Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-14 / 292. szám

4 SZOLNOK 2011. DECEMBER 14., SZERDA Megfontolt lépésekre lesz szükség interjú Az oktatási rendszer, kultúra, városüzemeltetés szintjét nehéz tartani a válság közepette A napokban ünnepélyes keretek között aláírták a Szolnoki Ipari Park Kft. és a China Group Corp. közös cégének alapító ok­iratát. Ezzel jelentős lé­pést tett a város a terve­zett citromsavgyártó pro­jekt megvalósítására. A jó hír mellett sajnos az egész világot megtépázó világválság miatt számos aggasztó hír is napvilágot látott az utóbbi időben. Szolnok adósságállomá­nyáról, a kiút lehetőségei­ről kérdeztük Szalay Fe­renc polgármestert. . Bán János- Mindenki tudja, hogy milyen nehéz gazdasági helyzetben van az ország. Hogyan érinti mindez a 2012-es szolnoki költ­ségvetést? Úgy is kérdezhet­ném, milyen megszorítások várhatók?- Az egész országban eljött az igazság pillanata. Most bizonyo­sodott be az, amit hosszú évek óta mondtunk: hogy mekkora baj lesz abból a gazdaságpoliti­kából, mely az állandó hitelfelvé­telt helyezi előtérbe, és az állam- adósságot hihetetlen mértékben növeli. Most az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikájának isszuk a levét: vissza kell fizetni a felvett hiteleket. Persze erre tett még rá jó sok lapáttal a világ- gazdasági válság és az euró meg­rendülése. Magyarország a neo­liberális gazdaságpolitika he­lyett, amely a Gyurcsány-érában a piac mindenhatóságát hirdet­te, nemrégiben áttért egy másik útra. Az Orbán-kormány azt mondta: az állam igen is be kell, hogy avatkozzon a gazdasági fo­lyamatokba, és fel kell, hogy erő­sítse a magyar tulajdonú cége­ket. A társasági adó 19 százalék­ra csökkentése azért jelentős té­tel volt, ahogy az egykulcsos, 1‘6%-os adó bevezetése is. A kor­mány mindenáron a munka­helyteremtést próbálja favorizál­ni. Persze az önkormányzatok­nál is elfogyott a pénz. Nyolc év alatt ezermilliárd forintot vont el a korábbi kormányzat ebből a szférából. Hogy a feladataikat el tudják látni, ezért a helyzetüket hitelfelvétellel, vagyonértékesí­téssel, kötvénykibocsátással pró­bálták kezelni. Szűkítettünk, ra­cionalizáltunk, intézményeket vontunk össze, munkatársakat bocsátottunk el, olcsóbbá tet­tünk intézmények működését. De ez nem volt sajnos elég: ha nem bocsájtunk ki kötvény, nem veszünk fel hitelt, akkor nem tudjuk lehívni az uniós forráso­kat. Szolnok több tízmilliárd fo­rintos fejlesztést tudhat ma­gáénak az elmúlt négy évben. A Széchenyi-lakóteleptől, Szandá- tól, a belvárostól a déli ipartele­pig, sok minden történt: ipari- park-építés, panelprogram há­romezer lakásban, útépítés, -fel­újítás 1,5 milliárd forint érték­ben, több száz km hosszban, 52 játszótér felújítása, és persze a gyaloghíd építése. Az egész Ti- sza-part más arculatot kapott. A Tiszaliget fejlesztése is komoly eredmény, de a legjelentősebb talán az ipari park fejlesztése. Ez jó befektetés volt, a betelepülő cégek igazolták, hogy jó úton já­runk, ha fejlesztésekben gondol­kodunk. További fejlesztésekben gondolkodik az Eagle Ottawa, a McHale, a Stadler, a Vegyimű­vek. Tehát az új és a régi cégek fejlesztései Szolnoknak éves szinten több száz millió forintos plusz adóbevételt hozhatnak a későbbiekben. Igaz, már e mos­tani időszakra is így számoltunk 2007-ben. Közbejött a válság, és a devizaválság, amely a kibocsá­tott kötvényeknél, a svájci frank­ban felvett kölcsönöknél is érint minket.- A helyi adóbevételek elmara­dása, illetve a svájci frank egekbe emelkedése milyen mér­tékben rontotta Szolnok kilátá­sait?- Az iparűzési adó bevételé­ből most jó 300 millió hiányzik a tervezetthez képest. Az illeték- bevételből mintegy 170 millió, mivel sajnos nem volt vásárló­erő, ami után az illetékek jöhet­tek volna, ráadásul az örökösö­dési illeték megszűnt. A sze­mélyi jövedelemadó helyben H maradó része is csökkent, hi­szen kevesebb munkahelyről be­szélhetünk a városban. Össze­sen mintegy 500-600 millió fo­rint kieséséről beszélhetünk. A svájci frank mostani hitelkama­ta viszont még mindig kedve­zőbb, mint a forinthitelek kama­ta. Például most 100 millió forin­tot, jövőre 200 milliót kell visz- szafizetni a kötvények kamatai­nál, ez — úgy véljük — kezelhető nagyságrend. A kamatlábcsök­kenés is sok mindent kompen­zál, hiszen a felvételkori 2,6 he­lyett ez 0,06 százalékra csök­kent. Ha forintban vesszük fel a hitelt, akkor ez a kamatláb most