Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-13 / 291. szám
2 MEGYEI TŰKOR 2011. DECEMBER 13., KEDD Középpontban a gyermekek „Változó jogszabályok, állandó szakmaiság” címmel tartott konferenciát a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat tegnap a megyeháza dísztermében. A rendezvényen a sajátos nevelési igényű gyerekeket érintő kérdésekről Szabó Győzőné igazgatót kérdeztük.- Milyen aktualitásai vannak a konferenciának?- Új szakmai protokollok- ról, pedagógiai, pszichológiai fejlesztésekről hallhatnak a kollégák. Az utóbbi időben sokat fejlődött a vizsgálati diagnosztika. Ez azért fontos, mert a különböző városokban egységes protokoll alapján tudják vizsgálni a gyerekeket. Ezen a konferencián is bemutatunk egy intelligencia- és egy számítógépes diszlexiatesztet.- Milyen színvonalúak a fejlesztések megyénkben?- A pedagógiai fejlesztések az iskolákban jó színvonalon zajlanak. A pszichológiai fejlesztés kapcsán viszont nehézséget jelent az alacsony szakemberlétszám.- Növekedett a nevelési tanácsadóban megforduló gyerekek száma az utóbbi időben?- Amennyiben jó a nevelé- I si tanácsadó elérhetősége, I több gyermek kerül szakem- | berhez. Ha messzebb kell utazni, úgy tűnik, mintha kisebb szükség lenne rá. Éppen ezért fontos lenne a „szolgáltatást” úgy biztosítani, hogy a lehető legkönnyebben elérhető legyen. ■ Anyát elvitte magával a Mikulás tiszaföldvár Férje és négy gyereke siratja a harminchat évesen elhunyt Mónikát A halál mindig megrázó, különösen, ha egy olyan édesanya távozik, aki kiskorú gyermekeket hagy maga után. Egy megtört, tiszaföldvári családnál jártunk... Géléi J.-Rimóczi Á. A karácsonyi készülődés közepén járunk, ezüstvasárnap után egy nappal, mégis szürke és bo- rongós a délelőtt. A tiszaföldvári Bogdány családban különösen szomorú a nap. Az édesanyát, Mónikát várják haza a debreceni klinikáról - ő azonban sajnos már hálottas kocsival érkezik... — Olyan fiatal volt, 36 évesen előtte állt az élet, és nincs többé. Elment, itt hagyott minket, örökre - fogadott takaros kis házuk ajtajában, könnyes szemmel a férj, az édesapa, Bogdány József. - Erősnek kell lennem, a gyerekek nem láthatják rajtam a kétségbeesést, hiszen immár én vagyok az egyedüli támaszuk. Pedig legszívesebben üvöltenék fájdalmamban. Mi lesz most velünk? A 39 évesen immár özvegy József mellett négy gyerek siratja édesanyját. Mónika erős, dolgos asszony volt, a leukémia mégis legyőzte. Két és fél éven keresztül birkózott a sokszor gyógyíthatatlan kórral, végül december hatodikán feladta a küzdelmet.- Két éve nyáron kezdődött, Mónika egyik napról a másikra egyre gyakrabban érezte magát gyengének, aztán belázasodott. Hosszas vizsgálatok után kiderült, fehérvérűségben szenved. Attól kezdve heteket, hónapokat töltött a debreceni klinikán. Én ingáztam Tiszaföldvár és a kórház között, csak alkalmi munkát vállalhattam, így ma csak 48 ezer forint a jövedelmem. Időnként hazaengedték pár napra a feleségemet, de mindig vissza kellett térnie. Gyógykezelése felemésztett minden pénzünket, még jó, hogy a házon nincs adósság. Most ahhoz, hogy tisztességesen el tudjam temettetni, kölcsönt kell kérni. Bogdányék élete eddig sem volt fenékig tejfel, ám soha nem panaszkodtak, a szeretet összetartotta a családot.-Tudtuk, csak magunkra számíthatunk - mondta az édes„Mar csak kép maradt nekünk”. József és a gyerekek — elöl Laura, hátul (balról) Bea, Vivien és Józsi — minden percben emlékeznek Mónikára. apa. - így volt ez, amikor a legidősebb gyerek, Józsi négy évvel ezelőtt, a nyolcadik osztályból elballagva agyi stroke-ot kapott. Nem tudott beszélni, mozogni, jobb oldalára lebénult. Bár az orvosok szerint teljesen felépülni soha nem fog, állapota sokat javult. Míg én fél éven keresztül ültem az ágya mellett a szegedi kórházban, Mónika itthon nevelte a három lányt. A gyerekek mindannyian másként dolgozzák fel édesanyjuk elvesztését. A legkisebb még alig nyolcesztendős, ő talán fel sem fogja a történteket. Laura csendesen ül édesapja ölében, nehéz megmondani, mi játszódik le a kislányban. Ő valahogy úgy képzeli, hogy az anyukáját elvitte magával a Mikulás, az anAz édesanya, Mónika fényképe előtt mécses ég lapunk munkatársai is segítenek a családnak bár az ÉDESANYÁT semmi és senki nem hozza vissza, Bogdányék hálával fogadnak minden segítséget. Szerencsére