Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-13 / 291. szám
6 2011. DECEMBER 13., KEDD GAZDASÁG Ma szavaznak a munka törvénykönyvéről parlament Államtitkári nyilatkozatból tudható: 200 milliárdos megszorítás kell a parlamentben Nem volt szó konkrétumokról Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter lesz A FEJLESZTÉSI TÁRCA éléről távozó politikus az IMF tárgyalásokat koordinálja majd, valamint „az országgal szembeni pénzügyi támadások visszaverése érdekében szükséges intézkedésekre" is javaslatokat tesz” - közölte Orbán Viktor kormányfő. A sarokszámok tartása ugyanis elvben azt jelenti, hogy sem a kiadási sem a bevételi főösszeg nem változik. így, mivel a vártnál rosszabb növekedés elsősorban a bevételeket érinti, póüólagos bevételi forrásokra lenne szükség. Technikailag ugyan megvalósítható lenne ugyanez kiigazítás nélkül is - nyilatkozták szakértők lapunknak, de az ilyen jellegű megoldást valószínűleg nem díjaznák a befektetők. A realitás inkább a kiadások további lefaragása, mintsem új adónem bevezetése. Akárhogy is nyúljanak bele a már megszavazott számokba, azt a tervet, ahogy az árfolyamokkal számolt a kormány, fel kell adni. A büdzsé most is aktuális tervezete 268,5 forintos euróárfo- lyammal kalkulál - ez már*a benyújtás idején is kétséges volt, mára végképp irreálissá vált. Október végén még Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is arról írt, hogy a 300 forint környéki euróárfolyam nagyjából 100 milliárd forinttal növelné meg a hiányt Cséfalvay Zoltán államtitkár a TV2-nek adott interjújában azt mondta, az eredetileg tervezetten felül további 200 milliárd forint körüli spórolás kell, összesen 1500 milliárdos is lehet a hiány, a növekedés pedig kisebb lesz a vártnál. Sem a jövő évi növekedési várakozásról, sem a kiigazítás mértékéről vagy a megoldási javaslatokról nem árult el részleteket Orbán Viktor. Amit tudunk: a T. Ház ma a büdzsé végső részleteiről szavaz úgy, hogy a kormány szerdán dönt a teljes terv átírásáról. Benke Dávid -Sztojcsev Iván A miniszterelnök tegnapi parlamenti napirend előtti felszólalásából az egyértelművé vált ugyan, hogy kemény hónapok előtt áll a magyar gazdaság, de pontos terveket egyelőre nem ismertetett. A kormány szerdán ül össze, a tervek szerint ekkor tárgyalnak a 2012-es költségvetés gyakorlatilag teljes újraírásáról. „A költségvetést újra kell tervezni, csökkenteni kell a növekedési előrejelzést, és a német gazdasághoz igazítani, valamint magasabb forintárfolyammal kell számolni” - mondta Orbán Viktor, hozzátéve: „pénzügyi védőhálót is kell feszíteni, amelyre nem tudok jobb megoldást, mint az IMF-et”. A 2012-es büdzsé átírása azért is problémás most, mert mindössze két szavazás maradt hátra róla, ma délelőtt a fejezeteken belüli átcsoportosításokról voksolnak, jövő hétfőn pedig már a végszavazás következne. A sarokszámokat lefektették, ezeken változtatni nem lehet, vagyis a legapróbb részletekről szavaznak ma úgy, hogy a kormány csak holnap tárgyal a teljes büdzsé átírásáról. A miniszterelnök is leszögezte: úgy szeretnék megváltoztatni a költségvetést, hogy a fő számokhoz nem nyúlnak hozzá. Az azonban több, mint kétséges, hogy ez megoldható-e. Két dokumentumot is kiosztott a képviselőknek a kormányfő, de a lényeget Fiskális paktum: a részletekről még nem döntöttek „AZ MÉG TISZTÁZÁSRA VÁR, hogy amennyiben Magyarország csatlakozna a fiskális uniót megvalósító kormányközi szerződéshez, akkor az abból eredő kötelezettségeket - a strukturális hiány nem lehet nagyobb a GDP 0,5 