tíz százalék lenne! A tőke tör­lesztése 2013-tól aktuális, akkor jelenthet majd igazán nagy prob­Köz vezni. Az oktatási törvény példá­ul megmondja, a pedagógusnak mennyit kell dolgoznia. Racioná­lis működést feltételez a rend­szer: hogy ezt melyik önkor­mányzat hogyan oldja meg, s hogy ebből mennyit vállal visz- sza, az más és más modelleket eredményezhet. Szolnokon a közgyógyellátást már csak az ál­lam által ellátott kötelező mérté­kig tudjuk teljesíteni. A gyerekek krízistámogatását is visszább kellett vennünk, de ezeken kívül is többféle szűkítésről, megszorí­tásról kellett már döntést hoz­nunk. A város cégei, intézményei is megszorításokra kényszerül­tek. Mindezekből 90-100 milliós megtakarítást kell teljesíteni, jö­vőre viszont 5-600 millió forintos megtakarításra lesz szükség. Szalay Ferenc: Nincs más kiút, mint a mun­kahelyteremtés, és a gazdasági egyensúly megőrzése... a. fWSSmk; 1 v.-\ fei £ erővel sokat alakítottunk Szolnok megjelenésén, összké- Yrt, e^tmlhéket mindenkép­pen meg kell őriznünk. lémát az árfolyam-növekedés. A kötvény egyébként huszonöt éves lejáratú, tehát elvileg lenne lehetőség és idő a gazdaság he­lyi felpörgésére. Csak éppen a város működőképességét bizto­sító bevételek csökkenése egy­előre nem ezt az irányt vetíti elő­re. Ki kell tehát mondani, hogy amit a város most oktatási rend­szerében, kultúrájában, város- üzemeltetésében nyújt, azt az ország gazdasági állapotában nem fogja tudni nyújtani a kö­zeljövőben.- Visszatérve a kiindulópont­ra: mely területeken lesz szük­ség megszorításokra Szolno­kon?- Az önkormányzatok várha­tóan nem kapnak kevesebb for­rást, mint tavaly, csak nem mindegy, mely feladatok marad­nak itt nálunk, s melyek nem. A megyei jogú városoknak talán könnyebb a helyzete, van saját bevételük, vagyonuk. A vagyon­hasznosítás, a saját bevételi lehe­tőségek végtére is sokat segíthet­nek. Ám amíg az ágazati törvé­nyek nem tisztázódnak, addig nehéz nekünk itt, Szolnokon ter­- De gondolom, azért már léteznek elképzelések arról, hogy mely területe­ket érint majd ez a félmilliárdos cso­mag? Oktatás, kul­turális intézmé­nyek? Esetleg intéz­mény-összevonások­ban gondolkodnak?- Korai lenne rész­letekről beszélni, hi­szen folyik az előkészí­tő munka. Az látszik, hogy a humán ellátó rend­szerben (művelődési ház­zal, színházzal, művészte­leppel, sportcentrummal, ifjúsági alapítvánnyal, könyvtárral együtt) kétfelé osztva, egy műszaki, és egy szolgáltató szakmacsoport­nál képzelhető el a közös működtetés. Ez elsősorban közös fejlesztést, pénzgaz­dálkodást jelent Á kultúra területén nem kevés pénzt fordítunk szimfonikus ze­nekarra, énekkarra, szín­házra, tánckarra. A szín- f ház az egyik legfontosabb | közéleti tér, meghatározó a város kulturális életében. Bár­honnan nézem, bármelyik ujja­mat harapom, így is, úgy is fájni fog. Ugyanakkor az értékek meg­őrzése kiemelt szempont marad a továbbiakban is. Elsősorban nem intézmény-megszüntetésekben gondolkodunk, hisz ezeket az in­tézményeket igen nehéz volt létre­hozni! Sokkal inkább arról lesz itt szó, hogy bizonyos ideig takarék­lángon kell működniük. A város- üzemeltetés, közterület-tisztántar­tás terén már eddig is húztunk a nadrágszíjon. Ugyanakkor min­dent nem lehet leépítem, vissza­fogni, mert akkor visszasüllye­dünk a középvárosok szintjére. Nagyon fontos, hogy ezt minden­ki megértse. Ráadásul, az, hogy milyen várost működte- . tünk, a saját, min­dennapos közérzetün­kön felül a potenciális befektetések szem­pontjából sem mind­egy. Nehezen képzelhe­tő el, hogy egy elhanya­golt, szürke városba bárkit is oda lehet csá­bítani. Közös erővel sokat alakítottunk Szolnok megjelené­sén, összképén, ezt az értéket minden­képpen meg kell őriznünk. Csak így lehet esélyünk arra, hogy a fővárostól idáig vezető, négy­sávos gyorsforgal­mi út valódi ver­senyelőnyt jelent­hessen majd. —A hírek sze­rint folyamatosan tár­gyalnak a bankokkal, hogy a város stabilitása biztosítha­tó maradjon...- A két legnagyobb finanszíro­zó pénzintézettel tárgyalunk va­lóban a likviditás megőrzésének érdekében. Minden mást, a továb­bi lépéseket csak a sarkalatos tör­vények ismeretében lehet majd meghozni. Ebben a bonyolult helyzetben éppen ezért örömteli minden olyan esemény, mint most a kínai-magyar citrom- savgyár felé tett óriási lépés. Nincs más kiút, mint a munka­helyteremtés, és a gazdasági egyensúly megőrzése...

Next

/
Thumbnails
Contents