Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)

2011-11-09 / 262. szám

2 MEGYEI TŰKOR ÚJ NÉPLAP - 2011. NOVEMBER 9., SZERDA Napi országprogram: szigorú takarékoskodás Ki kell törni a jelenlegi önkor­mányzati rendszer adósságcsap­dájából, illetve a működtetés raci­onalizálásával törekedni kell a ha­tékonyság növelésére - derült ki Varga Mihály, a miniszterelnöksé­get vezető államtitkár Jászapátin tartott sajtótájékoztatóján. A kor­mány országjáró programja kere­tében egyebek mellett a hazai ön- kormányzati rendszer átalakításá­ról adott tájékoztatást: szerinte olyan rendszert kell létrehozni, amely az adósságok újratermelé­se nélkül tudja egyaránt szem előtt tartani az állampolgárok, a települési önkormányzatok és az állam érdekeit. „Rettentően nehéz programot kell végrehajtanunk, mert külön­ben a csőd fenyegette Görögország sorsára juthatunk" - jelentette ki országjáró kőrútjának szolnoki ál­lomásán Pokomi Zoltán. A Fidesz alelnöke, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke hangsúlyoz­ta, egyszerre kell az államadósságot jelentősen lecsökkenteni, illetve az oktatási és az egészségügyi rend­szert átalakítani. Előbbi intézke­dés az eddigi takarékos költségve­tés további szigorítását jelenti, míg az utóbbiak megvalósításához nem kevés pénzt muszáj hozzá­rendelni. „Bármilyen kritikát is kap a kormányzat, az ország sike­res jövője érdekében egyik prog­ram sem halogatható” - mondta Pokorni Zoltán. ■ B. Cs.—M.G. ledrtölfjjí szerződtek a kengyeliek Aláírták a várva várt testvértele­pülési szerződést a lengyelekkel Jordanow kistérségben a kengyeli­ek november 4-én. Stanislaw Pudo, a lengyel kistérség vezetője és Nagy Szüárd Kengyel polgármes­tere kiemelt fontosságúnak nevez­te a szerződést mindkét település szempontjából. A településvezetők elmondták, hogy a munka még csak most kezdődik. Egyeztetések azonban már most is folynak egy közös, úgynevezett „csere-erdei is­koláról”. - Rendkívül megtisztelő, hogy egy gyönyörű hegyvidéken fekvő, gazdaságilag stabil, barátsá­gos térség nyújtott kezet elsőként a 3700 lelkes magyar községnek - mondta Nagy Szilárd. ■ B. B. Testvérrel Meghalt egy férfi, akit hajléktalan vert meg Holtan találtak rá vasárnap arra a helybeli férfira, akit korábban egy hajléktalan bántalmazott baseball­ütővel - közölte az MTI. A Szolnokon fedél nélkül élők közül többekkel is baráti viszony­ban lévő áldozat eltűnését egy haj­léktalan ismerőse jelentette be a hatóságnak. A rendőrök vasárnap a lakásában találták meg az 57 esztendős helybeli férfi holttestét. A sértett október 28-án szóvál­tásba keveredett egy- ugyancsak a megyeszékhelyen élő - 34 éves hajléktalan férfival, és az egy ba­seballütővel többször megütötte. Mindez az egyik szolnoki nagy­áruház előtt, több vásárló szeme láttára történt, majd a férfi vérző fejjel elhagyta a helyszínt. ■ Kell-e mindenáron integráció? félelem A magyar diákok az iskolatársaiktól rettegnek a legjobban kük is volt ez: az integráció mű­ködtetésére a szakminisztérium jelentős összeget különített el, a pedagógusok továbbképzésétől kezdve az írásvetítők beszerzé­séig mindenre volt pénz, amit „fejkvóta” alapján kaptak az in- , tézmények. A „problémás”, sokszor túlkoros gyermekeket tehát nem csak kötelességük megtartani az iskoláknak, de „hasznos” is.