Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-08 / 287. szám
6 2011. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG Fellegi Tamás informálisan egyeztetett tegnap az IMF-fel tárgyalás Találkozott tegnap a magyar delegáció az IMF képviselőivel, ám az egyeztetések egyelőre informális jellegűek, lapzártánkig nem közöltek információt az ott elhangzottakról. A kormánydelegációt vezető Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerint informális tárgyalások folynak várhatóan 2012 januárjáig. Fellegi még hétfőn azt nyilatkozta, hogy az első alkalommal csak az időpontokat egyeztetik. Jóllehet a kormany.hu leírása szerint Magyarország nemzetközi gazdasági kapcsolatait a külgazdasági stratégia alapján a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztériumhoz irányítja, a miniszter nem vesz részt a tárgyalásokon. A kormány november végén a hivatalos IMF-delegáció vezetőjének Fellegi Tamást nevezte ki, tagként részt vesz az egyeztetéseken Pleschinger Gyula, az NGM pénzügypolitikáért felelős államtitkára és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke. A tárgyalásokon a Magyar Nemzeti Bankot Simor András jegybankelnök, Karvalits Ferenc al- elnök, illetve szakértők képviselik. ■ B. L. Nemfizetési dominó indulhat el közművek A nem fizetők listáján egyre nő az önkormányzatok száma Fellegi vezeti az IMF-tárgyalásokat Veszélyes tendencia kezdete lehet, ha egyre több település elhalasztja a közműdíjak fizetését, arra gondolva, hogy a kormány nem merné felvállalni városok csődjét. B. Horváth Lilla- Sztojcsev Iván Egyre több önkormányzat gondolja úgy, hogy nem érdemes fizetni a közművekért, úgyis segít majd az állam. Legalizálnák a lopást - így jellemezte röviden Lázár János energiaügyi javaslatát a szektor egyik szereplője. A Fidesz frakcióvezetője azt javasolta, hogy többek közt az önkormányzati intézményekben ne lehessen kikapcsolni a közműszolgáltatást akkor sem, ha nagy tartozás halmozódott fel. Lázár szavait sokan ígéretnek vélik, az önkormányzatok közt egyre nagyobb a nemfizetés aránya. Az elmúlt hetekben két olyan esetet már láthattunk - Esztergomban, illetve Várpalotán -, amikor más ügy miatt, de nagy tartozást felhalmozó településeken segített az állam, az ottani példa pedig felbátoríthat másokat is, hogy a racionalitás határait is átlépjék a költekezésben, az állami mentőövben bízva. Információink szerint leginkább a kisebb és a közepes nagyságú településeken kezd divatos lenni a felelőtlenség. Ahogy egy önkormányzati forrásunk fogalmazott: leginkább az olyan kistelepüléseken válhat gyakorlattá ez, „ahol óvoda vagy iskola van, kvázi egyszerű ember a polgármester, és játszani akar”, a nagyvárosok országos politikában is otthonosabban mozgó vezetői nem feltétlen vállalnák fel a nemfizetéssel járó politikai kockázatokat. Egy másik forrásunk vitatkozik ezzel: azokban a példákban, amelyeket ő lát, A tartozások legtlplkusabban érintett intézményei között kórházak, iskolák, óvodák és vízművek vannak V1 in'ikiW A megyék megúszhatják A MŰKÖDÉSKÉPTELENSÉG Szélére került megyéknél nincsenek nagy problémák: úgy tudjuk, azt az alig egy hónapos időszakot, amíg az állam át nem veszi a feladataikat, különösebb gond nélkül kibírják. Sőt, információink szerint némi nyomást is helyezett a ■ SfHünuEL megyék vezetőire a kormány: mivel a megyék az államtól fogják kapni gyakorlatilag minden pénzüket, erősen ajánlott az átadásig megmaradt hetekben felelősen gazdálkodni. Sok segítséget jelent az is, hogy bár ténylegesen december 31-ig kell megyei pénzből fűteni és világítani minden intézményben, az iskolákban a téli szünet miatt már csak két hétig. Fontos lehet az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak adható támogatás is, amely még az idén megérkezhet. nem lehet egyértelműen a méret alapján kiválogatni a rossz adósokat. Többen is pletykálnak településekről, ahol baj lehet a fizetési szándékkal, a legnagyobb városok a gyanús helyek közül néhány tízezer lakosúak. A Fidesz rájátszik a tendenciára, bátorítja a felelőtlen polgár- mestereket - véli egy érintett. Igaz, nem tartja valószínűnek, hogy Lázár ígéretei átmennek a parlamenten, de szerinte már a felvetés is életveszélyes. Lapunknak több áram- és gáz- szolgáltató megerősítette: adósaik listáján jelentős tételt tesznek ki az önkormányzati társaságok. Nemrég a Dalkia Energia Zrt. közölte, hogy a 65 millió forintra rúgó kinnlevőségek és a fizetési kötelezettségek rendezésére vonatkozó tárgyalások sikertelensége miatt nyolc intézményben korlátozza, illetve leállítja szolgáltatásait. Ezek nagyatádi városi, valamint barcsi, mátészalkai, csen- geri, nagykátai és váci megyei fenntartású intézmények voltak. Igaz, két intézmény híján sikerült megállapodni az intézményekkel az ellátási korlátozások életbelépése előtt. A Dalkiának a közelmúltban több mint 25 település intézményeivel kellett ilyen ügyben egyeztetnie, de azokkal gyorsabb volt a megállapodás