Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-13 / 291. szám

2011. DECEMBER 13., KEDD 4 Abonyban is ünnepelték a véradókat A magyar Vöröskereszt jó­voltából nemrég ünnepelhet­ték a véradókat országszer­te. Ezen alkalomból a társa­dalom minden tagja egy gondolat erejéig köszönetét és tiszteletét fejezi ki a vér­adóknak. Abonyban is így volt ez: a véradókat a Kék­nefelejcs Népdalkor is kö­szöntötte, az alkalomhoz és a közelgő karácsonyhoz kap­csolódó énekcsokorral. Átadják a város rangos elismeréseit a Képviselő-testület dönté­se értelmében Abony Köz- művelődéséért Díjat az Abo- nyi Lajos Múzeumbaráti Kör veheti át meg. Posztumusz díszpolgári címet kap Abo- nyi Magyar Imre festőmű­vész és Mladoneczky György zeneiskola tanár, aki az ala­pító tanárok között volt, és nagyon sokat tett a zeneisko­la népszerűsítéséért. Újabb nagyszabású rendezvényre készülnek a nagy sikerű, neves előadó­kat felvonultató, az 1956-os forradalommal foglalkozó El­ső Törteli Történelmi Konfe­rencia után máris egy ha­sonlóra készülnek. Mint Go­dó János polgármestertől megtudtuk, a tervek szerint februárban tartanák meg a Szent Korona Szabadegye­tem szervezésében azt a nyílt napot, ahova 3-4 pro­fesszor érkezik előadásra. Betlehemet állítanak összefogással a karácsonyi ünnep alkal­mából határozta el az abonyi önkormányzat oktatási, sport- és kulturális bizottsá­ga, az Abonyi Lajos Művelő­dési Ház és a katolikus egy­ház, hogy betlehemet állíta­nak fel. Szombatonként egy­re többen azon dolgoznak ötleteikkel, kétkezi munká­ikkal vagy eszközökkel és anyagokkal való hozzájáru­lásukkal, hogy a betlehem időre elkészüljön. SZOUON.hu További Abony és környéki hírek a SZ0U0N.hu hírportálon. Abonyba is kerül az azori pénzből Gyermekvédelmi célra ajánlja fel Azori-szigeteki utazásának költségét a tizenkét megyei köz­gyűlési elnök. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke kétszázezer forint értékben édességet vásárolt a gyermekek­nek. így kerül végül is az Azori- szigeteki utazás révén ajándék gyermekotthonban élőknek, köztük abonyiaknak is. A Pest Megyei Önkormányzat fenntar­tásában működő Pest Megyei Te­rületi Gyermekvédelmi Szak- szolgálat és Intézményei ugyan­is azt kérte, hogy az összeggel a Gyermekotthoni Hálózatban élő, közel kétszáz ellátott gyermeket édesség vásárlásával támogassa a megyei közgyűlési elnök. ■ ABONY ÉS KÖRNYÉKE Díjat kapott a vendéglős gasztronómia Mészáros István már 46 éve „áll a konyhában” Immár negyvenhat éve, hogy elkezdte pályáját a gasztronómia területén az abonyi Mészáros Ist­ván. A vendéglős, egy­ben a Nemzetközi Szent György lovagrend tagja megkapta az év vállalko­zója díjat. Baranyi György ) 7 Nem nehéz észrevenni Abony Szolnok felé eső végén azt a vendéglőt, amely nevét tulajdono­sáról, Mészáros Istvánról kapta. Már csak azért is vonzza a te­kintetet, mivel nagy betűkkel hirdeti homlok­zatán: Erdély fe­lé, hazafelé fél­úton. Hogy mi­ért is van ez ki­írva, erre még visszatérünk, ám előbb rögzítsük a tényt: a napokban a Vállal­kozók és Munkáltatók Orszá­gos Szövetsége ügyvezető el­nöksége Mészáros Istvánt a vál­lalkozása területén elért ki­emelkedő eredményeiért és közéleti tevékenységéért a 2011. Év Vállalkozója Díjban ré­szesítette. A meleget ontó kemence kö­zelében telepedünk le, s termé­szetesen a vendéglátó-ipari kez­detekkel nyitjuk a diskurzust. Ahogy ez lenni szokott, Mészá­ros István iskolás korában dön­tötte el, hogy szakácsnak ké­szül. Ez egyben azt is jelentet­te, hogy megszakítja a hagyo­mányokat, hiszen többgenerá­ciós abonyi vasutas családból származik, ahol a fiúgyerme­kek mind kötődtek