Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)

2011-11-23 / 274. szám

2011. NOVEMBER 23., SZERDA 7 GAZDASÁG Teljesülhet az idei hiánycél büdzsé 2011-ben még a tervek szerint alakulhat, de az EU aggódik Olli Rehn, uniós pénzügyi biztos Berlinben azt mondta: az ELI korai figyelmeztetést küldött öt tagországnak- köztük Magyarországnak, milyen intézkedésekkel, akarják fenntartani a jövőre a várható 3 százalék alatti deficit.) Belgiumot, Lengyelor­szágot, Ciprust és Máltát is megnevezte, kijelentve, megfelelő intézkedéseket vár ezektől az országoktól. A 2011-es hiány lefutása (pénzforgalmi szemlélet, kummulálva) I. negyedév-742,1 62,7 II. negyedév [1 87,4 III. negyedév-1570,6 132,6 IV. negyedév*-1155,7 97,6 ■■I milliárd forint * Várható, az előirányzathoz viszonyítva (%) VG-GRAFIKA FORRÁS: NGM Nem nagyon tudják követni az adókat érintő jogalkotást rohamtempóban lesznek kényte­lenek a vállalkozások megtervez­ni jövő évi adó-, munkabér- és cafeteria-rendszerüket, hiszen a korábbi évekhez képest később születtek meg a jövő évre vonatko­zó szabályok. Amelyeket még a szakértők sem látnak át A 249 oldalas javaslathoz a sza­vazás előtti szinte utolsó pillanat­ban 79 oldalnyi módosítást nyúj­tottak be. Például az Erzsébet- utal ványról szóló javaslatot eddig nem láttuk, ez a hét meglepetése - mondta Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesüle­tének alelnöke hozzátette: a sza­bályok most még tanulmányoz- hatatlanok, egységes, áttekinthe­tő javaslat csak decemberben lesz. így alig egy hónapjuk van, hogy felkészüljenek a januártól már érvényes szabályokra. Az evás vállalkozóknak december 20-ig kellene nyilatkozniuk a ma­radásról, itt sincs elég idő a fele­lős döntéshez. Ilyen megterhelés­nek nem szabadna kitenni a gaz­dasági élet szereplőit - hangoztat­ja Vadász. Ami valószínűsíthető, és a versenyképességnek nem kedvez, hogy a nemzetközi össze­hasonlításban amúgy is magas adóék tovább fog nőni. Ez és az áfa, valamint az illetékek emelé­se a teljes adóterhelést is növeli. A bérkompenzáció rendszerét sem volt idő még kiszámolni, bár ez kevésbé okoz problémát, mivel az elvárt béremelést nem január­tól, hanem az év folyamán folya­matosán kell végrehajtani. ■ ........71 ,1.7........'.A ........... Néh ány változás •Januártól állami monopólium lesz az étkezési jegy kibocsá­tása; az Erzsébet-utalvány pénzügyi eredményéből indul a szociális és gyermekétkezési program; •A munkaadók 27 százalékkal kötelesek megemelni azon munkavállalók adóalapját, akiknek a keresete 2012-ben meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot; •A biztosítók 30 százalékos baleseti adót kötelesek fizetni a kötelező gépjármű-felelős­ségbiztosítás díja után; •Átalakul a gépjárműadó, a jö­vőben kilowatt után kell fizet­ni, és a környezetvédelmi osz­tály szerint is differenciálnak. Kedvezően alakult a ma­gyar büdzsé szempontjá­ból az október. Eközben viszont gyorsan elmúlt az IMF-megállapodást követő eufória, és ezt még az EU figyelmeztetése is tetézte. Benke Dávid Már kevésbé ijesztő a 2011-es bü­dzsé egyenlege, mint az előző hó­napokban. Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - 2011. október végi hiánya 1327,8 milliárd forint volt, ami az éves i ^ | eredeti előirányzat közel kétsze­resét teszi ki. Ugyanez a MOL- részvényvásárlás miatt módosí­tott előirányzatnál már csak 12,1 százalékkal magasabb - közölte a Nemzetgazdasági Minisztéri­um. Szeptemberben a mostani­nál jóval magasabb, 32,6 százalé­kos volt a túlfutás, ami a ma­gánnyugdíjkasszától származó, 200 milliárd forintos összegnek köszönhetően mérséklődött. Az államháztartás októberi többlete 242,7 milliárd forint volt, tehát még a nyugdíjpénzek nél­kül is jelentős szufficitet termelt volna az állam. Tavaly október­ben viszont 43,6 milliárd forin­tos deficit keletkezett, és a hiány addigra a cél fölött 27,3 százalék­kal állt. Ez azt mutatja, hogy je­lentősen átalakult az adóátrende­zések és a kiadási oldali átalakí­tások után