- Az integrált tanítás nagyon sok esetben jár pozitív pél dákkal, a régi, hagyomá­nyos poroszos módszerekkel nem lehet már oktatni—hangsú­lyozza az újszászi iskola igazga­tója, Bogárné Simon Klára, aki azt is hozzáteszi, a többi gyer­meknek is meg kell tanulnia el­fogadni a másságot, a toleranci­át. - Vannak azonban olyan ese­tek, amikor ez a módszer nem vezet eredményre, ez történt Ro­bi esetében is - fűzi hozzá Joó Andor. - Mérlegelnünk kel­lett: vagy elengedjük a fiút vagy másik húsz diák és a pedagógus munkáját, isko­lai életét veszélyeztetjük tovább. Robi magántanuló lett, így sajnos most a mi­nimális, iskolai kontrollt sem kapja meg. A prob­lémát nem oldottuk meg, csak az intéz­ményen kívülre helyeztük, ezek a fiatalok végérvénye­sen elkallódhat­nak — mondta a szakember. Hogy egy gyer­mek melyik intéz­ménybe való, annak eldöntése rendkívül ne­héz. Az igazán problé­más fiatalokat több szak­ember (pszichológus, gyógypedagógus stb.) véle­ménye alapján helyezik el, de még ők is tévedhetnek. Ha „csak” viselkedésbeli, szocializációs problémákat r A gyermekeknek az a jó, ha nyugodt, félelem nélküli légkörben tanulhatnak. Képünk illusztráció. tapasztalnak, akkor nem szük­séges speciális intézménybejár- niuk. Ez azonban néha a Robi eseténél is súlyosabb történése­ket idézhet elő egy közösségben. Nemrégiben számolt be lapunk arról a 16 éves fiú ikerpárról, akik egy homoki otthon lakói­ként gyermekkorú társaikat mo­lesztálták. Az ott dolgozók állító­lag már az ikerpár érkezésekor jelezték, hogy a fiatalok nem hozzájuk valóak, de a jogsza­bályok nem tették lehetővé áthe­lyezésüket. A szakemberek azonban látják a pozitív oldalt is. — Mindig törekedni kell a kompromisszumos megoldásra De mi van akkor, ha a család nem partner? nagyon fontos a család fele­lőssége. Sokszor a szülőn ke­resztül lehet egy gyereket meg­szólítani, irányítani. Ha a csa­lád ehhez nem partner, a pe­dagógusok és más szakembe­rek tehetetlenek. - Egyénre szabott feladatokkal, különös bánásmóddal és odafigyeléssel igyekszünk nevelni, oktami az integrációba bevont diákokat. De bevalljuk: ehhez akkora energia kell, amit pedagógusa­ink nem tudnak vállalni folya­matosan - mondja Bogárné Simon Klára iskolaigazgató. — vallja Németh Gyula, a homo­ki Révay György speciális szak­iskola gyermekvédelmi asszisz­tense. - Már az is eredmény, ha egy gyermek viselkedése nem romlik. Ha csak egy kicsit is csi­szolni tudjuk a magatartását, már eredményt értünk el. Az „emberi bánásmód” a kulcsszó ezeknél a fiataloknál, akiknek jó része súlyosan sérült lelkileg - teszi hozzá. Vannak azonban olyan esetek és olyan gyerme­kek, amikor a legjobb szándék ellenére is sarkukra kell lépni a szakembereknek, pedagógusok­nak, mások érdekeit és biztonsá­gát figyelembe véve. Hiszen bár­mennyire is remek dolog az in­tegráció, bizonyos helyzetekben a szegregáció, az elkülönítés még jobb... ■ Joó Zsuzsa Folytatás az 1. oldalról A tanítók és a gyermekjóléti szolgálat munkatársai sokáig keresték a megoldást, miközben a szülő arra kérte az iskolát, ne zaklassák az üggyel. A „nagyle­gény” hetekig tette próbára a pe­dagógusok és az osztálytársak türelmét.