a vasúthoz. — Én viszont szakácsként gondoltam el az életemet, és Bu­dapestre kerültem, a Népstadi­on és Intézményeihez, ami na­gyon jó cég volt abban az idő­ben. Válogatott sportolókat tá- boroztattak, készítettek fel ott, s mi ebben vettünk részt a ven­déglátás területén. Sokat lehe­tett tanulni - eleveníti fel a kez­deteket Mészáros úr. A követ­kezőállomás 1973-ban Szolnok volt, ahol csak fél évig dolgo­( Mészáros István, kezében a 2011. Év vállalkozója elismerő oklevelet tartalmazó dísztokkal. Mindig vendéglátósként képzelte el az életét. Névjegy név: Mészáros István SZÜLETETT: 1950. április 24., Abony iskolai végzettség: vendég- látó-ipari (Budapesten vég­zett) CSALÁDI ÁLLAPOT: nŐS, két fi­uk van, Milán (27 éves) és Tamás (25 éves) hobbi: a szakmája zott, majd a Pest Megyei Ven­déglátó Vállalathoz, Nagykőrös­re került, ahol közel.tíz évet „húzott le”. Ezután jött Abony.- Gyakorlatilag 46 éve állok a konyhában, ebből 30 éve itt, Abonyban. Felfoghatom ezért ezt a kitüntetést biztatásnak a következő 30 évre - mondja ne­vetve Mészáros István. - De visszatérve az abonyi kezdetek­re: 1980-ban lehetett magán- vendéglőkre engedélyt kapni, én második körösként 1982- ben hoztam létre a vendéglőt. Közösen kpzdtük el a felesé­gemmel és egy kisegítő néni­vel. Reggeltől estig talpon vol­tunk, szerintem a közel 30 év alatt én már hatvan évet ledol­goztam. Mindig bíztunk a túl­élésben, akkor is, amikor 2005- ben elment a négyes főút az abonyi elkerülővei tőlünk. Ak­kor mindenki temetett bennün­ket, ám hál’ istennek talpon ma­radtunk. A vendéglő olyan, mint egy ki­sebb helytörténeti gyűjtemény, szá­mos relikviával, régi fényképpel, • dokumentummal, korabeli használa­ti eszközökkel, térképekkel dí­szítve, s persze számos kupa mutatja, hogy Mészáros úr gasztronómiai munkásságát már többször is díjazták. S ak­kor itt van a bizonyos Erdély fe­lé, hazafelé félúton felirat. — Az erdélyi vendégek jó­részt 1992-től kezdtek bejárni hozzánk. Húsz buszjárat is jött naponta. Ekkor kitaláltuk, hogy szólítsuk meg őket ezzel a fel­irattal. Könnyek között álltak meg az emberek, és nagyon kö­szönték. Éveken át megtartották a Ki­nizsi-főzőversenyt. - Kinizsire építettük ezt, mivel Abony Kini­zsi-birtok volt. A gasztronómiá­ról szólt az egész, lelkes szerve­zőkkel, neves fellépőkkel. Meg- pezsdítette a város életét, sokan jöttek el máshon­nan is az országból, és megfordult itt a szakma krémje. Mészáros István egyébként minden­evőnek mondja ma­gát, de leginkább a magyaros ételeket szereti. — Ha nem eszek szalonnát egy héten egyszer, már bele vagyok bete­gedve - teszi hozzá nevetve az amúgy is jó kedélyű vendéglős. Bár a családban mindkét fia ki­tanulta a vendéglátó szakmát, de a kisebbik végül is más irányba ment el. A nagyobbik viszont édesapjával dolgozik, s remélhetőleg ő lesz az utód is e téren. - A hobbim is egyben a munkám, a szakmámnak va­gyok a rabja. Meg tudok újulni benne és általa, ez visz előre... ■ Könnyek kö­zött álltak meg az Erdélyből ér­kezők, és na­gyon köszönték a feliratot. A próbaidőszak alatt is megfelelő a kamerarendszer működése A nemrég kiépített és hamarosan működésbe lépő főtéri térfigyelő- kamerarendszer üzemeltetéséről is szó volt a képviselő-testületi ülé­sen. Mint Romhányiné dr. Balogh Edit polgármester asszonytól megtudtuk, a kamerarendszert a közterület-felügyelet fogja majd működtetni, azaz így úgymond házon belül oldják meg: részmun­kaidős, illetve megváltozott mun­kaképességű emberekkel fogják ellátni ezt a feladatot. A kamera- rendszer működtetésével egyéb­ként elégedettek a képviselők, hangsúlyozta a polgármester