a hiány lefutása. Az államháztartáson belül a közpon­ti költségvetés 108,7 milliárd fo­rintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 128,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 5,1 milliárd fo­rintos szufficittel zártak. Az idei bázisszámoknak azért is nagy a jelentőségük, mert egy­előre nem került ki a túlzott defi­citeljárás alól Magyarország. Ez­zel kapcsolatos tegnapi hír, hogy az Európai Unió korai figyelmez­tetést küldött Magyarországnak, amely szerint jövőre áltöltségve- tési szabályok megsértését, koc­káztatjuk! Ezt közölte á Németor­szágban tartózkodó Olli Rehn uniós pénzügyi biztos, aki négy másik országot is figyelmeztetett. Beszédében Belgiumot, Lengyel- országot, Ciprust és Máltát nevez­te még meg, kijelentve, hogy megfelelő intézkedéseket vár ezektől az országoktól. Az EU-s politikus az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésének is­mertetése kapcsán, november 10- én már közölte: az öt tagállamtól további tájékoztatást fog kérni ar­ról, hogy milyen intézkedésekkel tervezik tovább csökkenti a defi­citet a következő időszakban. A világgazdasági válság újabb erős hulláma miatt nagy a bi­zonytalanság, emiatt pedig Ma­gyarországnak is komoly problé­mákkal kell szembenézni - mondta tegnap Mellár Tamás egy tévéműsorban. A közgazdász sze­rint hazánkat azért érinti ez erő­teljesen, mert egy ádóssággal ter­helt múltat örököltünk, ki va­gyunk téve a piacoknak, és az el­múlt másfél év gazdaságpolitiká­ja sem volt maradéktalanul sike­res, a növekedésnek a belső felté­teleit nem volt képes kiépíteni. Ráadásul jelenleg nem lehet lát­ni, hogy a magyar gazdaságban jövőre mitől lesz növekedés. Mellár stagnálásra számít 2012-ben, emellett úgy gondolja, nem biztos, hogy megkapjuk az IMF-től az elővigyázatossági hi­telkeretet. Lehet, hogy csak ké­szenléti típusú kerethez jut Ma­gyarország, utóbbit azonban fel­tételekhez kötik. Mivel a kor­mány elkötelezett a 3 százalékos hiánycél tartása mellett, nem va­lószínű, hogy ezen a területen bármilyen restrikciót alkalmaz­nak, de az előtörlesztéssel és a bankodéval kapcsolatban elkép­zelhető, hogy lesznek követelé­sek - vefékedik a szakértő. Élesebben fogalmazott a Com­merzbank. A pénzintézet szerint a kormány reformelképzelései nem feltétlenül egyeztethetők össze az IMF elvárásaival, a ma­gyar fundamentumok pedig nem elég meggyőzőek, hogy ne egy feltételekkel körülbástyázott hi­telkeretet kapjunk. A megállapo­dási szándék múlt csütörtöki kommunikációja sem volt előre egyeztetve az IMF-fel. így a kor­mány megegyezési kényszerrel ül tárgyalóasztalhoz. Nincs alku­pozíció, amit elé tesznek, el kell fogadja, legfeljebb kérést fogal­mazhat meg - vélik. És ha vala­miért nem születne megállapo­dás, az még rosszabb helyzethez vezetne. A védőháló számottevő­en segíthetne az ország megítélé­sének javulásában - fűzüt hozzá. HBEEEDH Más platformra viszik az állampapírokat az államadósság Kezelő Központ Zrt. kérelmet nyúj­tott be a tőzsdén forgalma­zott magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek teljes sorozatainak a Buda­pesti Értéktőzsdéről történő törléséről. Az állampapírok törlésének napja 2012 janu­ár 2. A technikai lépés oka, hogy a másodpiaci keres­kedés új platformra kerül át. Eddig is inkább a tőzsdén kívüli piacon (OTC) keres­kedtek a papírokkal. Újabb rekordon a gázolaj ára éjféltől soha nem látott ma­gasságba nőtt a gázolaj ára: 3 forinttal drágult. Az orszá­gos áüagos ár 434 forint/li- ter. A benzin ára viszont annyival csökkent - 5 forint­tal amennyivel egy hete emelkedett. Az átlagos ára 398 forint lett. Végtörlesztés: mit vállalnak a bankok? éjt toKp ' - * jaJÉ®'1 . Gyuris: Stabil szabályokkal! A BANKRENDSZER Öt év alatt több százmilliárd forintos ál­dozatvállalásra hajlandó a végtörlesztés miatt, ha a kor­mánynak átadott javaslatról egy csomagban megáüapod- nának - mondta Gyuris Dá­niel, a Bankszövetség alelnö­ke. A megállapodás részé­nek tekinti azt is, hogy a végtörlesztési