- Nem egyszerű ilyenkor jó döntést hozni. Iskolába járni a gyermek 18. éves koráig kötele­ző. Az elmúlt évek integrált ok­tatásának erősítése miatt ezek a „lemaradó” diákok normál osz­tályban tanulnak tovább, speci­ális iskolába csak enyhe- vagy középsúlyos értelmi fogyatékos­ság esetén kerülhetnek - ma­gyarázza Joó Andor, az Újszászi Gyermekjóléti Szolgálat szak­mai vezetője. E szerint akár egy 13-14 éves fiatal is lehet alsó ta­gozatos, ami egy antiszociális magatartású fiatalnál komoly problémákat vethet fel az iskolai közösségre nézve. Az integráci­ós program 1994-ben indult ha­zánkban, melynek célja, hogy halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat integrált keretek kö­zött neveljenek, oktassanak. Az ezredforduló után elterjedt mód­szer számos pozitívumokkal járt, egyre több intézmény vette át. Jól felfogott érde­A félelem árt a sze­mélyiség­nek. Ké­pünk il­lusztráció. Negyvenegy diákot köszöntöttek ünnepség Átadták tegnap Szolnokon a középiskolai ösztöndíjakat Már húsz éve ápolják a hagyományt Tegnap délután adták át Szolno­kon a városi középiskolai ösz­töndíjakat. Szalay Ferenc, a me­gyeszékhely polgármestere kö­szöntőbeszédében hangsúlyoz­ta, a város büszke a megjelent fi­atalokra. Arra ösztönözte továb­bá az ösztöndíjban részesülte- ket, hogy éljenek azzal, amit Szolnok nyújt nekik és térjenek vissza ide. — Szolnok hazavár benneteket - zárta beszédét Szalay Ferenc. g Azon diákok részesülhetnek I városi középiskolai ösztöndíjban, 1 akik nappali tagozaton tanulnak, f legalább 4,2 a tanulmányi átla- 1 guk és kiemelkedő eredményt Szalay Ferenc polgármester (középen) és dr. Kállay Mária alpolgármester nyújtottak országos tanulmányi, (balra) köszöntötte a szolnoki középiskolai ösztöndíjasokat, többek között művészeti, vagy sport versenyen. Balázs Brigittát, a Varga Katalin Gimnázium diákját Idén 99 pályázat érkezett, mely- ből 41 tanuló pályázatát fogad­ták el. Az ösztöndíj összege 50 ezer forint, és egy évre szól. S hogy mely iskolák tanulói része­sülhetnek ez évben városi ösz­töndíjban? A Varga Katalin Gim­názium és a Verseghy Ferenc Gimnázium tizenöt, a Széchenyi István Gimnázium négy, a Tisza- parti Gimnázium kettő, a SZOLG- SZI Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Idegenforgalmi Két Tanítási Nyelvű Tagintézmény három, a Szolnoki Műszaki Szakközép-és Szakiskola Jendrassik György Gépipari Tagintézmény egy, vala­mint a Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskola és Kollégium egy diákja. ■ N. I. Immár 20 éves hagyomány Jász- jákóhalmán, hogy a Horváth Pé­ter Honismereti Szakkör szerve­zésében november első vasár­napján misét hallgatnak, majd gyertyát’gyújtanak a két világ­háború áldozatainak emlékmű­veinél. Az első világháború no­vemberben ért véget, a második­nak pedig 1990. november 3-án avatták fel az emlékhelyét. A szakkör gyűjtötte össze a rajta szereplő 142 nevet is és az állí­tás költségeinek nagy részét is. Fodor István Ferenc a 21 évvel ezelőtti eseményekre úgy emlé­kezett vissza, mint az a szakkör­vezető, aki akkor egy hónapja megválasztott első polgármeste­re is volt a községnek. ■

Next

/
Thumbnails
Contents