vannak, akik támogatást adnak ebben a helyzetben, ahogy a családfő meséli, barátok, ismerősök mentek el hozzájuk, s egy-két ezer forintot adtak nekik. A helyi családsegítő munkatársa, aki egyben kisebbségi képviselő is, Tóthné Borika szeretné felhívni azok figyelmét, akik esetleg tudnak segíteni, hogy ne engedjék el az ilyen családok kezét A Bogdány család történetét szerkesztőségünk munkatársai is meghatódva hallgatták. Rövid időn belül megfogalmazódott az ötlet, miszerint az Új Néplap dolgozói is szívesen segítenek a családnak. A közelgő ünnep alkalmából kis csomagot állítunk össze, amit beteszünk majd Bogdányék karácsonyfája alá. Reméljük, ezzel az apró figyelmességgel egy leheletnyi öröm költözik majd a házukba. gyaloknál van a nagypapájával együtt. A legjobban talán a 17 éves nagylányon látszik meg édesanyja elvesztése. A szentesi középiskola tizedik osztályába járó Vivien eddig élte a kollégisták mindennapjait, most azonban egyik pillanatról a másikra fel kell nőnie.- Anyukám álma volt, hogy kereskedő legyek. Már csak az ő emlékének is tartozók annyival, hogy elvégzem az iskolát — mondta meghatódva. Vivien egyébként jó tanuló, legutóbb is négyes bizonyítványt hozott haza. A középső lány, Bea hetedikes a tiszaföldvári Zöld iskolában. Az ő életében is lezárult december hatodikán egy korszak. Tizenhárom évesen hirtelen ő is felnőtt, mégsem érti, miért éppen az ő édesanyja „ment el". Miért az a szeretetre méltó édesanya, akinek mindene volt a családja... Nagykunsági-főcsatorna: felújítják a rendszert Mintegy 360 millió forintos uniós támogatásból kezdődik meg a Nagykunsági-főcsatornát övező árokrendszer fejlesztése Me- zőtúr-Törökszentmiklós térségében - tudtuk meg a Kötikö- vízigtől. A térség településein vagy már elkezdték, vagy tervezik a csapadékvíz-elvezető rendszerek fejlesztését. így megnő a Nagykunsági-főcsatornába érkező víz mennyisége, hiszen néhány településen ez az egyetlen vízelvezető út. Ebbe érkezik a víz a környező mezőgazdasági területekről, valamint ezek a csatornák gyűjtik össze és vezetik el magából a Nagykunsági-főcsatornából szivárgó vizeket is. A csatornák azonban az elmúlt két évtized alatt feltöltődtek iszappal, a vízi növényzet elburjánzott, így a rendszer már nem tudja ellátni feladatát. A fejlesztésnek köszönhetően a területről biztonságosan és az eddigieknél energiatakarékosabban (szivattyús helyett gravitációsan is) lehet majd elvezetni a belvizet, a víz visszatartásával pedig az aszályos időszakokban öntözésre alkalmas vízkészlet is rendelkezésre áll. Ennek érdekében cserjeirtást, a vízi növényzet eltávolítását, csatornakotrást, a szivattyúk és a zsilipek fejlesztését és beépítését kell elvégezni a csatorna 80 kilométer hosszú szakaszán. ■ L. Z. A biztonságért rajzoltak. A Szolnoki Rendőrkapitányság 12. alkalommal hirdette meg gyermekrajzpályázatát „Élj biztonságban” címmel. Képünkön Czinege László ezredes, városi rendőrkapitány ad át díjat az egyik kis alkotónak. A képgalériát keresse a SZ0U0N.hu hírportálon! Fiatalok garázdálkodtak Rákócziújfaluban Egy boltba menekült be Rákócziújfaluban az a fiatal férfi, akit három rabló megtámadott és ütlegelni kezdett a nyílt utcán. Az eset még péntek este történt a Táncsics Mihály úton, ahol egy 22 éves tiszatenyői férfit állított meg három fiatal. Azonnal pénzt követeltek tőle, de mielőtt bármit is tehetett volna, ököllel ütni kezdték az arcát. Az áldozatnak sikerült kiszabadulnia támadói gyűrűjéből, és menekülni kezdett. Kétségbeesésében egy közeli élelmiszerboltba futott be, ahová már nem követte a három rabló. Nem messze a tett helyszínétől a három - mint utólag kiderült, helybéli fiatal - tovább folytatta a tombolást. A művelődési háznál elültetett díszfákat támasztó fakereteket kezdték kitördelni. Egy, az épületből kilépő férfi megpróbálta őket megfékezni, de őt is megtámadták. Egyikőjük megragadta a torkát, és az épület falazatához nyomta. Végül elengedték, szerencsére egyik áldozat sem sérült meg komolyabban. A rendőröket az élelmiszer- boltból értesítették, és egy gyors akcióval elfogták a három garáz- dálkodót. Ellenük csoportosan elkövetett rablás és csoportos garázdaság miatt indult meg az eljárás. A két húsz- és egy tizennyolc éves elkövető nem ismeretlen a rendőrség előtt, már mind; egyikőjük volt büntetve hasonló cselekményért. ■