as­szony. A képviselők ugyanis most még a próbaidőszakban, azaz az üzemeltetés előtt látták, hogyan is működik a kamerarendszer, milyen felvételeket tud készíteni, rá tud fókuszálni rendszámra, arcra, felismerő programmal ren­delkezik. Élesben pedig akkor fog működni, amikor feláll a közterü­let-felügyelet. ■ Folyamatosan felülvizsgálják a közvilágítást- Kötelezően felül kell vizsgál­nunk minden évben, hogy hol miként működik a városban a közvilágítás, hol hiányoznak lám­patestek. Többek között ezért is került napirendre Abony közvi­lágításának fejlesztése az önkor­mányzat képviselő-testületi ülé­sén - mondta el érdeklődésünk­re Romhányiné dr. Balogh Edit polgármester. Mint hozzátette, fo­kozatos a fejlesztés azokon a terü­leteken - s ez elsősorban a külte­rületeket érinti -, ahol még nem megfelelő a közvilágítás, főként a közbiztonság érdekében.- Bekértem javaslatokat a kép­viselő-testület tagjaitól, illetve a bentlévő lakossági panaszok alapján állt össze egy lista erről, és megkértük hozzá az árajánla­tot is. Ám mindig jönnek újabb és újabb javaslatok a fejlesztésre, ezt nyilván folyamatosan figyelem­mel kell kísérni — mondta a vá­rosvezető, hangsúlyozva: ha ter­veztetni kell, akkor az hosszabb időt vesz igénybe, mert a tervez­tetési eljárás hat hónap. - De minden évben próbálunk egy ki­csit javítani a helyzeten ezzel a fo­lyamatos karbantartással. ■ A legjobbak munkájáért járt a díj Tizenkilenc kategóriában közel félszázan vehettek át a legjob­baknak járó díjakat munkájuk elismeréseként a Pest Megyei Önkormányzat megyenapi ün­nepségen, köztük a Dél-Pest me­gyei térség településein élők. Pest megye elődje ugyanis de­cember 4-én alakult meg, s az évforduló alkalmából minden évben ünnepséget tartanak a megyeházán, Budapesten. így Építészeti Nívódíjban részesült az Abonyi Római Katolikus Egy­házközség, Nyáry Pál-díjjal tün­tették ki a törteli Pásztor József- né Báli Juliannát, és Arany Já­nos Pedagógiai Díjat vehetett át szintén Törteiről Mezei György- né Tóth Mária. ■ Csatorna a belvízelvezetésért. Tartanak a munkálatok Abonyban, a Mi- kes-lapos vízelvezetésével és belvízrendezésével kapcsolatban. Jelenleg a csatornarendszer készül, amelyen a szántóföldeken keresztül elvezetik a belvizet a Mály-érig. Képünkön Sovics István látható a szintezőléccel. Alláshelyhiány gyengíti a népességmegtartó erőt Elkészült - munkaközi doku­mentumként-Törtei település- fejlesztési koncepciója. A telepü­lésfejlesztés egyik alapvető tö­rekvése Törtei településfejlesz­tési koncepcióját is meghatáro­zó, a térségi és települési fejlesz­tési elképzelések összehangolá­sa. Mint ebben írják, Törtei jel­lemzően agrártelepülés, a rend­szerváltásig termelőszövetkeze­tekben, állattenyésztésben, illet­ve a tsz melléküzemágaiként működő üzemekben dolgoztak a törteliek. A rendszerváltás után a termelőszövetkezetek megszűntek, magángazdaságok alakultak ki és kárpótlás ered­ményeként kisebb-nagyobb föld­területekhez jutottak a törteli gazdák. A ’90-es évek után a fog­lalkoztatási szerkezet átalakult, azonban továbbra is legtöbben a mezőgazdaságban dolgoznak, és a változás leginkább a szolgálta­tó szektort érinti, ahol növeke­dett a foglalkoztatási arány. A munkanélküliség, hasonló­an a környékbeli települések­hez, magas, amely a nyári idény­munka esetén kedvezőbb hely­zetet mutat. Jelenleg a munka- nélküliség és a munkalehetősé­gek hiánya a település népesség- megtartó erejének a legnagyobb akadálya. A település minden olyan munkahelyteremtő beru­házást, vállalkozást támogat, amely csökkenti a munkanélkü­liek számát. ■

Next

/
Thumbnails
Contents