Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-14 / 292. szám

2 2011. DECEMBER 14., SZERDA A NAP TÉMÁJA kalendárium Az Új Néplap kiadványában Bálint György ad szaktanácsot: Szerinte újra felélednek a kiskertek, amire nagy szükség is van. A vidám gyermekévek erőt adtak egész életére. BÁLINT GAZDA „ZÖLDIWA" MUTAT UTAT Egy sok munkaerőt igénylő, sok hozzáadott értékkel bíró mezőgazdaság a nemzetgazdaság érdeke is - állítja Bálint György, az ország Bálint gazdája Bálint György, az ország Bálint gazdája azonnal igent mondott, amikor ar­ra kértük, legyen szerző­je lapunk Kalendáriumá­nak. Pénteken a könyvbe­mutatón személyesen is találkozhatnak vele. ' Fábos Erika- Ön Heves megyében született. Mikor is hagyta el a megyét?- A háború után, 1945-ben. Ad­dig ott éltünk és jó minőségű föl­det műveltünk Gyöngyöshalma- jon, ma Halmajugrának hívják. A családunkból csak én éltem túl a szörnyűségeket, haza is jöttem gazdálkodni, de kuláknak nyilvá­nítottak és nem csak a földjeinket vették el, de még a faluból is ki­tiltottak. Sosem voltam azonban ijedős ember, a falubeliek pedig szerették a családunkat, így ter­mészetes volt, hogy búcsúra, es­küvőre, temetésre hívtak min­dig, én pedig jöttem. Sosem szűnt meg a halmajiakkal a kap­csolatom.- A ßldhöz és a mezőgazda­sághoz való kötődés az egyér­telműen a szülőhelyéhez és az édesapjához köthető? |1)in- Nemcsak az apám, az egész családom 150 évre visszamenően a földből élt. Apám is földbirto­kos volt és korán, már négyéves koromban kivitt magával a határ­ba, hogy megmutassa melyik a gyom, melyik a zsurlófű, vagy a méhészetébe, ott mesélt és meg is tanított, mikor mit kell csinálni. Régen a magyar nyelv is ismerte a „zöldujjú” kifejezést. Azokra mondták, akik különleges érzék­kel és szerencsével nyúltak a nö­vényekhez. Akik eldugnak egy magot és szép növény lesz belőle, akkor is, ha másoknak nem sike­rült. Apám is ilyen volt és talán ezt örököltem én is.- Elvárás volt ez, vagy inkább belső indíttatás?- Nem is lehetett másként. Négyéves lehettem, amikor kap­tam egy picike, de igazi fekete hintót, piros kerekekkel, két póni- ló húzta. Mekkora élmény ez egy kisgyereknek? Hatalmas. Édes­apám lassan és nagyon ügyesen szerettette meg velem ezt a mun­kát Azt is mellette láttam, hogy jönnek a gazdák és tanácsot kér­nek. Nagyon tanult ember volt, ő pedig legjobb tudása szerint vála- szolgatott, mindenkinek igyeke­zett segíteni.- Mihez kezdett, amikor kitil­tották a szülőfalujából? — Kézen fogtam a feleségemet és a fiamat, vittünk két bőröndöt és Budapestre költöztünk. A ne­heze csak ezután jött, „osztály­idegen” származásom miatt ugyanis nem tudtam elhelyez­kedni. Elkezdtem hát munkát vál­lalni Pesterzsébeten, Kispesten és ahol csak akadt lehetőség: kerte­ket gondoztam, abból éltünk, sze­rényen. Egyre több ember hívott ásni, kapálni, metszeni, palántáz- ni. Próbára tettek azok az idők, de őszinte szívemből mondom, hogy boldogság tölt el, ha rágondolok. Sokat tapasztaltam a kertről, de az emberekkel kapcsolatban is. Mindenki nehezen élt akkoriban, nekik is, nekem is jólesett a barát­ságos szó. Sokat kérdeztek, mit hogy csináljanak, érdeklődtek én pedig szívesen adtam tanácsot is a munka mellett.- Ezek szerint akkor kezdődött az ismeretterjesztés az életében.- A tanácsadást az ismeretter­jesztés egyik legszebb példájá­nak tartom. Sokan megismernek jártamban-keltemben én pedig igyekszem mindent elmondani, amit csak tudni lehet Ez engem is egyfajta megelégedettség ér­zéssel tölt el. Nekem nincs fontos meg kevésbé fontos kérdés: min­dig arra gondolok, ha valaki csak azt kérdezi, hogy miért sárgul a muskátlija az ablakban, megle­het, az az egyetlen élőlény, amely- lyel együtt él, és ezért fontos a számára. — Hisz még abban, hogy a ma­gyar mezőgazdaság egyszer új­ra magára talál?- Még mindig optimista va­gyok. Sok-sok olyan növényünk van, amiket termeszteni lehetne, ráadásul még piacuk is lenne. A burgonyának például itthon is, de mákot, lencsét, csicseriborsót vagy az étkezési borsót külföldre is el lehetne adni, nem lenne mu­száj mindent a lengyeleknek megtermelni, a miénk ráadásul lényegesen jobb is. Egy sok mun­kaerőt igénylő, sok hozzáadott ér­tékkel bíró mezőgazdaság a nem­zetgazdaság érdeke is, amikor ek­kora a munkanélküliség.