szabályok a következő két évben stabilak legyenek, ne változzanak. Gyuris Dániel jelezte, a meg- áüapodás kialakításában részt vesz a jegybank és a PSZÁF is. Matolcsy György miniszter kijelölte a kor­mány részéről a tárgyalóde­legációt. A jegybank közölte: hivatalos felkérést nem.kap- tak, ezért ők másvalakit ja­vasolnának a miniszter je­löltjénél. Az uniós biztos reménykedik olli rehn a tegnapi németor­szági beszédében reményét fe­jezte ki, hogy a német kor­mányfelülvizsgálja az eurókötvényekkel kapcsolatos, elutasító álláspontját. Szerinte a kötvénykibocsátás csökkenti a gazdasági, illetve pénzügyi egyenlőtlenségeket, és na- gyobb stabilitást biztosít. Ha­ladéktalanul válaszokat kell adni arra a bizalmi válságra, amely az adósság-, illetve a bankválság következtében jött létre - tette hozzá Rehn, aki az Európai Bizottság részéről olyan javaslatokat ígért, ame­lyek egy része túlmegy az ál­lam- és kormányfők eddigi ha­tározatain. Januárban összehívják a kamara rendkívüli közgyűlését nikik A köztestület újabb gazdaságszervezési feladatokat kap, adatbázist készít és regisztrációs díjat szed A lehető legkorábbi időpontra, január 23-ára összehívják a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkama­ra (MKIK) rendkívüli közgyű­lését, amelynek döntenie kell a január elsején hatályba lépő új feladatokat érintő kérdésekben - tudtuk meg Parragh László el­nöktől. Hozzátette: máris meg­kezdték a munkát, hogy a ka­marai törvény hétfőn későn es­te elfogadott módosításában rög­zítetteknek a hatálybalépés ide­jére, 2012. január elsejére meg tudjanak felelni. Példaként em­lítette az ügyrendi szabályozást, a kamarai szabályok megalko­tását. A kamarai törvény módosítá­sával ugyan nem került pont a több mint fél éve tartó viták vé­gére, ám olyan átmeneti megol­dás született, amelynek kö­szönhetően az MKIK egy sor feladatot megkapott, amelyeket az új kamarai törvényben írtak volna elő a számára. Ilyen például a ta­nácsadás, a pályá­zatfigyelés, az üzle­ti kapcsolatterem­tés, a partnerkere­sés. Parragh László szerint ez az elmúlt időszakban megkez­dett folyamat továbbvitele, amelynek keretében gazdaság- szervezési feladatokat kaptak az államtól a kamarák, például a szakképzés terén. Mindehhez hozzárendelnek a költségvetés­ben egy támogatási sort, illetve az állam a kamarák által átvál­lalt feladatokhoz forrásokat biz­tosít. A vállalkozások körében per­sze a legnagyobb visszhangot a kötelező regisztráció fejében fizetendő, vállalkozásonként évi 5 000 forintra rú­gó díj váltotta ki. A kamara ebből hozza létre - szándékai szerint napra­kész - adatbázisát, amivel egye­bek között az üzleti forgalom biztonságát is igyekeznek javí­tani. Nagy kérdés azonban - mondja Parragh László -, hogy miként sikerül majd feloldani az ellentmondást, ami abból fa­kad, hogy a nagyobb hatékony­sághoz minél több és frissebb adat kell. Ugyanakkor az adat­védelem blokkol bizonyos ada­tokat, például a vállalkozás konkrét foglalkoztatási adatait. A vállalkozásoknak hatvan nap áll rendelkezésükre a nyilván­tartásba vételre; március 31-ig kell a kamarai hozzájárulást be­fizetniük. Az MKIK mintegy 3-3,5 mil­liárd forint bevételre számít (aminek jó részét elviszi a rend­szer kiépítése) - mondja az el­nök, hozzátéve: legalább az is kiderül majd, hogy hány való­ban működő vállalkozás van Magyarországon. ■ N. Vadász Zsuzsa Parragh László: Átmeneti megoldás Patthelyzet volt a törvénymódosítás előzmé­nye: a kormány kétszer is visz- szadobta a vidékfejlesztési tár­ca érdekszférájába tartozó vi­dékfejlesztési, agrár- és élelmi­szer-gazdasági, s a (nemzet- gazdasági tárca felelősségi kö­rébe sorolt) kereskedelmi és iparkamarai törvénytervezetet. Ezt a kettő között meglévő el­lentmondásokkal indokolta. Az egyik a tagkört érintette, a másik a kamarai tagsági dí­jat. Az MKIK módosítással meg tudta őrizni eddigi tagsá­gi kőiét, s forráshoz is jutott. ■ A törvény módo­sításával nem került pont a viták végére.

Next

/
Thumbnails
Contents