Asztalos Andrea kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint Az E.Ontól kapott adatok szerint a cégnél november végén 640 millióiorintot tettek ki« határidőn túli önkormányzati tartozások - áprilisban ez még másfél milliárdot tett ki, a csökkenésben komoly szerepe van az azóta kifizetett önhikis forrásoknak. Az idén a cégnél a önkormányzati intézmények esetében közel 900 esetben merült fel a kikapcsolás lehetősége, de a legtöbb esetben meg tudtak egyezni. Mindössze közel száz esetben nem fizettek a felhasználók. Kiderültek a növekedési csomag részletei lépések Újabb nem szokványos eszközöktől reméli a kormány az adósság csökkenését Modern szabályozásnak nevezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az új adósságszabályt, amely szerinte szigorúbb, mint az EU-s szabályozás. A stabilitási törvény lényege az államadósság-szabály, a törvény legfontosabb üzenete, hogy Magyarország államadóssága mindaddig folyamatosan csökken, amíg a bruttó hazai termék bővülése pozitív - mondta a miniszter. Korábban olyan kritika érte az alaptörvényben rögzített adósságszabályt, miszerint felerősíti a gazdasági ciklusokat, így mélyíti a recessziókat, erre jelent megoldást a szabály felfüggesztése a legalább egy évig tartó gazdasági Magyarország nemzetközi tartalékai (milliárd euró) FORRÁS: MNB lejtmenet esetén. Ez a szabály felpuhulását is jelenti, emellett pedig csak 2016-tól lép életbe, addig ugyanis a kormány a konvergenciaprogramot tartja irányadónak. Az alaptörvényben kitűzött, 50 százalékos GDP-arányos adósságszintet 202Ora tartja elérhetőnek a nemzetgazdasági miniszter. Három év múlva még csak 65-70 százalékra sikerülhet leszorítani az adósságmutatót. A szabály- rendszerben egyébként a forint leértékelődéséből adódó változásokat sem veszik figyelembe. Újfajta növekedésélénkítő csomagot is bejelentett a tárcavezető. A Magyar Fejlesztési Bankot kétszer 60 milliárd forinttal tőkésítenék fel. A többletforrást hitelekre és garanciavállalásra kell fordítani. Korábban utalt arra a kormány, hogy ha a magánbankok nem növelik a hitelezést, ezt állami intézettel érik el. Emellett az uniós források lehívását is felgyorsítanák, az elvárás az, hogy a 2013-ig terjedő költségvetési időszakban elérjük a 95 százalékos arányt. Mindez 1000 milliárd forintos többletforrást eredményezhet, részben azáltal, hogy az MFB forrásait az uniós projektek Matolcsy György szerint modern az új adósságszabály A vártnál kisebb volt a tartalékcsökkenés novemberben 1,1 milliárd euróval, 35,8 milliárd euróra csökkentek Magyarország nemzetközi tartalékai - számolt be a Magyar Nemzeti Bank. A tartalékszintet csökkentette a hónap során a 2008-ban az Európai Uniótól felvett kölcsön 2 milliárd eurós törlesztőrészlete. Ennek - és a maradék devizafinanszírozási szükségletnek a fedezésére még az első fél évben bocsátott ki devizakötvényeket a kormány. a számok arra utalnak, hogy a forintpiacon az elemzői sejtések ellenére sem hajtott végre érdemi beavatkozást a jegybank, annak ellenére sem, hogy rekordszintre gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben. önrészeként is felhasználnák. Matolcsy a Simor András jegybankelnökkel folytatott múlt heti megbeszéléséről is beszámolt. Ezen azt vizsgálták meg, hogy milyen monetáris eszközökkel lehet élénluteni a gazdasági növekedést, hasonlóan ahhoz, mint amelyet az EKB, a Fed vagy a Bank of England alkalmaz. A tárcavezető szerint ennek lehetne egyik eleme a vállalati kötvényvásárlási program elindítása az MNB forintforrásaiból, mivel a devizatartalékokat nem lehet növekedésre használni. A jegybank nem vesz részt az MFB fel- tőkésítésében, a kötvényvásárlási programról pedig annyit közölt, hogy a másodlagos piac kis mérete miatt nem tartják azt hatásos eszköznek, és a felmerülő hitel- kockázatok miatt esetleg költség- vetési kiadásokat is okozhat. Megismételték: a jegybank a befektetői környezetet a pénzügyi stabilitás megteremtésével tudja a leghatásosabban javítani. A Raiffeisen Bank szerint pedig a piaci befektetők egyik fő félelme a magyar gazdasággal kapcsolatban az, hogy újabb nem szokványos lépéseket húz elő a tarsolyából a kormány. Megint módosult acél AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS - helyi önkormányzatok nélküli - hiánya 1247,9 milliárd forint volt november végéig - derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. Ez a törvényi módosított előirányzatnak a 82,3 százalékát jelenti, amelyet a Mol-részvénycsomag vásárlására fordított összegtől korrigáltak. A korrigált egyenleg az eredeti előirányzathoz viszonyítva 123,2 százalékos. A nyár végi, magas szintről fokozatosan csökkent a hiány, s ehhez a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból, a magánnyugdíjpénztáraktól érkező vagyon is hozzájárult. Novemberben ebből 219,2 milliárd forintos bevétel realizálódott - áll az NGM közleményében. Ezzel 80 milliárd forint volt az államháztartás többlete a hónap során.
