszközkezelő felállítása, valamint a kisebb laksába költzők hiteleinek támogatása. JÚNIUS június 7. Államellenes bűncse­lekmény gyanújával őrizetbe ve­szik Szilvásy György volt titok­minisztert. június 23. Közzéteszi a kormány a Magyar munkatervet. A rugal­masságot szem előtt tartó prog­ram az új munka törvény- könyve alapja. Egyszerűsítenék az adminisztrációt, támogatnák az atipikus foglalkoztatást, könnyítenék az elbocsátást is. június 24-25. A brüsszeli EU- csúcs dönt Horvátország csatla­kozásáról, a görög hitelcsomag újabb részletének folyósításáról, illetve arról, hogy az ősszel lekö­szönő Jean-Claude Trichet-t Mario DRAGHi váltja az Európai Központi Bank élén. június 27. Elfogadja a kor­mány az egészségügyi rendszer átszervezését elő­irányzó Semmelweis-terv. Ennek alapján a fővárosi és megyei önkormány­zatok kórházai janu­ártól állami kézbe ke­rülnek, az ellátást pe­dig régiós helyett 8 nagytérség szerint szervezik. A bérrende­zés kérdéseit az év vé­géig sem sikerül meg­oldani. Folytatás szombati számunkban... napokig állt az Európai Parla­ment és a tagországokat tömörí­tő Tanács,ellenkezése miatt. március 18. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nevet kapja Ferihegy. március 19. Francia és brit gé­pek lőni kezdik a líbiai Kadhafi- párti erőket. Órákon belül csat­lakozik hozzájuk több más, első­sorban európai NATO-tagállam hadserege is. március 20. Kibővül a Magyar Nemzeti Bank monetáris taná­csa: négy, még 2005-ben, az elő­ző kormány által delegál tag he­lyére kormánypártiak kerülnek. MÁRCIUS 24-25. Az EU-CSÚCS résztvevői elfogadják az euró plusz paktumot, amely részben a társasági adóaalap harmoni­zációját irányozza elő az unió­ban. A magyar kormány nem írja alá az egyezményt, mond­ván, Magyarország az adóver­senyben érdekelt, nem a har­monizációban. ÁPRILIS április 7. Közel három év után ismét kamatot emel az Európai Központi Bank, az irányadó ráta 1-ről 1,25 százalékra nő. Az emelést az inflációs kockázatok erősödésével indokolta Jean- Claude Trichet, a frankfurti tes­tület elnöke. április 8. Portugália fizetéskép­telensége miatt az EU-hoz és az iMF-hez fordul pénzügyi segít­ségért - jelenti be Jósé Sócrates. A kormányfő már márciusban benyújtotta lemondását, miután negyedik megszorító csomagja nem kapott támogatást a lissza­boni parlamentben. Az ország összesen 78 milliárd eurós tá­mogatást kap szigorú megszorí­tások fejében, amelyeket az ak­kori ellenzék is támogat. április 9. Az egész Európát sújtó megszorítások ellen, a szociális jogok megkurtítását kifogásolva huszonkét ország képviseletében vonultak fel MOZGALMAS EVÜNK VOLT 2011

Next

/
Thumbnails
Contents