százalékánál, a költségvetési terveket előzetesen ellenőrziné Brüsszel, automatikus szankciók járnak a háromszázalékos hiányt átlépőkkel szemben - már a csatlakozáskor alkalmazni kellene-e, vagy csak akkortól, amikor belépünk azeurózónába” - emelte ki a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában, amelyben az EU- csúcson hozott döntéseket ismertette. Odor Bálint lapunknak elmondta: az tűnik logikusnak, hogy csak az euró- övezetbe történő belépést követően kell ezeket alkalmazni, de ezt a kérdést a kormányközi szerződés tervezett márciusi elfogadásáig tisztázni kell a tárgyalásokon. Ennek érdekében már a napokban elindulnak a szakértői szintű egyeztetések a tagállamok között. az eu-csúcs döntése szerint az eurózónán kívüli tagorszámegtartotta magának gok - így hazánk is - eldönthetik, részt vállalnak-e annak a 200 milliárd eurónak az összeállításában, amelyet a tagállamoknak kétoldalú hitelek formájában tíz napon belül kell átutalniuk az IME-nek, hogy növeljék annak kapacitását a valutaunió adósságválságának kezeléséhez. Orbán Viktor kormányfő az ml-nek adott vasárnap esti interjújában egyértelművé tette, hogy „mi nem fogunk fizetni”, mert - mint mondta - Magyarország jelenleg részt vesz egy IMF-programban, és ilyen program alatt álló országok nem fizetnek az IMF-nek. törvényhozás Gyors tempóban folyik továbbra is a parlamenti ülés, igaz, az előző két héttel ellentétben nem ötnapos ülés jön, csak hétfőn, kedden és szerdán folyik a munka a T. Házban. A tegnap esti szavazások közt csak módosító indítványokról döntöttek a képviselők, zárószavazás nem volt egyetlen törvény- tervezetről sem. így például voksoltak az energiatörvényhez, valamint az Esztergom városi intézményeinek átvételéhez benyújtott módosítókról. Az igazi nagyüzem azonban csak ezután kezdődött. A napirend esti programjában szerepelt kezdésképp a nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az eredeti terv szerint ez lapzártánk után kezdődhetett el, a kormánypártok a két héttel korábbi obstrukció miatt már előre lehatárolt, hatórás időtartamot szántak rá, vagyis elvileg akár éjjelig is tarthatott, pedig ez még csak a kezdet. Ezen a napon tárgyaltak a vízi közművekről szóló törvényről is, részletes vitát már szerdán lefolytatnák. A leggyorsabban a látványcsapatsportok támogatásával foglalkozó törvényről döntetnének: hétfőn általános és részletes vita, ma pedig már a szavazást is megtartható róla. A mai nap a szokásoktól eltérően szintén főleg a szavazásokról szól. Kezdésként a költségvetés módosító indítványairól | döntenek - ennek jelentősége leértékelődött azután, hogy kiderült, a teljes büdzsét át kell írni, inkább jövő hétfőn, a záró- szavazás előtt beadott módosítókra lesz érdemes odafigyelni. Délelőtt megválasztják a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal új elnökét, délután pedig elfogadhatják a munka törvény- könyvét és az energetikai tör- I vény átírását. ■ Sz. I. Emelkedés lesz a víziközmű-díjakban törvényjavaslat A fejlesztések ráterhelhetőek lennének a fogyasztókra A jövőben negyvenre csökken a vízműtársaságok száma a mostani négyszázról Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.12.) Vételi Eladási Budapest Bank 292,21 310,29 CIB Bank 290,95 315,19 Citibank 290,91 315,15 Erste Bank 294,50 311,46 FHB Bank 294,70 312,30 K&H Bank 295,39 312,41 MKB Bank 294,45 309,55 OTP Bank 297,57 312,83 Raiffeisen Bank 298,17 311,59 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.12.) Uj elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. november 