- Azt látni, hogy egyre népsze­rűbb a kertművelés, amely akár a gazdasági válságban is segíthet az embereknek.- A válság jó lehet arra, hogy az emberek figyelmét felhívja rá: a legkisebb helyet is ki lehet hasz­nálni és szomorkodás helyett a saját kis tudásukat is használhat­ják valahogy. Régi mániám, hogy akár egy erkélyen is lehet valami­hez kezdeni. Egy úgynevezett magaságyban, kis helyen is lehet zöldséget, fűszereket termelni. Az amerikai elnök felesége is szorgalmazza, hogy minden használható kis területen a váro­sokban is termeljenek valamit. Angliában állami program is volt erre, Franciaországban pedig a nyugdíjasokat támogatja a kor­mányzat ha vidékre, olyan hely­re költöznek, ahol kertészkedhet­nek is. Itthon is hasznos lenne, ha mind többen megtapasztalnák, mekkora öröm a kert és az, ha az ember a saját kétkezi munkájával közvetlenül jut hozzá zöldséghez, gyümölcshöz.- Biztos sokan félnek, hogy úgysem értenének hozzá.- Tanulni kell, lépésről lépés­re, de nagy bajt nem lehet csinál­ni és kárpótolja az embert a friss levegő, a sok siker. Ezért örül­tem, amikor felkértek, hogy ír­jak a Kalendáriumba, mert ab­ból is lehet majd tanulni.- Legtöbben a tévéből ismerték meg. Hogyan lett Bálint György­ből, Bálint gazda? — Miután a Kertészet és Sző­lészet főszerkesztőjeként nyug­díjba mentem, felhívott az MTV- ből Peták István, az Ablak fő- szerkesztője és arra kért, hogy a mezőgazdaság, a kertészkedés időszerű problémáiról beszél­jek. Váratlanul ért az ajánlat, mert azt terveztem, hogy csak a kertemet fogom ápolni, legfel­jebb ha könyvírásra vállalko­zom. De ember tervez, Isten vé­gez - igent mondtam a felkérés­re. Mielőtt először beléptem a stúdióba, megálltam az ajtóban, Bálint György 1919. július 28-án született Gyöngyösön 1941-BEN kertészmérnökként végzett a Magyar Királyi Ker­tészeti Akadémián 1948-ban kapott diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1959-BEN doktorált 1995-ben kandidátusi foko­zatot szerzett dolgozott többek között a Kertészeti Kutatóintézetben, volt a Mányi Állami Gazda­ság főagronómusa, a Fejér Megyei Állami Gazdaságok főkertésze. 1969-81 között a Kertészet és Szőlészet főszerkesztője, onnan ment nyugdíjba is. több száz cikket publikált, 24 kötete jelent meg, Gyü­mölcsöskert című műve hat kiadásban, kétszázezer pél­dányban fogyott el. nős, felesége Récsey Antó­nia, egy fia, egy unokája és egy dédunokája van hobbua a kert és Berci, a pu­li, aki szintén Heves megyei, Karácsondról származik bemutatkoztam és elmondtam, hogy ezentúl én fogok beszélni itt a falvak, a gazdák, a kertész- kedők témáiról. Akkor maga lesz a Bálint gazda - nyugtázta az egyik leendő kolléganőm. És úgy is lett, nekem pedig meg­tiszteltetés volt, hogy így nevez­tek, mert a falumban gazdának azokat az idősebb embereket ne­vezték, akiknek érdemes volt fi­gyelni a szavára.- Van valami titka annak, hogy kilencvenegy évesen is ilyen életerős? — Ahhoz még öregebbnek kell lennem, hogy rájöjjek, mi a ti­tok, de mivel sokan kérdezik, szoktam ezen gondolkozni. Egy­részt nyilván genetika, másrészt azt hiszem, hogy az ember éle­tének az első szakasza nagyon meghatározó abban, hogy a ké­sőbbiekben milyen lesz a teher­bírása, hogyan áll meg a lábán az életben. Szerintem gyerek­korban rengeteg olyan energia akkumulálódik, amelyeket ta­lán csak jóval később használ fel az ember és nekem gyönyö­rű volt a gyerekkorom. telielés volt, hogy így neveztek, lumban gazdának azokat az mbereket nevezték, akiknek ér­demesvolt odafigyelni a szavára. HIRDETÉS BÁLINT GAZDA A VENDEGÜNK! jÖS# Öl Jászberényben 2011. december 16-án 15.00 órakor, a Jászberényi Városi Könyvtár Kamaratermében I Szolnokon 2011. december 16-án 19.00 órakor, a Kossuth téren a New York kávézóban ^STaz Uj Néplap Kalendárium bemutatóján. Bálint gazda válaszol kérdéseikre és dedikálja kiadványunkat. Mindenkit szeretettel várunk! Új Néplap kiadványai a dedikáláshoz a helyszínen KEDVEZMÉNYES ÁRON A rendezvény megvásárolhatók. támogatói. Az

Next

/
Thumbnails
Contents