51000 TAKARMANYBUZA 2011. november 46000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 47 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. november 111500 REPCE 2011. december 130 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. december 12-én: 1€ 1$ 1CHF i f X 305,13 Ft 230,08 Ft 247,40 Ft-1,41 Ft +0,32 Ft-1,20 Ft A Parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint 2014-ig a víziközmű-díjak évi 2,56 százalékkal emelkednek, de amennyiben egy szolgáltató korábban jelentős fejlesztést hajtott végre, annak folyamatosan jelentkező terheivel növelhetik a díjat - mondta tegnap Bánhidy Péter, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) társelnöke. A szakember szerint olyan szakmai alapokra helyezett törvényben érdekeltek a víziközműtársaságok, amely biztonságos és minőségi szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé, mindezt fogyasztóbarát működéssel. A törvényjavaslat szerint a ví- ziközmű-szolgáltatók szakmai és gazdasági felügyeletét, valamint az ármegállapítást is a Nemzeti Erőforrás Minisztériumon belül működő Magyar Energia Hivatal gyakorolja, szolgáltatót magáncégnek eladni nem lehet, de a korábbi eladások nem tehetők semmissé - áll a fideszes Bánki Erik által benyújtott víziközmű-szol- gáltatási törvény javaslatában. Jelenleg az ország több mint 3200 településén 5 többségi állami tulajdonban lévő, továbbá 2 fővárosi és 390 önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató biztosítja a víz- és csatornaszolgáltatást. A hét nagy cég látja el a lakosság 35 százalékát, míg a 65 százalékot az önkormányzati társaságok. A javaslat szerint a jövőben egységes elvek mentén történne a kommunális szolgáltatás, de az egyes szolgáltatók - üzemeltetésre - vagyonkezelésbe, koncesszióba vagy bérbe adhatják eszközeiket. Ennek legrövidebb ideje 15 év, míg a leghosszabb 35 év Tehetne. A szolgáltatás nyújtását felügyeleti engedélyhez kötik. „A törvényjavaslat elfogadása esetén a víziközmű-szolgáltatás visszaáll az 1992 előtti állapotra, amikor 35 vízműtársaság látta el az országot, szemben a jelenlegi 400-zal” - jelezte a MaVíz társelnöke, hozzátéve, hogy a jelenlegi előrejelzés szerint a jövőben 40- re csökken a vízműtársaságok | száma. A szolgáltatóknak 15 éves gördülő fejlesztési tervet kell készíteniük, amit minden évben bemutatnak a felügyelőhatóságnak, amely azt jóváhagyás után ellenőrzi is. Ez a terv három részből áll majd: fejlesztési, pótlási és beruházási tervből - hangsúlyozta a MaVíz társelnöke. ■ VG Százmilliárdok tűnnek el csődökben tervek Közel 400 milliárd forint maradhatna a magyar gazdaságban, ha az európai átlagra növelnék a csődeljárások hatékonyságát - hangzott el a Transparency international (TI) konferenciáján. A korrupcióellenes szervezet úgy becsli, hogy a felszámolás alatti vállalatok teljes eszközértéké 1906 milliárd forint volt tavaly, ennek pedig több mint az ötödé megmaradhatott volna a gazdaságban, ha jobb a hatékonyság. ■ A felszámolás alatti cégek teljes eszközérteke 1906 milliárd volt. Az előadók szerint a drasztikus átalakuláshoz a hazai üzleti szféra gondolkodásmódján is változtatni kellene. Úgy vélték, ettől függetlenül vannak pontok, ahol lehet eredményt elérni rövid távon is. Például meg kéne szüntetni a lehetőséget, hogy a csődöt jelentő cég maga válassza ki a bíróságot, ahol az ügyét viszik, szigorúbb szabályokkal tiltani a cégtemetők létrejöttét. A TI kialakíttatná az auditált felszámolók listáját, a nagy cégek felszámolását csak ezek végezhetnék. ■ Sz. I.
